Keresés
Close this search box.

Az Európai Jogok Szociális Pillérének érvényesülése érdekében

Cél: a minimális európai normák meghatározása: a méltányos bér, a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás, a munkakörülmények, stb. terén.

Budapesten tárgyalt 2017. szept. 8-án Luca Visentini az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára, az Európai Unió miniszterelnökeinél és minisztereinél tett látogatás-sorozat egyik állomásaként.

 

Látogatásának fő célja az ETUC magyar tagszakszervezeti vezetőivel és Orbán Viktor miniszterelnökkel való egyeztetés az Európai Jogok Szociális Pilléréről (továbbiakban Szociális Pillér).

 

A Szociális Pillér az Európai Bizottság kezdeményezéseként indult, melynek célja a minimális normák meghatározása, például a méltányos bér, a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás és a munkakörülmények terén. Az alapvető szociális védelmet európai szinten meghatározó Pillér az európai szakszervezetek körében széleskörű támogatást nyert. A kétéves tárgyalás sorozat végéhez közeledve úgy tűnt, hogy a magyar kormány nem támogatja a Pillért, ami annak EU szintű kihirdetését is veszélyeztetné. A gazdasági válság után azonban az Európai Bizottság ismét időszerűnek érzi az szociális Európa eszméinek támogatását, ezért most az európai szakszervezetekkel közös álláspontot képviselve szorgalmazza a Szociális Pillér kihirdetését, ami részben a jövőbeni EU támogatások igénybevételének feltételéül is szolgálhat. A Szociális Pillérrel kapcsolatban a szakszervezetek sérelmezik, hogy a magyar kormány az álláspontját nélkülük alakította ki.

 

Kötelező garanciák

 

 

A szakszervezetek álláspontja szerint a Szociális Pillér kötelező érvényű garanciákkal kell, hogy biztosítsa minden európai állampolgár életminőségének javítását. Az ETUC fontosnak tartja, hogy a Szociális Pillérben megfogalmazott elvek segítsék a keleti és nyugati bérek különbsége közötti kiegyenlítődést. Célkitűzés, hogy növekedjenek a bérek a Kelet-európai régióban, megvalósuljon az ETUC programja, miszerint hogy a minimálbérek érjék el az átlagbérek hatvan százalékát és a nemzetközi vállalatok telephelyei közötti nagymértékű bérkülönbségek csökkenjenek. Ebben a folyamatban a kormányok kiemelt felelőssége mellett meg kell erősíteni a kollektív alku rendszerét. A termelékenység és a foglalkoztatás növelése mellett minden munkavállalónak emelkedjen a fizetése, annak érdekében, hogy elkerüljük a társadalmon belüli feszültségeket és a bérrendszer torzulását.

 

Kiüresedett fórumok

 

A magyar konföderációk vezetői hangsúlyozták, hogy a Szociális Pillér megvalósulásához elengedhetetlen a szociális párbeszéd és kollektív alku rendszerének megerősítése minden szinten. Problémásnak tartják, hogy mind a köz- mind a versenyszféra érdekegyeztető fórumai kiüresedtek, valódi eredményekhez nem vezetnek. Valójában Magyarországon nincs érdemi szociális párbeszéd. A közszféra érdekegyeztető tanácsának még a versenyszféráénál is kevesebb joga van, például nem tehet javaslatot minimálbér emelésre. A konföderációk vezetői kiemelten fontosnak tartják a Munka törvénykönyve mielőbbi felülvizsgálatát.

 

Orbán feltételei

 

Luca Visentini a délután folyamán az ETUC magyar tagszervezeteinek szakszervezeti konföderációs vezetőivel találkozott. A főtitkár a miniszterelnökkel történt megbeszélésről elmondta, hogy a találkozó nyílt és őszinte légkörben zajlott. Orbán Viktor kifejtette, hogy nem ellenzi a Szociális Pillér elfogadását, azonban azt két feltételhez köti. Az első a Visegrádi Négyekkel való közös álláspont kialakítása a témában, a másik feltétel pedig annak biztosítása, hogy a 20 Pillérben foglalt alapelv egyike se helyezze alacsonyabb szintre a már elért szociális eredményeket a tagállamokban. Előreláthatóan az ezzel kapcsolatos egyeztetések a hónap végéig lezárulnak.

 

Ugyanazon munkáért ugyanazon termelékenység mellett…

 

A miniszterelnök kihangsúlyozta, hogy a magyar kormány különböző lépéseket tett, például jelentősen megemelte a minimálbért, a közszférában pedig olyan életpálya modellt dolgoznak ki, amely megfelel ezen alapelveknek. Az ETUC főtitkára kérte Orbán Viktortól, hogy a kormányzat tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a multinacionális cégek ugyanazért a munkáért ugyanazon termelékenységi szint mellett ne a Nyugat-európai bérek negyedét-ötödét fizessék! A miniszterelnök elmondása szerint pártolja a bérkonvergenciát, amennyiben az nem veszélyezteti a termelékenységet.  Továbbá megjegyezte, hogy nem elegendő csak a minimálbért emelni, hanem a minden munkavállalói réteg fizetését és vásárlói erejét növelni kell a kiszámítható gazdasági növekedés érdekében. A főtitkár a bérkérdések és a szociális párbeszéd kivételével elégedett volt a miniszterelnök úr hozzáállásával. Reméli, hogy a találkozó jó légköre hozzájárul ahhoz, hogy eredményeket érjenek el a szakszervezetek a szociális dialógus hazai erősítésének kérdéseiben is. A megbeszélés után az ETUC még szorosabb együttműködést kíván folytatni a magyar partnereivel.

 

(Luca Visentini magyar szakszervezeti vezetőkkel való találkozójáról készült képek a Galéria rovatunkban láthatóak .)

 

Összeállította: Koller Erika

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület klub beszámoló

2024.11.05.-én képviseltem a SZEF-et az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület klub délutánján, ahova nagyon sokféle területről érkeztek a résztvevők. Volt, aki csak saját munkakörülményeinek javításán szeretne dolgozni, voltak, akik munkáltatóként szeretnének tenni

Munkaképesség-vizsgálat kiértékelő műhelymunka

2024. november 22-én értékeltük ki a SZEF munkaképesség-vizsgálat mérését, amely projektet még áprilisban kezdtünk meg tagszervezeteinek aktív bevonásával. A közös munka sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy május végére

Szakszervezeti V4 tanácskozás Budapesten

2024. november 21-22-én Magyarországon tanácskoztak a V4 országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – szakszervezeti konföderációi. A “Visegrádi Négyek” budapesti szakszervezeti találkozója a magyar EU soros elnökség apropóján került

Másodszor műhelymunkáztunk a zöld átment témájában

2024. november 21-én másodszor nyílt arra lehetőség, hogy a közszolgáltatások szakszervezeteiben aktív tagok megvizsgálják, hogyan kezeljük a klíma átmenet kérdését a szervezeteinkkel. A nyitó eseményhez hasonlóan most is nagyon különböző