Bevezetés
Ennek a dokumentumnak az a célja, hogy vitát nyisson az Európai bérszövetségről és a felfelé tartó bérkonvergenciáról.
A szövetségbe be kell vonni az Európai Bizottságot, az EU kormányait, az európai és a nemzeti szintű szociális partnereket, a vállalatokat, és a többi érintettet is.
A bérszövetséget az európai és a nemzeti szociális párbeszéd, a háromoldalú szociális csúcstalálkozó, a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) keretein belül kellene vitatni és megvalósítani.
Ha azt a legfontosabb résztvevők aláírják, az átültetődne egy EU-s ajánlásba, amit figyelembe kell venni.
A dokumentum tartalmaz egy makrogazdasági elemzést, mely alátámasztja a felfelé törekvő bérkonvergencia szükségességét, a különböző érintett szereplők érdekeit és a teendők listáját
és az általuk végrehajtandó feladatokat, mely egybeesik az érintett szereplők szükségleteivel.
A dokumentum minden érintett számára nyitott, az érintettek javaslatokat tehetnek hozzá.
A szövetség
A 2017. november 17-i göteborgi Szociális Csúcstalálkozón az Európai Jogok Szociális Pillére ünnepélyesen kihirdetésre került, mi mindannyian elkötelezettek vagyunk a 20 alapelv megvalósulása iránt.
El vagyunk kötelezve aziránt is, hogy az ENSZ 2030 programjának Fenntartható Fejlesztési Céljai és a Globális Partnerségi Egyezmény megvalósuljon.
Lelkesek vagyunk arra vonatkozóan is, hogy „A szociális párbeszéd új kezdete” című négyoldalú nyilatkozat valósággá váljon.
A Szövetséghez való csatlakozással elkötelezzük magunkat, hogy tovább dolgozunk a felfelé mutató bérkonvergencián és az európai munkakörülmények alakításán.
Küldetés
Azt szeretnénk, hogy minden európai polgár részesüljön a rugalmas európai gazdaság javaiból, mely a hatékony és fenntartható egységes piacon alapul. Mi, európaiak, akik gazdasági értelemben egységessé tettük a piacainkat, tovább akarunk dolgozni azért, hogy mindenkinek méltó bére legyen, és hogy a bevételek és a javak igazságosan kerüljenek elosztásra, melyeket az európaiak segítségével állítnak elő.
Kihívások
Amióta az egységes piac és az egységes valuta létrejött, rájöttünk, hogy létezik a valódi szociális konvergencia, melynek lehetősége az európai piacgazdaságban gyökerezik. A gazdasági válság veszélybe sodorta ezt a meggyőződést. Gazdaságunk ma már jobb állapotban van, de még mindig messze van a fenntarthatóságtól, az egyenlőtlenség, a szegénység és a társadalmi nyugtalanság fékezi le a gazdaságunkat.
A határokon átnyúló, nagy termelékenységű ellátóláncok növelték a helyi gazdaságok specializációját, ezzel növelve a termelékenységet, de megfelelő kollektív tárgyalások, tisztességes bérek, és a megtermelt javak igazságos elosztása nélkül. Mindez táplálja az európai integrációval szembeni haragot és a növekvő populizmust.
A nagymértékű egyenlőtlenség mérgezi a gazdaságot és a társadalmaink működését. Káros az egységes zavartalan piac működésére nézve, és gyengíti a vállalataink világpiaci helyzetét. Egy friss, részletes kutatás és bizonyítékok támasztják alá, hogy az egyenlőtlenségek lelassítják a gazdasági fellendülést, visszatartják az embereket attól, hogy képzésbe fektessenek be, csökkentik a hosszú távú növekedési lehetőségeket, fenntartják a létező, társadalmi törésvonalakat, súlyosan aláásva a következő nemzedék esélyegyenlőségét.
A grafika azt mutatja, hogy a válság megszüntette a felfelé mutató konvergenciát a nominálbérek, a periféria, a piac és a magja között. Azt is megmutatja, hogy a bérek növekedése a legtöbb országban elmaradt a termelékenységtől, és a viszonylagos bérszintek alacsonyabbak voltak a relatív termelékenységnél, összehasonlítva (ugyanazt a mérést alkalmazva) az EU15-re.
