Szakszervezeti javaslatok az Európai Foglalkoztatási irányelvek felülvizsgálatára: erősítendő szociális párbeszéd, társadalmi integráció; Nemcsak a munkahelyek száma, hanem minősége is számít; A munkavállalók, munkahelyek helyzete és az Innováció kapcsolata
Beszámoló
az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsága ötödik üléséről
(Brüsszel, 2018. február 21.)
A két éve alakult ETUC állandó Bizottság ötödik ülésére februárban került sor. A rendezvényt Katja Lehto-Komulainen, az ETUC főtitkárhelyettese nyitotta meg. Emlékeztetett rá, hogy a munkabizottság az ETUC legutóbbi kongresszusának döntése alapján jött létre a munkaerőpiac és a foglalkoztatással kapcsolatos kérdések áttekintésére. Az ülések között is számítanak a tagok aktív együttműködésére. Noha a testületben szinte minden európai országnak van képviselete, a résztvevők személye gyakran változik, egyes tagállamokból, szervezetekből csak egy-egy ülésen vesz részt valaki, ami hátráltatja a munkát. Az aktivitásról, részvételről felmérést és kérdőívet készítettek, amelyet megküldtek a Bizottság tagjainak.
Ben Egan, a Bizottság állandó szakértője számolt be arról, hogy az európai szemeszter keretében március 7-én jelennek meg az egyes ország-jelentések. Felkérte a bizottsági tagokat, hogy esetleges kiegészítési javaslataikkal szükség esetén vegyék fel a kapcsolatot országuk illetékes képviselőjével (TUSLO officer). A készülő helyzetkép kapcsán több országot érintett a prezentációt követő beszélgetés. Franciaországban Macron elnök jelentős munkaerő-piaci liberalizációt tervez, ami negatívan érinti a francia közszférát. A magyar helyzettel kapcsolatban elmondtam, hogy az egyes szektorokra jellemző, növekvő munkaerőhiány miatt a versenyszférában a szakszervezeteknek a korábbiaknál jelentősebb béremeléseket sikerült elérniük. A közelgő parlamenti választásokra tekintettel a közszférában is a korábbinál több a kormányzati egyeztetés, ugyanakkor a béreket illetően még mindig nagy lemaradásban van az ország. Ezt követően Ben Egan ismertette az ETUC-nak a megújítandó Európai Foglalkoztatási Irányelvekre vonatkozó javaslatait. Noha ezeket 2015/2016-ban fogadták el az európai szociális partnerek, megújítások időszerű. Az ETUC a foglalkoztatásban is hangsúlyosabbá tenné a társadalmi felzárkóztatást.
Matthie Méaulle, az ETUC szakértője számolt be röviden az ETUC gazdasági bizottsága munkájáról. Az új bizottság 2017 őszén kezdte meg működését. Célja, hogy az ETUC pontosabb képpel rendelkezzen az európai gazdasági folyamatokról, amelyek erősen érintik az érdekképviseleti munkát is.
Ezt követően Sally Wright, a warwicki egyetem kutatója mutatta be prezentációjában az európai unió által finanszírozott QuInnE (Quality of Job and Innovation Generated Employment Outcomes: A munkahelyek minősége és az innováció által generált foglalkoztatási eredmények) című nemzetközi, kilenc egyetem és kutatóhely – közöttük a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete – részvételével, hét országban zajló kutatási programot. (. A projekt nemzetközi kutatási konzorciuma kutatói azt vizsgálják, hogy szervezeti szinten az innováció és a munka minősége hogyan hatnak kölcsönösen egymásra, és ez milyen hatással van a foglalkoztatásra. A projekt eredményeit szemléletesen jeleníti térképes alkalmazásuk, amely feldolgozza az egyes országok főbb mutatóit, adatait: (http://tools.quinne.eu/quinnemap/). A projekt zárókonferenciájára Budapesten, a Benczúr hotelben került sor március 22-én magyar szakszervezeti szakértők részvételével.
Délután Agnieszka Piasna, az Európai Szakszervezeti Intézet, az ETUI vezető kutatója ismertette a munkahelyek minőségével kapcsolatos hosszú távú vizsgálatuk, a Job Quality Index 2017 legújabb tanulságait. (A Bizottság korábbi ülésein rendszeres tájékoztatást hallhatott az előző évek eredményeiről.) Az európai munkaerőpiac a 2008-as nagy gazdasági válság hatásait a mai napig sem heverte ki teljesen, ugyanakkor általában javultak a mutatók a közép-európai országokban is. A várakozásoknak megfelelően a munkahelyek minőségi mutatói (bérek, szociális juttatások, érdekegyeztetés) tekintetében a skandináv országokban a legjobbak, meglepő módon Németország a középmezőnybe tartozik (amelynek egyik oka, hogy sok részmunkaidős, határozott idejű foglalkoztatott).
Az utolsó szekcióban Guido de Jongh, az ETUC szakértője mutatta be az ETUC sztenderdizációval, szabványokkal kapcsolatos munkáját. A nemzetközi cégek világszerte törekednek a folyamatok egységesítésére, a munkavállalók adatainak, munkafeltételeinek egységes szemléletű kezelésére, ez sokszor ellentétes a szakszervezetek érdekeivel. Ennek megfelelően a szakszervezeti mozgalomnak a nemzetközi szabványokkal, a folyamatok előkészítésével kapcsolatos munkában is tevékenyen részt kell vennie. Ezt követően Mercedes Miletti, az ETUC tanácsadója ismertette az ETUC-nak a szíriai menekültek munkaerő-piaci integrációjával kapcsolatos nemzetközi együttműködésben való részvételét. Az EU finanszírozású program keretében nyelvtanfolyamokkal, átképzésekkel segítik a menekültek európai munkaerő-piacra lépését.
Az ülés végén Ben Egan elmondta, hogy a tavaly novemberi bizottsági ülésen részletesen bemutatott, a munkahelyek európai minőségével kapcsolatos, a Bizottság tagjainak bevonásával tervezett projektjavaslat, amellyel európai uniós támogatásra pályáztak, sajnos nem kapott támogatást. A javaslatot az idei évben átdolgozzák és kibővítik a szociális párbeszédre vonatkozó résszel a korábbi pályázatot elbírálók javaslatára.
A Bizottság következő ülésére várhatóan 2018 őszén kerül sor.
Készítette:
Véber János,
a bizottság tagja, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók
Szakszervezetének alelnöke
