Mit tennének a pártok, ha kormányra kerülve beleszólásuk lenne a nyugdíjba vonulás vagy a nyugdíjemelések feltételeibe, a legszegényebb idősek megélhetésének biztosításába?
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) a Csillebérci Szabadidőközpontban csütörtökön, augusztus 31-én pártelnöki programismertető fórumot rendezett. A meghívott pártok közül hiányzott a Fidesz és a KDNP, de mindössze annyi választ kaptak a szervezők Kubatov Gábortól, hogy a kormánypárt alelnöke nem tud elmenni az eseményre.
Az ellenzéki pártok többsége eltörölné a Fidesz nyugdíjasokat megnyomorító szigorításait. A legtöbbet az MSZP adná az időseknek. Általában a legtöbb pártvezető abban egyetértett, hogy a nyugdíjhoz való jogot alaptörvénybe kell iktatni, a járulékplafont és a nyugdíjplafont vissza kell állítani, vissza kell adni a rendvédelmi dolgozóktól elvett pénzeket, a közszféra nyugdíjasainak ismét meg kell engedni a munkavállalási lehetőséget, meg kell teremteni a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, vissza kell adni az Idősügyi Tanács valódi érdekvédelmi funkcióit.
Amiben egyetértés volt
– A konferencia bevezetőjeként a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) felkérésére Köteles Lajos és Rozsnyai Katalin ismertették felmérésüket, amelynek eredményei megmutatták, hogy mekkora szélsőségek jellemzik az idős korosztályt. Kutatási eredményeik azt a megdöbbentő adatot hozták ki, hogy a nyugdíjasok 43 %-a mindennapi megélhetési gondokkal küzd, vagy csak lemondásokkal és nagyon szigorú beosztással tud kijönni a pénzéből és mindössze egy százalék gondolja úgy, hogy megfelelő az anyagi helyzete. Az adatokból az is kiolvasható, hogy minél kisebb településen él valaki, annál kevesebb a nyugdíja, a falvakban lakók majdnem 11 százaléka 50 ezer forint alatti ellátást kap és a többség, 44 % havi nyugdíja nem éri el a 90 ezer forintot.
A jóléti kiadások folyamatos csökkenése élesen rávilágít arra, hogy az ország költségvetése „morális dokumentum”. Szerintük mindenképpen helyre kell állítani a
nyugdíjrendszer és a szociális ellátások alkotmányos garanciáit, újra kell szervezni a magyar társadalmat.
A pártelnökök nagy része ennek az újraszervezésnek a pártjaik által összeállított tervét ismertette az ország minden részéből jött nyugdíjasoknak, nyugdíjas szervezetek vezetőinek.
30%-os veszteség a vásárlóerőből!
– Az Együtt-től Juhász Péter elnök helyett a párt választmányi elnöke, Spät Judit közgazdász ismertette programjukat, amely a mostaninál igazságosabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb nyugdíjrendszert ígér. Az Együtt havi tízezer forintos emelést adna a nyugdíjasoknak, mert az utóbbi tíz évben változatlan 28 500 forintos nyugdíjminimum már 30 %-ot veszített vásárlóértékéből. Bevezetnék a részmunka-résznyugdíjat, amit az a nyugdíjra jogosult idősebb ember választhatna, aki a teljes munkaidő helyett már csak 4-6 órát akar és tud dolgozni.