Forrás: Benchmarking Working Europe 2018, ETUI
A bizonytalan munkakörülmények és az alacsony bérek miatt emberek milliói –különösen a fiatalabb generáció- kényszerültek arra, hogy elhagyják országukat és jobb megélhetés reményében külföldön próbáljanak szerencsét. Ennek következtében tapasztalható a munkaerő-piaci hátrányokkal gyakran együtt járó elszegényedés, feleslegessé válnak, valamint nem térülnek meg az oktatásba, illetve a képességfejlesztésbe fektetett beruházások, a fogadó ország helyzetét tekintve pedig negatív verseny alakul ki.
Jelentős termelékenységi előnyökkel megerősödött multinacionális vállalatok olyan forrásokat halmoztak fel, amelyeket nem fektettek be megfelelőképpen új beruházásokba. A gazdaság bizonytalan helyzete és a bérek visszafogása mind hozzájárultak a kialakult kedvezőtlen makrogazdasági helyzethez.
Rugalmas gazdasági körülményekről korántsem beszélhetünk. Makacsul alacsony az infláció, az árstabilitás elsődleges szempont, és a központi bankok-különösen az EKB- hatalmas pénzeket pumpál a költségvetésbe, mely az új beruházások szempontjából nem, vagy csak kis mértékben produkál eredményt. Az Európai Központi Bank évek óta ambíciózus stratégiával kívánja felhívni a figyelmet a béremelésre. Mivel a gazdaság kilátásai pozitív irányba hatnak, itt az ideje olyan reformokat hozni, melyek megszilárdítják a növekedést a megfelelő gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot szem előtt tartva. Itt az ideje olyan politikák megfogalmazásának és végrehajtásának, amelyek az emberek jólétét és a gazdaság erősítését szolgálják.
Minden nemzetközi és európai intézmény számára világos, hogy valós béremeléssel megerősíthető a belső kereslet és termelékenység, fellendíthető a gazdaság, mérsékelhető az egyenlőtlenség, egyenlő versenyfeltételek teremthetők és ezek következtében beszélhetnénk egy megerősödött belső piacról, illetve a nagyvállalatok és KKV-k szerepének megszilárdulásáról. Ahhoz, hogy ez megtörténjék, a béremelés tekintetében a szociális partnereknek kell döntő szerepet játszaniuk hatékony kollektív tárgyalási folyamatok előmozdításával a vállalatok versenyképességének megőrzése mellett.
Amit szeretnénk:
Egy felfelé ívelő bérkonvergencia nélkülözhetetlen az európai integráció megerősítése érdekében, továbbá fontos az emberek EU-ba vetett bizalmának helyreállítása.
Reális, európai mértékű növekedési konvergenciát szeretnénk a munka- és az életkörülmények területén. A méltányosabb bérek megerősítik majd a belső keresletet, támogatják a jövedelmezőséget, a vállalkozási készséget, a produktivitást és ez által a potenciális növekedést közép- és hosszútávon. Egy egységes európai gazdaság következtében a vállalatok megerősödése tapasztalható a globális piacon.
Támogatjuk a bérek felfelé ívelő konvergenciáját a magán- és a közszektorokban. Ennek elérése érdekében stabil makroökonómiai feltételekre és politikákra, az átlátható bérekre irányuló önálló és koordinált kollektív tárgyalásokra és olyan minimum bérekre van szükség, melyek biztosítják az emberek méltó megélhetését.
A bérek növekedési konvergenciájának pozitív irányba ható makroökonómiai hatásai:
- Az európai vállalatoknál felhalmozódott pénz befektetése új beruházásokba, nagyobb termelékenységbe és minőségi munkahelyteremtésbe.
- Az árstabilitás biztosítása, új pénzügyi buborékok veszélyének elkerülése
- Megfelelő átmenet biztosítása az alacsony szén-dioxid kibocsátású és fenntartható iparra, (4.0) mely során az új munkalehetőségeket innovatív gyártás és szolgáltatás mellett kell kialakítani.
- Befogadóbb munkaerőpiacok, motivált munkaerővel.
- A gazdaság visszavezetése egy magasabb, kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedés irányába.
Az európai béreknek fel kell zárkózni a termelékenységhez biztosítva az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Különös figyelemmel kell tekintenünk a bizonytalan szerződéses feltételekkel foglalkoztatott munkavállalókra illetve az önfoglalkoztatás eseteire.
