Érveltünk! Kérdeztünk! Követeltünk! Intézkedtek?

Volna, aki ráérne megnézni októberben, működik-e a maradék elv, de több tagszervezetünk közös sztrájkbizottságot hozna létre.

 

 

 

 

 

Érveltünk! Kérdeztünk! Követeltünk! Intézkedtek?

 

Keményebb hangütésű tárgyalások zajlanak az OKÉT-on a munkavállalói érdekek védelmében, mint gondolható volna az országos érdekegyeztetést körüllengő csend okán. Összeállításunk rövidített változat, a cikk végén található „csatolmányban” olvashatóak az eredeti dokumentumok.

 

 

2017. ápr. 24

 

 

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács 2017. április 24-i ülésének napirendi pontjai: szóbeli tájékoztatás és konzultáció a 2018. évi költségvetési törvénytervezetről; konzultáció a közszolgálati bérhelyzet 2017. évi alakulásáról. Javaslat a bérintézkedéssel nem érintett munkavállalók keresetének növelésére(A két napirendi pontról a konzultáció az ülés során egybecsúszott.)

 

Fehér József, a szakszervezeti oldal ügyvivője kérte a kormányzati oldal adjon át írásos összefoglalót a ktg.vetési törvényjavaslat OKÉT-ot érintő legfontosabb vonatkozásairól.

Az oldal nevében továbbá több kérdést is feltett: Milyen létszámmal számol a Kormány a közszférában, tekintettel az egyes kormányzati vezetők részéről elhangzó 1,1 millió főre (és arra az elfogadhatatlan megállapításra, hogy őket a 3,3 milliós versenyszféra tartja el), valamint 150 ezer fős leépítendő, illetve versenyszférába átirányítandó létszámra? Hogyan tervezi a Kormány az életpályák fejlesztését, a további béremeléseket? Hogyan lesz biztosítva egyes közszolgálati bérrendszerekben (pl. a közalkalmazottaknál) a végzettség, teljesítmény, szolgálati idő szerinti differenciálás, előmenetel, tekintettel a bértáblák összecsúszására? Hogyan kívánja a Kormány biztosítani a jövőben a közszolgálat komparatív előnyeit, mint amilyen például a 13. havi fizetés volt?

 

A kormányzati válaszban dr. Adorján Richárd a szakszervezeti oldal általános felvetéseire egyebek között a következőket mondta el: az NGM nem tervez 150 ezer fős leépítést. A tizenharmadik havi fizetés újbóli bevezetése nincs napirenden.

 

A szakszervezeti oldal részéről Boros Péterné (MKKSZ), dr. Bárdos Judit (BRDSZ), és Papp Katalin (KKDSZ) arról szólt, hogy a bérek még mindig túl alacsonyak a közszférában a munkaerőhiány kezelésére, a munka, a tudás méltó elismerésére, egyes ágazatokban, egyes munkavállalói csoportokra még hiányoznak az életpályák, esetenként (pl. köztisztviselőknél) továbbra sincs kilátás béremelésre, a garantált bérek, bértáblák összecsúsztak, a megvalósult béremelések is sok tekintetben jelentős feszültségeket generáltak, illetve egyes intézkedések (pl. kulturális ágazati pótlék) jövője bizonytalan. Elhangzott, hogy a minimálbér és garantált bérminimum emelést is újra kellene gondolni, folyamatosan figyelemmel kísérve a környező országok bérszintjének, minimálbérének alakulását.

 

Földiák András a SZEF részéről elsősorban a kormányzati bérpolitika átláthatatlanságára, kiszámíthatatlanságára és megosztó jellegére utalt, aminek része egyes munkavállalói csoportok béremelésből történő kihagyása, a bértáblák erodálása. Felvetette, hogy ha a kormány támogatja az állami vállalatok béremelését, akkor miért nem áldoz az illetménytáblákra?