-Az MSZP elnöke, Molnár Gyula megismételte amiket a nyár elején rendezett országos nyugdíjas parlamenten Botka László miniszterelnök-jelölt már elmondott. Véleménye szerint a jelenlegi hatalom a nyugdíj terén is inkább a gazdagabbakat támogatja, ezért azt hangsúlyozta, hogy kiszámítható, biztonságos és fenntartható rendszerre van szükség, amelyben alkotmányossá kell tenni a nyugdíjhoz való jogot. Szerintük duplázni kell a nyugdíj-minimumot, az éves emelések kiszámításánál a svájci indexálást kell visszaállítani. Molnár Gyula a 13. havi nyugdíj vagy ahhoz hasonló juttatás visszaállításáról beszélt és 62 éves kortól rugalmassá tennék a nyugdíjba vonulást, de “a tovább dolgozókat támogatni kell”. Áttekintenék a sok méltánytalanságot, keserűséget okozott rokkantnyugdíjazás rendszerét is. Kormányra kerülve javítanának az egészségügy és az abban dolgozók finanszírozásán, valamint csökkentenék az ellátásban mutatkozó területi különbségeket.
Alkotmányos jog legyen
A szocialista pártelnök szerint az állam és az önkormányzatok együttműködésével meg kell duplázni a szociális otthonok számát, a bekerülésnél a rászorultsági szempontokat előtérbe kell hozni, a krónikus betegséggel küzdő idősek pedig szakorvosi javaslatra ingyen kaphatnák gyógyszereiket. Molnár Gyula felvetette, hogy megteremtenék az idősügyi ombudsman intézményét, visszaállítanák az Idősügyi Tanács valódi szerepét, valamint súlyosabban büntetnék az idősek ellen elkövetett bűncselekményeket.
– A Demokratikus Koalíció nyugdíjas programját Gyurcsány Ferenc ismertette, kihangsúlyozta, hogy az egy visszafogottabb, reálisabb terv. A következő parlamenti ciklusban kettéválasztanák a nyugdíjakat, lenne egy 50 ezer forintos alapnyugdíj, amelyre ráépülne a munkanyugdíj. “Nagyon-nagyon óvatos lennék” a 13. havi nyugdíj ismételt bevezetésével, mert ezt az évi 250 milliárd forintot olyan területektől kellene elvonni, ahol “jobban fájna”, pl. az oktatásból és az egészségügyből. Helyette más nyugdíjnövekedést eredményező megoldásokat dolgoznának ki, így pl. az inflációkövető nyugdíjemelés mellett rendszeressé tennék a nyugdíjprémiumot. Rövid távon korrigálni kell a nyugdíjrendszert, de szembe kell nézni azzal, hogy hosszabb távon “igazi nagy dráma” következik. 2025-2030 táján érezhetően kisebb lesz az induló nyugdíj, ami ma az utolsó fizetés 65-80 százaléka , ugyanis már lépnek ki az aktív korból azok, akik tömegesen voltak hosszú ideig kényszervállalkozók, minimálbérre bejelentett, zsebbe fizetett alkalmazottak.
Alapnyugdíj – munkanyugdíj
Szerinte az volna egy kormányzati ciklus alatt megadható válasz a nyugdíj problémára, hogy a mindenkinek járó, legalább ötvenezer forintos alapnyugdíjat egy munkanyugdíj egészítené ki. Ugyanakkor “inkább erkölcsi, mint gazdasági kérdésnek” nevezte, hogy van egy kör, amely aránytalanul magas ellátásban részesül. Hangsúlyozta: nagyon hiányzik a rendszerből a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával („ellopásával”) kivett háromezer milliárd forint. Eldöntendő az is, hogy “a nyugdíjat alapvetően biztosításnak tekintjük”, így az ellátásokat csak arányosan emelhetik, vagy a szerényebb jövedelműeknek nagyobb emelést kell adni, “ezt a kérdést érdemes kinyitni”, ő inkább az alacsony nyugdíjak nagyobb emelését támogatná.
A költségvetés morális dokumentum
– Karácsony Gergely társelnök szerint a Párbeszéd bevezetné az alapjövedelmet, amely a nyugdíjasoknál 90 ezer forint lenne, a felnőtteknél 60 ezer, amit azok is megkapnának, akik idős hozzátartozójukat gondozzák. Véleményük szerint a mostaninál minden tekintetben összetartóbb társadalmat kell építeni. A költségvetés morális dokumentum; amelyik ország nem tudja biztosítani polgárai megélhetési minimumát, annak politikai vezetői alkalmatlanok és méltatlanok a hatalomra és az ország vezetésére. Ez a sommás kijelentése két társadalomkutató tanulmányában is olvasható, akik nem először vizsgálták meg az ország idős lakosságának életminőségét.