A nők bérét Európa-szerte növelni kell a bérszakadék megszüntetése céljából, hiszen csak így valósítható meg egy fenntarthatóbb szociális védelmi rendszer.
De ez nem minden. Új kutatások a termelékenység lelassulásának egyik elsődleges okaként azonosították a krízisre adott gyenge válasznak a tőkeintenzitás növelésére gyakorolt hatását – az alacsony béremelkedések, továbbá az alacsony magán és közösségi beruházások miatt – alátámasztva azt a nézetet, hogy a béremelések a termelékenység növeléséhez vezethetnek.
A javuló gazdasági kilátások lehetőséget nyitnak a fenntartható gazdasági és szociális konvergencia újraindítására. Egyesítjük erőfeszítéseinket arra, hogy erősítsük az igazságos és átlátható versenyt a termékek piacán, javítsuk az üzleti környezetet, előtérbe helyezve olyan szektorális és üzleti modelleket, melyek nagyobb eséllyel generálnak minőséget, innovációt és versenyképességet, miközben minőségi munkahelyeket hoznak létre és kedvező szociális hatással járnak. Ily módon az EU nagyobb termelékenységhez és magasabb növekedési potenciálhoz jut, hogy középtávon elérje a munka- és életkörülmények felfelé konvergálását.
Be fogunk ruházni az emberek ellátására olyan képességekkel, amelyeket a munkaerőpiac igényel és jutalmaz. Bízunk az erőnkben, hogy szabályozni tudjuk azokat a változásokat, amelyeket a globalizáció és a technológiai fejlődés az életünkben okoz. A globalizációt és a technológiai fejlődést mindenki lehetőségévé akarjuk tenni. Ez azonban korszerű oktatási és képzési rendszereket kíván. Az a célunk, hogy megadjuk az embereknek azokat a képességeket, melyekre szükségük van, hogy áttérjenek a régi munkamódszerekről az újakra. Befektetés az emberekbe a jobb bérezést és az egész szakmai karrierjük alatti jobb bérkilátást jelenti.
A bérkonvergencia elérésének fő eszköze a minimálbér a szociális partnerek teljes bevonásával annak megállapítására, továbbá a hatékony és autonóm kollektív tárgyalásokra. Erősebb EU törvényi környezetre van szükség, hogy új lehetőségeket nyisson a kollektív tárgyalásokra a gyorsan változó világban, olyan keretre, melyet szociális párbeszédben kell kiformálni. Konkrét eredményeket akarunk elérni a kollektív szerződések erősítésében, ahol vannak, újra létrehozásában, ahol aláaknázták őket, megalkotva, ahol nem léteznek, megalapozva a törvényi hátteret a kiegyensúlyozott, autonóm és szabad tárgyalásokra, és megnövelve a kollektív szerződéses lefedettséget minden szinten, beleértve a nem-hagyományos dolgozókat is.
A minimálbéreket emelni kell, hogy fedezzék a megélhetési költségeket, harcolni kell az egyenlőtlenségek ellen, ki kell emelni a bérből élőket a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből, erősítve ezzel a munkaerőpiac hatékonyságát.
A résztvevők elköteleződése.
Minden, ebben a szövetségben résztvevő partner (az Európai Bizottság, az EU kormányai, az európai és nemzeti szociális partnerek, vállalatok és egyéb érdekelt részesek) felvállalja a következő akciókat és feladatokat, tudásának megfelelően.
- Hatékony és alkalmazható kollektív szerződéseket és minimálbéreket határoz meg a fenntartható fejlődés magjaként.
A felfelé történő bérkonvergencia tényleges elérése érdekében el kell kötelezni magunkat az olyan, erős EU és nemzeti keretek támogatására, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg a gyorsan változó világban a kollektív tárgyalások és minimálbérek számára.
