Új lehetőség előtt állunk az EU által tervezett munkaügyi, oktatási, szociális, ápolási, stb. területeket érintő változások révén. Összefoglaló háttértanulmányunk segíti az eligazodást.
Új lehetőség előtt állunk az EU által tervezett munkaügyi, oktatási, szociális, ápolási, stb. területeket érintő változások révén. Összefoglaló háttértanulmányunk segíti az eligazodást.
Jövőbeli szociális jogok
A szociális jogok európai pillérét az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker jelentette be az Unió helyzetéről 2015. szeptember 9-én az Európai Parlament előtt mondott beszédében. 2016. március 8-án az Európai Bizottság széles körű konzultációt indított, és előterjesztette a szociális jogok jövőbeli európai pillérére vonatkozó első előzetes tervezetét. Ez a kezdeményezés az euróövezetre irányul, ugyanakkor a többi tagállam számára is lehetővé teszi a csatlakozást. A nyilvános konzultáció 2016. december 31-én zárult le, erre alapozza majd az Európai Bizottság a 2017 elején előterjesztendő, a pillérre vonatkozó végleges javaslatát. A pillér jogi jellegének meghatározásakor figyelembe kell venni az uniós és euróövezeti szinten hatályos alkalmazási kört és jogi korlátokat. A szociális jogok európai pillérének jogi jellegéről még nem született döntés.
Konzultáció
A konzultáció célja az volt, hogy az Európai Bizottság visszajelzést kapjon az alábbi három fő témában: 1., Az EU szociális vívmányainak számbavétele: még mindig relevánsak és naprakészek-e; 2., A munkavégzési és jóléti rendszerek jövője: melyek a jövőbeli kihívások és lehetőségek; 3., A mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió részét képező szociális jogok európai pillérének szerepe: melyek az euróövezet működésének kulcsfontosságú követelményei
Szakpolitikai területek
A pillér első előzetes tervezetében tárgyalt szakpolitikai területek az alábbi három fő címszó alá sorolhatók: 1., Esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz, ideértve a képességek fejlesztését, az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztatás aktív támogatását a foglalkoztatási lehetőségek növelése, a foglalkoztatási átmenetek megkönnyítése és az egyének foglalkoztathatóságának a javítása érdekében; 2., Méltányos munkafeltételek, melyek gondoskodnak a munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei, valamint a foglalkoztatás rugalmassága és a biztonsága közötti megfelelő és megbízható egyensúlyról a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás és a későbbi pályamódosítások elősegítése, valamint a szociális párbeszéd ösztönzése érdekében. 3., Megfelelő és fenntartható szociális védelem és a kiváló minőségű alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés – ideértve a gyermekgondozást, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást –, a méltó életkörülmények és a kockázatokkal szembeni védelem biztosítása, valamint az egyének foglalkoztatásban és általában véve a társadalomban való teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében.
Alapelvek
E három címszón belül 20 politikai terület azonosítható, amelyekhez különböző elvek kapcsolódnak. A szóban forgó elvek kiválasztása és megfogalmazása többek között a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének keretében jelenleg érvényes iránymutatásokra, az EU másodlagos joganyagára és – amennyiben rendelkezésre állnak – „puha jogi eszközökre” vonatkozó iránymutatásokra támaszkodik.
A pillér tervezett 20 pontja felsorolásszerűen:
1. Készségek, oktatás, élethosszig tartó tanulás
2. Rugalmas és biztonságos munkaszerződések
3. Szakmai átmenetek biztosítása
4. Foglalkoztatás aktív támogatása
5. Nemek egyenlősége és munka-magánélet egyensúlya
6. Egyenlő esélyek
7. A foglalkoztatás feltételei
8. Bérek
9. Egészség és biztonság a munkahelyeken
10. Társadalmi párbeszéd és munkavállalók bevonása
11. Integrált szociális juttatások
12. Egészség és táppénz-juttatások
13. Nyugdíjak
14. Munkanélküli ellátás
15. Minimumjövedelem
16. Rokkantsági ellátások
17. Tartós ápolás-gondozás
18. Gyermekellátások
19. Lakhatás
20. Alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés
A Bizottság kérésére az EGSZB 2016. szeptember 2. és november 2. között minden tagországba szervezett egy-egy országlátogatást, hogy a tagországon belüli szociális partnerek és a civil szervezetek kifejtsék a véleményüket a pillérrel kapcsolatban, majd a látogatások eredményét egy véleményben összesítsék. A véleménybe beépültek a nemzeti viták főbb következtetései és ajánlásai.