 

Fehér József a szakszervezeti véleményt összegezve a következőkre tért ki: a közszféra munkavállalói számára sértőek azok az egyes állami vezetők részéről elhangzó nyilatkozatok, amelyekben eltartottakként hivatkoznak rájuk. A közszféra béremelési mértékeinek megítéléséhez figyelembe kell venni, hogy a közszférából 1400 milliárd forint forráskivonás történt 2010 után, ebből számításaik szerint még mintegy 400 milliárd nincs visszapótolva, tehát lenne még teendő. Rendkívül széttöredezett a közszféra kezelése, sok a feszültség, nem látni a koncepciót, a perspektívát. A bérezés tekintetében javasolják, hogy azokra kiterjedően, akiket eddig semmilyen bérintézkedés nem érintett, 2017-ben valósuljon meg egy legalább 20-25%-os bérfejlesztés, de legalább készüljön erre vonatkozóan kormányzati számítás és döntés. Nagy csalódás számukra a minimálbér és garantált bérminimum emelés megvalósulása, mert csak hiú remény maradt, hogy minden érintett munkavállaló valóban annak megfelelő mértékű béremelést fog kapni.

 

Az önkormányzati oldal részéről Szabó Gellért (MFSZ) az ország előrejutása érdekében a kölcsönös bizalom és őszinteség fontosságára hívta fel a figyelmet, amiknek a hiánya nyomasztó.

 

(A szakszervezeti oldal ügyvivője emlékeztetett arra, hogy az ún. kivezetés/beépítés – bár annak szükségességében egyetértés van – évről-évre halasztódik, többek között azért, mert mindig túl későn kezdődik róla az egyeztetés, ezért indokolt lenne végre időben döntésre jutni.)

 

A SZEF elnöke kezdeményezte a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) összehívását, mivel a közalkalmazotti törvény szerint 2017. március 31-ével meg kell állapítani a közalkalmazotti szakszervezetek területi, ágazati és országos reprezentativitását, és az ezzel kapcsolatos eljárás tekintetében a KOMT-ban egyeztetni szükséges. 

 

 

OKÉT MVO javaslat

 

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) Munkavállalói Oldal (MVO) javaslata – Fehér József május 4-én összegezte –  a bérintézkedésekből kimaradt, életpálya törvények hatálya alá nem tartotó közszolgálati alkalmazottak kereseti helyzetének  javítására: részesüljenek bérkiegészítésben. A bérkiegészítés három éves időszak alatt érje el az 50 százalékot. A bérkiegészítés egyéni alapbérre legyen megállapítva, 2017 évi mértéke egyezzen meg a bérminimum 2017 évi százalékos növekedési mértékével.

 

2017. máj. 9.

 

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) 2017. május 9-i, keddi egyeztetésén – az áprilisi ülés folytatásaként -, egyetlen összevont napirend szerepelt: konzultáció a 2018. évi költségvetési törvényjavaslatról, valamint a szakszervezeti oldal bérintézkedésekre vonatkozó javaslatáról

A Munkavállalói Oldal (MVO) a napirendhez kapcsolódó javaslatát írásban nyújtotta be, ennek lényege a következő volt:„… mindazok a közszolgálati alkalmazottak, akiket nem érint 2017-ben központi bérintézkedés, illetve azok, akik a saját ágazatukra, szakmai területükre vonatkozó bérintézkedésekből kimaradtak, és/vagy nem tartoznak életpálya törvény hatálya alá, részesüljenek bérkiegészítésben

A bérkiegészítés három éves időszak alatt érje el az 50 százalékot. A bérkiegészítés egyéni alapbérre legyen megállapítva, 2017 évi mértéke egyezzen meg a bérminimum 2017 évi százalékos növekedési mértékével.”.

 A javaslat teljes szövegét itt lehet megtekinteni 

Fehér József: A 2018-as költségvetési javaslat vizsgálata előtt azt javasolta, előbb legyen konzultáció a 2017-es év elmaradt bérintézkedéseiről. Döntést sürgetett a bérkompenzáció dolgában is, kérte, hogy erről is legyen szó. Részben az ez év tavaszi, a minimálbér és szakmai bérminimum rendezések tapasztalataira is hivatkozott, amikor leszögezte; olyan megoldást kell találni, ami mellett az érintettek bére nem változik, ne legyen olyan helyzet, hogy ezt a tényezőt betudják munkabérfejlesztés helyett, vagy más „baleset éri” az eredeti szándékot.

