A tanulmányi látogatás első napján egy igen részletes megbeszélés során ismertette a spanyol, bolgár, lett, szerb és magyar közszolgálati szakszervezetek fiatal munkavállalók szervezésére irányuló stratégiáit, valamint a közszféra szolgáltatásainak kihívásait.
Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy az öt ország szakszervezetei ugyanazzal a problémával néznek szembe napjainkban – motiválatlanság, bizalmatlanság, munkaerő-migráció. Ennek ellenére tudatos brandépítés zajlik Spanyolországban, a spanyol kollégák elkötelezetten teremtik meg a CEP-imázst. A rendőrakadémiára való bejutás előtt, a versenyvizsga idején (ez a kulcsa az akadémiára való bejutásnak) már kapcsolatba lépnek a diákokkal, gyakorlatilag a rendőresküig „kísérik” őket. Szakmai és jogi tanácsadáson túl segítik az intézmény megismerését, online tanfolyamokat szerveznek – amikre a tagok gyermekei, hozzátartozói különböző kedvezményeket érvényesíthetnek. A tagtoborzáshoz a szociális média eszközeit veszik igénybe (Twitter, Facebook), valamint létrehoztak egy, az iskolai rendszeren teljesen kívül álló fizikai teret a különböző szükségletek kielégítésére. A BlueCEP névre keresztelt helyiség egy referenciapont, egy valódi találkozási hely, ahol hozzávetőlegesen ötven fővel tudnak foglalkozni. A szájról-szájra terjedő reklám eredményeként a megkeresettek 30-40%-a lesz majd később szakszervezeti tag. A CEP teljes mértékben a tagdíjakból (7 euró havonta, kivéve júniust és decembert, amikor 14 eurót kell indokoltan fizetni, hiszen ebben a két hónapban dupla fizetést kapnak a rendőrök) tartja fent magát, minimális állami támogatással.
A bolgár PODKREPA a hozzáállás megváltoztatását látja fontosnak. Igyekeznek a fiatalokat még az iskolai képzési rendszerben eltöltött éveik alatt megszólítani, próbálják kialakítani bennük azt a látásmódot, hogy a szakszervezet akkor is hasznos, amikor nincs konkrét probléma. Adminisztratív és jogi segítségnyújtáson túl, különböző képzési és oktatási programokon keresztül segítenek mindenkinek szakszervezeti taggá válni, jó példa erre Az én első munkahelyem projekt. Felismerve a szociális média létfontosságát a fiatalok körében, ennek teljes mértékben megfelelve a szakszervezet által szervezet zenei fesztiválokra és a május 1-ei rendezvényre a népszerű applikációk segítségével hívják az ifjúságot.
A lettországi rendőri állomány jelenleg 30%-os munkaerőhiánnyal küzd. Az ebből, és a túlterheltségből fakadó hibák előfordulása igen magas, így a szakszervezeti tagok között alapvető elvárás, hogy a szakszervezet tegyen értük először. Ebből kifolyólag a 28.000 tagot számláló LAPA rendőrszakszervezet tagjai meglehetősen inaktívak. A helyzetet tovább fokozza, hogy 2010-ben bezárt a rendőrakadémia, napjainkban csak egyetlen egy főiskolán képeznek rendfenntartó erőket. Ennek következménye, hogy viszonylag sok a közrendőr, és kevés a tiszti beosztott. Alapvetően a rendőri pálya nem egy népszerű szakma Lettországban, ugyanis nem nyújt anyagi biztonságot, és nincs előrelépési lehetőség sem. A munkaerőhiányból fakadó túlórákat nem fizetik ki, ugyanis a források biztosítása politikafüggő, így 40-60 órás munkahét mellett kényszerülnek a lett rendőrök biztonsági őrként másodállást vállalni. Hatalmas előrelépést jelentett, hogy minden egyenruha fel van szerelve egy kamerával, ami nagyobb biztonságérzetet nyújt, a korrupció teljesen kiszorítása mellett. A szociális média használata fordított jelenség az északi országban, ugyanis a Facebookot a lakosság tájékoztatására használják elsősorban.
