Hogyan lehet az optimalizált munkaidővel és munkaszervezéssel kiiktatni a stresszt kiváltó tényezőket.
Az Európai Unió foglalkoztatásért és szociális ügyekért 5.Főigazgatósága támogatásával, 2017. 08.30.- 09.01. között Budapesten szakmai konferencia került megrendezésre. A bolgár,német, francia, magyar és szerb szakértők a „pszicho-szociális kockázatok, terhelés és stressz az egészségügyben” kérdéskörével foglalkoztak. Részt vett a SZEF tagszervezete, az Egészségügyben Dolgozók Független Szakszervezete (EDFSZ) is.
A központi kérdés: hogyan lehet az optimalizált munkaidővel és munkaszervezéssel kiiktatni a stresszt kiváltó tényezőket.
Maryvonne Nicolle és Cyril Duch, CFDT, szakmai előadása rendkívül hatásosan mutatta be, mekkora jelentősége van e kérdéseknek a szakszervezetek számára is. Egy 2014-ben, 492 intézményben végzett kiterjedt felmérésben 56 450 választ dolgoztak fel. Ennek az adatbázisnak a segítségével a CFDT jobb munkaidőrendet és a pszichikai megbetegedések elismertetését akarja elérni.Hiszen a CFDT felmérése megmutatta, hogy a megkérdezettek 57 %-nál jelentkezik stressz és egészségügyi panaszok. A felmérésből világos az is, hogy a stressz és a pszichikai terhelés fő okozói a rossz munkakörülmények, a rossz vezetés és a létszámhiány.
A következő előadást Detlef Blank (Klinikum Region Hannover) tartotta. Ebben a térségben is végeztek egy felmérést a munkavállalók körében, ami a későbbiekben a vállalati tárgyalások alapjául szolgált. A felmérésben feltárt hiányosságokat, mint a hiányzó munkahelyi – és továbbképzés, a bizalomhiány a munkáltató felé, az elégtelen támogatás a vezetők részéről, a rosszul szervezett műszakok egy többéves program keretében fogják megszüntetni. A folyamatot mind a konszern személyzeti vezetése, mind az üzemi tanács nyomon követi.
A jelentés a magyar kollégákban aggodalmat váltott ki. Már látszanak a kezdeti lépései annak, hogy krónikusan alulfinanszírozott és létszámhiánnyal küzdő állami kórházakat az egyház kezébe adják át. Vajon az állam fel akarja adni saját felelősségét?
A szerb és bolgár beszámolók hasonló problémákat vetettek fel: alulfinanszírozott közegészségügy, agyelszívás és a szakszemélyzet elvándorlása Nyugat-Európába, ami végeredményben létszámhiányhoz és korosodó dolgozói állományhoz vezet.
Pozitívumként azonban meg kell említeni, hogy Magyarországgal ellentétben, itt a kormány nem próbálja meg felszámolni az „egészségügyet, mint költségtényezőt”.
A meglévő körülmények és nemzeti stratégiák továbbfejlesztési lehetőségeinek megbeszélést követően a szakértők 8 olyan „jó gyakorlati” példát dolgoztak fel, amit minden európai ország átvehet.
A budapesti megbeszélés eredményeit újra átdolgozzák, és a projekt 2018 május végén megrendezésre kerülő fő konferenciáján elfogadásra beterjesztik. Az eredményeket közzéteszik a projektországokban, és egy zárójelentéssel megküldik az 5. Főigazgatóságnak és az európai egészségügyi ágazati szociális párbeszéd testületének.
A két éves projekt célja, hogy Európa minden országában segítse az egészségügyben az egészséges körülmények kialakítását.
Koller Erika
(A csatolmányban a konferencia résztvevőinek csoportképét láthatja.)
