EGSZB vélemény: A munka jövője – a megfelelő ismeretek és készségek megszerzése a jövőbeli munkahelyek igényeinek való megfelelés érdekében

 

Az EGSZB 2018. márciusi Plenáris ülésén fogadta elA munka jövője – a megfelelő ismeretek és készségek megszerzése a jövőbeli munkahelyek igényeinek való megfelelés érdekében” című véleményt.

Az EGSZB ebben az évben már két feltáró véleményt fogadott el a munkavégzés új formáiról, az észt elnökség felkérésére. Ezek a vélemények kiemelték, hogy fontos:

  • elismerni azt a szerepet, amelyet a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások játszanak valamennyi szinten, illetve a korai szakaszban megszervezni a szociális párbeszédet;
  • a legjobb irányba terelni az aktuális változásokat, hogy ki lehessen aknázni mindazon előnyöket, amelyeket a növekedés, az innováció és a készségek előmozdítása, a minőségi munkahelyek, valamint a szociális védelmi rendszerek fenntartható és szolidáris finanszírozása tekintetében magukban hordozhatnak, biztosítva azt, hogy az emberek továbbra is érvényesíthessék alapvető jogaikat;
  • a részvételen alapuló irányítás előmozdítása;
  • kollektív szabályok meghatározása és a szociális párbeszéd struktúráinak és rendszereinek kiigazítása;
  • a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása;
  • a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek közötti szorosabb együttműködés kialakítása, valamint az összes érdekelt fél erőfeszítéseinek összehangolása;
  • olyan készségek biztosítása, amelyek egyaránt megfelelnek a társadalmi szükségleteknek és a munkaerőpiaci igényeknek, továbbá a szakmai képzés, valamint a közoktatás és az egész életen át tartó tanulás jelentőségének elismerése;
  • a szabadfoglalkozásúakra vonatkozó etikai kódexek elfogadása; illetve
  • a szegénység elkerülésének kiemelt kezelése

 A vélemény lényegi tartalma

Az új ipari forradalom lehetőséget teremt a termelékenység növelésére, valamint az élet és munka minőségének javítására, ha kellőképpen együtt jár az inkluzív és fenntartható, és az innováció által vezérelt növekedésre irányuló politikák megfelelő kombinációjával. A minőségi alapfokú oktatás, a jó színvonalú és eredményes képzés, az egész életen át tartó tanulás, a továbbképzés és az átképzés szükséges eszközök lesznek a jövőbeni munkalehetőségek megragadásához és a vállalkozások versenyképességének előmozdításához.

A gyors technológiai és digitális változások előkészítése és megválaszolása érdekében az EGSZB a szubszidiaritási elv figyelembevételével arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki célzott politikákat és tegyenek kézzelfogható intézkedéseket annak érdekében, hogy javítsák és megfelelően adaptálják oktatási és képzési rendszereiket, közösen alakítsanak ki nemzeti kompetenciastratégiákat, és ismerjék el a megfelelő képzéshez való jogot az emberek és a munkavállalók valamennyi korcsoportja számára az egyes ágazatokban, a következők révén:

annak biztosítása, hogy valamennyi uniós polgár egyformán hozzáférhessen a jó minőségű kisgyermekkori neveléshez,

  • új közös oktatási és képzési referenciaértékek meghatározása az uniós országok közötti különbségek csökkentése és a kohézió erősítése érdekében,
  • az oktatás és képzés átalakítása és a szakoktatási és -képzési rendszerek megerősítése a szükséges készségek gyors megszerzésének biztosítása érdekében,
  • a kollektív tárgyalás és a szociális párbeszéd támogatása a munkaügyi kapcsolatok nemzeti rendszerével összhangban annak érdekében, hogy képesek legyenek a technológiai és a digitális fejlődés előrejelzésére és a készségek azokhoz történő igazítására, valamint a munkahelyi képzés fejlesztésére,
  • az oktatási intézmények és a vállalatok közötti kölcsönös kapcsolatok ösztönzése,
  • képzési offenzíva indítása a munkaerőpiacainkon tapasztalható növekvő digitalizáció támasztotta igények kielégítésére,
  • új intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy mindenki részt vehessen képzési programokban, mind az éppen munkát keresők, mind pedig a munkavállalók, különös tekintettel az alacsony képzettségű és a felnőtt munkavállalókra,
  • a képzés mindenki számára való biztosításának és az abban való részvételnek az ösztönzése oly módon, hogy az javítsa a vállalati teljesítményt és a munkavállalók személyes és szakmai fejlődését, és kiterjedjen az atipikus munkahelyekre is,
  • lépések annak megvizsgálása érdekében, hogy szükségesek-e intézkedések, illetve milyen intézkedések szükségesek a fizetett tanulmányi szabadsághoz való jog bevezetéséhez, és uniós szintű intézkedések mérlegelése ahhoz, hogy az egyes tagállamokban általánossá váljanak a tanulmányi szabadsághoz való joggal kapcsolatos minimumszabályok terén bevált gyakorlatok,
  • a nem formális és az informális tanulás értékelésére és érvényesítésére szolgáló európai homogén rendszer létrehozása,
  • uniós szinten történő befektetés egyedi és célzott források felhasználásával az átmenet támogatására, és új, eredményalapú kritériumok kialakítása e források szétosztására,
  • a vállalkozások közötti szakmai cserék ösztönzése az „agycsere” lehetőségeinek támogatása, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztására szolgáló platformok létrehozása érdekében.

 A „munkavégzés új formáiban” fontos megtartani az emberközpontú megközelítést.

Végül, de nem utolsósorban az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak módot arra, hogy azok a kiszolgáltatott helyzetű emberek, akik nem lesznek képesek megfelelően reagálni az új, technológiai kor változásaira és növekvő igényeire, ne maradjanak magukra, hanem folyamatos támogatást kapjanak.

A vélemény a következő linken érhető el:

https://dmpro.eesc.europa.eu/eesc/2017/_layouts/WordViewer.aspx?id=/eesc/2017/50005999/5265/eesc-2017-05265-00-00-ac-tra/eesc-2017-05265-00-00-ac-tra-hu.docx&DefaultItemOpen=1

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Október 1. Az idősek világnapja

Az ENSZ Közgyűlése 1991-ben határozott arról, hogy október elsejét az idősek világnapjává nyilvánítja. A cél az volt, hogy felhívják a világ figyelmét az idősekre annak érdekében, hogy méltányos életkörülmények között

ILO 100 – és egy holnapi határidő

Dr. Agg Géza Magyarország ILO tagságának centenáriumára Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) az első világháború befejezése után a szakszervezetek sürgetésére a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június

Beszámoló a NYOK nyári képzéséről

A Nyugdíjasok Országos Képviselete augusztus 30-án Zamárdiban nagyon tartalmas programmal értekezletet rendezett a szervezet tagjainak. Tekintettel arra, hogy a SZEF Nyugdíjas Választmánya is tagja a NYOK-nak ezért mi is résztvevők