A társadalmi látkép Szerbiában ugyanolyan aggasztó, mint Magyarországon. A fiatalok körében a munkaerő-migráció igen magas, nincs 35 évnél fiatalabb munkavállaló. A közigazgatási szektorban 50 év az átlagéletkor, a munkaerőpiac egészét tekintve pedig 42 év. A magas szintű szakképzés eredménye kizárólag nyugaton jelentkezik, szakemberhiány van az élet minden területén, a statisztikai adatok elkeserítők. A különböző gazdasági szankciók és a NATO bombázás következményeként az ipar teljesen összeomlott, a nagyvállalatok alkalmazottai a közszférában helyezkedtek el. Ám a kormány csökkentené a megnövekedett közalkalmazottak számát, annak ellenére, hogy a szektorba való bekerülés igen szigorú, amit tükröz a szakszervezeti tagság aránya. Ezt új alapszervezetek nyitásával próbálják több-kevesebb sikerrel kompenzálni, ugyanis egy év alatt 5%-kal nőtt a szervezettség. Mindemellett a szerb NEZAVISNOST az egyetemes, társadalmi problémák megoldására is törekszik. Felismerték, hogy a fiatalokkal szembeni hozzáállástól függ a jövő, ennek okán próbálják az ifjúság körében a társadalmi felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozni. Törekednek a civil szféra bevonására, közösen akcióznak, hogy minimális jogaikat tudják érvényesíteni. Kiemelt célpontjuk az úgynevezett sérülékeny csoportok, mint például a fiatal anyák, vagy a fiatal házasok csoportja, akiket jelképes tagdíj ellenében próbálnak segíteni lakhatásuk kérdésében, vagy a munka világába való visszatéréskor.
A második napon Kovács József a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) főtitkár-helyettesének kíséretével a Készenléti Rendőrség munkájába nyerhettünk betekintést. Először Kretz Károly címzetes rendőr alezredes úr, a Készenléti Rendőrség főosztályvezetője mutatta be a Kerepesi úti objektumot, amit 1869-ben ajándékba kapott a Magyar Királyi Honvédség. A közel 140 éves múlttal rendelkező laktanyában a második világháború végéig huszárok szolgáltak (az istállókat később garázsokká alakították), és csak 1946-ban lett a rendőrség tulajdona. Érdekesség, hogy 1990-ig a Szovjet Hadsereg Katonai Ügyészsége is itt, ezen a telken működött. A résztvevők átfogó képet kaptak a Készenléti Rendőrség strukturális felépítésről, megismerkedhettek a Rendészeti Igazgatóság, a Különleges Szolgáltatások Igazgatósága, a Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság, a Köztársasági Elnöki Őrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály, a Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság, a Humánigazgatási Szolgálat, a Költségvetési Igazgatóság teendőivel valamint a Határrendészeti Igazgatóságok feladataival. A főosztályvezető úr a magyar társadalmi valóságból hozott példákkal színesítette az elmondottakat, és ugyanígy a gyakorlati oldalról ismertette a „migránsválság” kezelését Magyarországon.
A prezentáció után dr. Virág Regina címzetes rendőr alezredes asszony kísérte a nemzetközi delegáció tagjait egy fegyverbemutatóra. A Műszaki Támogató Csoport két tagja ismertette a rendőrök felszerelését, riasztófegyvereit, kiegészítőit.
Ez úton szeretném még egyszer megköszönni Kovács József kollégám, Virág Regina és Kretz Károly c. r. alezredesek munkáját, hogy egy igen színvonalas és tartalmas napot tölthettünk el.
A beszámolót készítette, és a tanulmányi látogatáson részt vett Kerék Eszter SZEFIT alelnök