Szigorúan a lehetetlen ellen
– Bokros Lajos MoMa elnök, volt pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a nagyon várt nyugdíjemelés nem lehet az első lépés, azt meg kell előznie egy sor gazdaságpolitikai döntésnek. Szerinte több beruházás, tartós munkahelyek és stabil járulékfizetés teremtheti meg az alapokat. Szigorú közgazdasági logikával ismertette, illetve cáfolta azoknak az ígérgetéseknek a közel lehetetlenségét, amelyeket az előtte szóló pártelnökök tettek. Megkérdezték tőle, hogy ez akkor is igaz, ha a költségvetés nem finanszírozna felesleges presztizs beruházásokat és ha minden nyugdíj járulékot a rendeltetésének megfelelően kiosztanának? Erre Bokros Lajos a jelenlegi helyzetben nem látott semmi esélyt.
Független, rugalmas rendszer
– Az LMP társelnöke, Szél Bernadett elmondta, hogy pártjának a nyugdíjasokkal foglalkozó programja sincs még készen, de abban biztos, hogy 50 ezer forintra kell emelni a nyugdíjminimumot. Ők is bevezetnének egy alapnyugdíjat, ami fölött számítana a munkával szerzett jog, és fix összegben emelnék évente az ellátásokat. Szél Bernadett követendő alapelvként a tisztességet és a rugalmasságot említette nyugdíjkérdésekben. Javasolnák, hogy az otthonápolást tegyék minimálbérrel megfizetett munkaviszonnyá, a nyugdíjasokat érintő termékkosár áremelkedése alapján kalkulálnák a juttatások növelését, a nyugdíjemelésnél pedig legyen az alacsonyabb nyugdíjakat részesítenék előnyben, ennek szociális vetülete van. Szükségesnek nevezte a rugalmas a nyugdíjba vonulás lehetőségét, követelte: szüntessék meg a rokkantnyugdíjazás rendszerének “végtelen embertelenségét”. Kihangsúlyozta, hogy alacsonyabb jövedelmük miatt a nők átlagosan 14 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, ezért a jövedelem különbségek csökkentése igen fontos lenne. Céljuk a nyugdíj alkotmányos védelme, a rendszer függetlenné tétele a költségvetéstől. A munkaerőpiacot ki lehet és kell fehéríteni, és ez a járuléknövekedés hatással lesz a hazai nyugdíjrendszerre is.
Hatékony érdekvédelem
– Az alapnyugdíjban gondolkodik a Nyugdíjasok Pártja 50+ is – jelentette ki a párt társelnöke. Kabai Tibor havi 40 ezer forinttal számolt, míg a nyugdíjminimumot legalább 50 ezer forintra emelnék. Ismertette pártja elképzeléseit a nyugdíjasok hatékony érdekvédelméről, amelynek alapja a népességben a magas részarány, ezt egyetlen kormánynak sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Szenior egyetemek
A Momentum 40 ezer forintos nyugdíj-minimumot vezetne be első körben, differenciált gyógyszer-támogatást ígér, rendezné a legalacsonyabb nyugdíjakat. Fekete-Győr András Momentum elnök tervei szerint szenior egyetemeket indítanának és iránytaxikkal segítenék az idősek közlekedését. Előadása hallhatóan nem nyerte meg a konferencián résztvevő nyugdíjasok tetszését.