A közszolgálati terület bérintézkedéseivel kapcsolatban Fehér József hangsúlyozta, hogy az MVO álláspontja és javaslatai 2013 óta világosak, rögzítettek és változatlanok. Ezt több – Banai Péter, illetve Adorján Richárd helyettes államtitkárhoz írt – levél is bizonyítja. Átfogó, mindenkit érintő és érdemi bérintézkedéseket sürgettünk.

Ezzel szemben az elmúlt hét évben 32 bérintézkedési döntés, jogszabálycsomag született eddig, ám a bérintézkedésre váró 691 ezer dolgozóból ezek csupán 540 ezer főt érintettek, és 150 ezer fő helyzete 2008 óta változatlan. Ráadásul ez a szinte számolatlanul sok döntés megosztotta, feldúlta a munkahelyi viszonyokat, jogtechnikai, szemléleti és modellbeli egység helyett zűrzavart teremtett a jogállásokban, áttekinthetetlenné váltak a területek. Ágazati és kiegészítő, és szakmai pótlékok, még a pótlékok pótléka is előfordul.

A bértáblák – és nem csak a minimálbér emelés miatt – összeomlottak. A közalkalmazotti 170 bérpontból mára 47 maradt érvényesen, a köztisztviselői középfokú bértáblát lefedi a minimál tarifa. Folyamatos – méltatlan – számháború zajlik arról, hányan is dolgoznak a közszolgálatban. Felelős(??) kormányzati vezetők 1.1 millió „bürokratáról” nyilatkoznak. A szakszervezetek KSH adatokra hivatkozva állítják, hogy 2011-ben 701 ezer fő, 2016-ban 691 ezren dolgoztak költségvetési intézményekben. Fehér József ismételten megkérdezte: Miért maradt ki 150 ezer kollégánk?

Álláspontunk szerint – látva a számokat – ez nem pénzkérdés. A 20 ezer milliárdos költségvetés egészében – már 2017-ben is van – mozgástér. Nekik miért nem jut – a központi és az önkormányzati igazgatásban, a kiegészítő, műszaki, gazdasági területeken. Nekik miért nem jut, ha jut az állami vállalatoknak, az önkormányzati vállalatok dolgozóinak is?

Fehér József: A Kormányzati Oldal álláspontja lesújtó, és meglepő. Ennyi türelem és tolerancia már nincs a rendszerben. NEM FOGADJUK EL!

Boros Péterné: Talán mindenki érti, miért mondom; az ember a legfontosabb versenyképességi tényező. Mi elvárjuk az állami humán erőforrás gazdálkodás felelős irányítását. Most azt látjuk, hogy a közigazgatás fele, az önkormányzatok, a központi igazgatás nem kap béremelést. Ha a média kérdez minket, mi mindig elmondjuk, hogy ezek mit adnak, mit nyújtanak a társadalomnak. És ezzel ez után is – esetleg fokozottabban – keresni fogjuk a nyilvánosságot. Várhatóan e területeken közös sztrájkbizottságot hozunk létre.

Fehér József: Érthető, hogy 2010 óta 29 alkalommal ülésezett az OKÉT, és ebből két korlátozott érvényű megállapodás tudott megvalósulni.(Lett a Kjt. bértáblában 3 új fokozat, és az egykulcsos SZJA bevezetésekor megállapodtunk a bérkiegészítésekről.) Közben 32 olyan intézkedés született, amivel végletesen megosztották az állományokat, de ezekről előzetesen nem volt egyeztetés. Itt nincs alkufolyamat, akik ide jönnek a Kormány részéről, azoknak semmire nincs mandátuma. Ez így nem érdekegyeztetés! – szögezte le.

Adorján Richard: A bértáblák összeomlásával kapcsolatos gondokat a kormányzat is látja. De most a minimálbéren ennyit kellett emelni. Fehér József közbeszólására a helyettes államtitkár elismerte – hogy a mostani minimálbér megállapítás megfelel a szakszervezetek két évvel ezelőtti javaslatának.

Az ülés végén megállapodás alakult ki arról, hogy a bérkiegészítések kivezetésre létrehozott munkabizottság folytatja a munkát, és kiderült; közös a félelem, hogy esetleg 2018-ra ebben a vonatkozásban minden „úgy marad”.

 

Horváthné Batár Emese, Fehér József és Boros Péterné munkájának felhasználásával készítette: SZEF Sajtóiroda

 

(Bővebben az alábbi csatolmányban.)

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és