1. Az EGSZB vélemény áttekintése
A véleményt az EGSZB a tanulmányozócsoport négy ülésén folytatott alapos munkát követően fogadta el. A vélemény emellett tükrözi a között a civil szervezetekkel tartott nemzeti viták eredményeit. Az EGSZB többek között:
- üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését a szociális jogok európai pilléréről szóló nyilvános konzultáció elindítására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy maradéktalanul tiszteletben kell tartani a hatáskörök megosztását és a szubszidiaritás elvét,
- hangsúlyozza, hogy a pillér hatókörét és tartalmát még pontosítani kell, és hogy a szociális partnereket és a civil társadalmat megfelelően be kell vonni a pillért érintő megbeszélésekbe,
- azon az állásponton van, hogy a szociális jogoknak valamennyi uniós tagállamban érvényesülniük kell, elismerve ugyanakkor, hogy az euróövezetben speciális eszközökre/mechanizmusokra lehet szükség,
- kiemeli a gazdaság- és szociálpolitikák közötti kölcsönös függőséget, és megállapítja, hogy az európai gazdasági és társadalmi modell alapját az képezi, hogy közös nézőpontot képviselünk a tekintetben, mennyire fontos előmozdítani a foglalkoztatást, a társadalmi haladást és a termelékenységet,
- úgy véli, hogy a pillérnek elő kell mozdítania az EU hatályos szociális vívmányait és azok teljes körű és megfelelő végrehajtását, és megítélése szerint az európai szemeszternek és a nemzeti reformprogramoknak – amelyek az euróövezeten kívüli országokra is vonatkoznak – a pillér végrehajtását és nyomon követését segítő legfontosabb eszközök közé kell kerülniük. Az EGSZB utal továbbá teljesítménymutatók kidolgozására/meghatározására,
meggyőződése, hogy a pillérről folytatott viták egyik kulcseleme a munkavégzés jövője kell, hogy legyen,
-
hangsúlyozza a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás, valamint a civil párbeszéd szerepét,
-
ismételten hangot ad annak a véleményének, hogy a fenntartható, eredményes és hatékony szociális jóléti rendszerek rendkívül fontosak az EU valamennyi társadalma számára,
-
úgy véli, hogy elkerülhetetlen az Európai Gazdasági és Monetáris Unió megalapozott struktúrájáról szóló komoly vita, ideértve a gazdasági és társadalmi célkitűzésekre vonatkozó konszenzust és az elfogadott irányítást is.
A Pillérrel kapcsolatos újabb történések
A Bizottság 2017. április 26-án tette közzé a szociális pillérre vonatkozó „csomagját”.
A pillér megerősíti az uniós és a nemzetközi jogi vívmányokban már lefektetett egyes jogokat, másrészt kiegészíti azokat az új realitások tükrében. A pillérben foglalt elvek és jogok a következő három kategóriába sorolhatók: az esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés, a méltányos munkakörülmények, valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás.
Ezek arra helyezik a hangsúlyt, hogy miként lehet kezelni a munka és a társadalom világában bekövetkezett új fejleményeket annak érdekében, hogy teljesüljön a szerződések magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságra vonatkozó ígérete, amelynek célja a teljes foglalkoztatottság és a társadalmi haladás.
A szociális jogok európai pillérén belül meghatározott elvek és jogok érvényesítése a tagállamok, az uniós intézmények, a szociális partnerek és egyéb szereplők közös felelőssége. Az európai intézmények segítséget nyújtanak a keretek megteremtésében és a pillérben foglalt célkitűzések megvalósításához vezető lépések meghatározásában, teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok kompetenciáit és a szociális párbeszéd területén ápolt hagyományait.
Az Európai Bizottság már jelenleg is számos konkrét jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéssel támogatja a szociális jogok európai pillérét; itt említhetők például a szülők és gondozók munka és a magánélet közötti egyensúlyára, a munkavállalók tájékoztatására, a szociális védelemhez való hozzáférésre és a munkaidőre vonatkozó kezdeményezések. Ezek egyrészt illusztrálják a pillér körébe tartozó kérdések jellegét, másrészt megmutatják, hogy a pillérhez kapcsolódó elvek és jogok milyen módon érvényesíthetők.
Szociális eredménytábla is létesült annak érdekében, hogy a tendenciákat és teljesítményeket az Unió valamennyi országában nyomon lehessen követni és Európa egészét értékelni lehessen.
Az ETUC támogatja a szociális jogok európai pillére javaslatot, de véleménye szerint meg kell erősíteni azokat a dolgokat, amikre a munkavállalóknak és családjaiknak szükségük van, mivel a dolgozók a válság miatt már így is sokat vártak arra, hogy az élet- és munkakörülményeik javuljanak.
Az ETUC követeli a munka és a magánélet egyensúlyának javítását, beleéretve az apai és a gondozói szabadságot, a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló (91/533/EGK) irányelv felülvizsgálatát, és azt, hogy a nem szokványos módon foglalkoztatottak, és az önfoglalkoztatottként dolgozó munkavállalókat is illesse meg a szociális védelem. A követelések között szerepel a kiküldetési irányelv felülvizsgálati folyamatának az év végéig történő befejezése is.
Az ETUC által indított béremelési kampány is szervesen kapcsolódik a szociális pillér témáihoz.
Összeállította: Koller Erika