– Vona Gábor a Jobbik elnöke nyolcpontos tervet ismertetett az idősek helyzetének javítására. Ő is új Idősügyi Tanácsot hozna létre, valamint a bérszínvonal emelésével teremtené meg a magasabb ellátás alapjait. Egy valós nyugdíjas fogyasztói kosárra és a reálbérek alakulására alapozó „magyar indexálást” vezetne be az éves nyugdíjemeléseknél, a „Nők 40” lehetőséget kiterjesztené a férfiakra is, és mielőbb javítaná az idősgondozást. Szerintük is emelni kell a nyugdíjakat és igazságosabb elosztásra van szükség, ugyanakkor erősíteni kell a gyógyszerár-támogatási rendszert és
csökkenteni a főként családok és idősek által vásárolt termékek áfáját. Az idősügyet “ki kell szabadítani a pártpolitika fogságából”, mert nem egy-egy ciklusra szóló válaszokra van szükség; vissza kell állítani az Idősügyi Tanácsot, szociális hozzájárulási adó helyett ismét járulékká kell tenni ezt a közterhet.
A rendszer helyrebillentését segíti, ha többen dolgoznak magasabb bérért, így több járulék folyik be, megemlítette, hogy míg az uniós átlag szerint a tagországok a GDP 12 százalékát fordítják nyugdíjfizetésre, addig Magyarországon 9 százalék ez az arány.
Nyugdíjunió, nyolcpontos terv
Az általuk indított kampány szerinti bérunió hozhatja el a nyugdíjuniót, szerinte az idősek fogyasztói kosarához kellene szabni a nyugdíjemelés mértékét, a juttatás megállapításakor pedig a dolgozóként termelt pénztőke mellett humántőkét is figyelembe kellene venni, például azt, hány gyermeket nevelt fel tisztességgel valaki. Orvosolni kell azt is, hogy az idősotthonok működőképességét már csak az ott dolgozók hivatástudata tartja fenn és nem az állam, amelynek ez lenne a feladata. Gondoskodnának arról is, hogy nőjön az idősek komfortérzete, pl. egy, vagy akár több társulattal működő “nemzeti vándorszínház” kellene létrehozni, amely házhoz vihetné az időseknek a minőségi kultúrát és így nem csak a tv-ből ömlő sokszor minősíthetetlen műsorokat néznének.
9 pártelnöknek bizony fontos
A Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) vezetőjével, Némethné Jankovics Györgyivel készült Gulyás Erika (Népszava) interjúja a következő:
“Sikernek tartja, hogy 11 párt képviselőjét, többnyire elnökét tudták megszólaltatni – mondta lapunknak a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) vezetője, Némethné Jankovics Györgyi.
– Egy teremnyi nyugdíjas vezető körében minden pártelnök szeret szépeket mondani. Mi derült ki a találkozón?
– Először is az, hogy nem kerülhetik meg a pártok ezt a kérdéskört. Sikerült információkat szerezni sok más mellett például arról, mit tennének a pártok, ha kormányra kerülve beleszólásuk lenne a nyugdíjba vonulás vagy a nyugdíjemelések feltételeibe, a legszegényebb idősek megélhetésének biztosításába. Másrészt ezzel igazodási pontokat adtunk a hozzánk tartozó nyugdíjas szervezetek vezetőinek, hogy észre tudják venni a különbségeket vagy épp az azonosságokat a pártok időspolitikai elképzelései között.
– Az nem számít, hogy bal- vagy jobboldali pártról van szó?
– Nem tesszük le a voksunkat egyik oldal mellett sem, de arra mutatunk rá ezzel a találkozóval, hogy kiemelten fontos olyan alapértékek kimondása, mint a
demokratikus viszonyrendszerhez való ragaszkodás, a nyugdíjasok megbecsülése, a róluk való gondoskodás javítása.
– Ezt a tudást a jelenlévők széthordják az országban?
– Igen, a megyei és városi vezetőink tovább viszik a megismert terveket, hogy segítsék tagságot a jövő tavaszi választásban, mert ha nem akarunk nagyot tévedni, nekünk, nyugdíjasoknak is tudatosabban kell készülnünk a voksolásra.”
Dr. Mayer Lajos