A szövetség elő fogja mozdítani:
a) A kollektív szerződések kiterjesztett alkalmazását, előmozdítva a kollektív szerződések általános alkalmazását egy kiterjesztő mechanizmus útján, vagy a legtöbb reprezentatív szociális partner által aláírt kollektív szerződés értékelésével.
b) Nemzeti szintű jogi / nem jogi keretrendszert és kapacitásbővítést támogató intézkedéseket / finanszírozást a hatékony és alkalmazható kollektív szerződések és gazdasági kapcsolatok támogatásáért, erősítéséért (ahol szükséges) és megalkotásáért lehetővé téve a szociális partnerek, vállalatok és a munkavállalók képviselői számára, hogy a béremelésekről és a munkahelyi körülmények javításáról önállóan tárgyalhassanak.
c) minimálbér rendszereket, értelemszerűen, megcélozva a minimálbérek növelését a megélhetési bérszinthez való közeledéshez egy a szociális partnerek teljes bevonásával történő tripartit mechanizmuson keresztül a minimálbérek meghatározásához.
d) Kifejezetten a kollektív szerződések / minimálbérek célzott kiterjesztését biztosítva a bizonytalan, atipikus, platform és gazdaságilag függő önfoglalkoztató munkavállalóknak.
e) Megerősített transznacionális és határon átívelő szociális párbeszédet és gazdasági kapcsolatokat, amely képes hatni a szociális dömping jelenségére, valamint a vállalatoknak egyenlő versenyfeltételeket eredményez az adott ágazaton belül.
f) EU szintű keretrendszereket és kapacitásbővítést ösztönző intézkedéseket, támogatva a fent felsorolt teendőket.
Ahhoz, hogy hasonló kezdeményezések igazságos bérezést eredményezzenek alapos gazdasági és társadalmi irányításra van szükségünk, ami beruházásokat és minőségi munkát generál, egyben támogatja a versenyképességet és a termelékenységet hozzájárulva egy jól képzett munkaerő kialakításához.
A Szövetség ezért törekedni fog közös makrogazdasági és munkaerő-piaci intézkedéseken keresztül a felfelé irányuló bérkonvergencia felé, amely olyan nem-munkaerőhöz kapcsolódó termelékenységi elemeket támogat, mint:
- A termelékenység növelése. A termelékenység nyeresége az infrastruktúrába, oktatásba, képzésbe, egészségügybe, kutatásba történő befektetésekből kellene, hogy származzon nem szükségszerűen a munkaerő rugalmasságából és a bérszintekhez kötődő versenyből. Továbbá bizonyított, hogy a hatékony kollektív szerződések reálbér növekedést eredményeznek egyenesarányban a termelékenység fejlődésével, valamint támogatják a termelékenység növekedését anélkül, hogy a versenyképesség, vagy a munkahelyteremtés akadályozva lenne. Éppen ellenkezőleg, bércsökkentés generálisan a termelékenység stagnálásához vezet.
- Befektetés az emberekbe. Alapul véve olyan országokat, amelyek hagyományosan jobban teljesítenek, olyan képességekkel ruházzuk fel az embereket, amelyre a piacnak szüksége van. Javítjuk a felnőtt munkavállalók számára elérhető képzések kínálatát. Magas szintű oktatást és képességeket biztosítunk a fiatalok számára.
- Újraindítjuk a társadalmi mobilitást az egyenlő bánásmód alapján. Ez a módja annak, hogy bizalmat teremtsünk a jövőben. Senkit sem szükséges hátrahagynunk. Valamint azok, akik a képességi szintjüktől függetlenül hozzájárulnak a termelékenységi kör sikeres teljesítményéhez jobb javadalmazásban kellene részesülniük.
- A Szociális Jogok Európai Pillére és az Európai Szemeszter potenciáljának kiaknázása. A Pillér Szemeszteren történő implementálása a szociális eredménytábla legjobb alkalmazásán alapozva hozzájárulhat a felfelé irányuló konvergenciát támogató benchmarkok és sztenderded felállításához, mintázva olyan országokról és ágazatokról, akik a bérfejlesztés, termelékenység növelése és egyenlőtlenségek kezelése tekintetében jobban teljesítenek. A szociális partnereknek itt kulcsszerepe van.
- Szolidaritás megteremtése a fenntartható fejlődésért a szociális párbeszéd által. A szociális partnerek esszenciális szerepet játszanak a reformfolyamatban. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a szociális partnereket a reformok tervezésébe, sorbarendezésébe és implementálásába időszerűen és értelmesen vonjuk be. A szociális párbeszéd és kollektív szerződések is kulcsszerepet játszanak az új típusú munkák által generált kihívások kezelésében.
Fordította: Koller Erika, Kállay Piroska, Szabó Gábor, Rácz Anita
