Keresés
Close this search box.

Szakképzés az Unióban

Hiány a megfelelő készségekből, azok nem átláthatóak. Mire lesz szükség a közeljövőben…

 

 

 

 

 

 

 

 

Szakképzés az Unióban

 

Hiány mutatkozik a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő készségekből, nem kielégítő a készségek és a képesítések átláthatósága, nehéz előre jelezni, milyen készségekre lesz szükség a közeljövőben.

 

Bizottságunkban, az ACVT-ben (Szakképzési Szakértői Bizottság), mely az Európai Bizottság (az Unió kormánya) mellett működik, 2004 óta képviselem a magyar munkavállalókat. A 2016.nov. 17-18-i ülés, mint mindig, most is Brüsszelben a Borschette centerben volt.Feltűnő volt, mint már több ízben, hogy nem minden tagország képviseltette magát mindhárom oldalról (kormányzati, munkaadói, munkavállalói oldal). Például a magyar munkaadói oldal képviselője most sem volt jelen.

Az ülés anyagait sajnos csak néhány nappal elutazás előtt kapom meg rendszeresen, sőt voltak helyszíni kiosztású anyagok is. Ezt, úgy látom, teljesen feleslegesen teszem szóvá, nem történik ebben változás. Előfordulhat, hogy a beszámoló egyes elemei csak az ülés dokumentumainak ismeretében lesznek teljesen érthetőek, ezért kérésre szívesen továbbítom ezeket.

 

Ügymenet

 

Az első ülésnapon délelőtt a három oldal képviselői (minden országból) külön-külön alakították ki az álláspontjukat az egyes előterjesztésekről, amelyet a délutáni és másnapi plenáris ülésen az oldal szóvivők képviseltek. Ahogy korábban is, feltűnő volt, hogy az egyes országok képviselői, függetlenül attól, hogy melyik oldalt képviselik, azonos álláspontot képviselnek a vitákban, vagyis előre egyeztetett célokkal érkeznek a küldöttségek.

Bizottságunk általában az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján készülő előterjesztésekkel foglalkozik, melyek később a miniszterek tanácsa elé kerülnek. Ezek később az Európa Parlament elé kerülnek a kodifikációs eljárás folyamán, illetve találkozunk még az Európai Bizottság számára, megrendelésére készített dokumentumokkal. A bizottság konzultatív jellegéből adódóan megvitatja az előterjesztéseket, kérdéseket tesz fel az előterjesztőknek, kritikákat, javaslatokat fogalmaz meg. Az ülések levezető elnökségében most is helyet kaptak a CEDEFOP (Európai Szakképzés Fejlesztési Központ) képviselői. A Bizottság képviselői nyitottak a vitára, az élesebben kritizált előterjesztéseket hajlandóak módosítani, javaslatainkat befogadni.

 

Bizottságunk ülésén mindig vannak kiemelt témakörök, így természetesen nagy súllyal szerepelt az Uniót aktuálisan leginkább foglalkoztató brit kilépés az Unióból (berxit) valamint a menekültkérdés.

Az első napirendi pont a New skills agenda programmal kapcsolatos eszmecsere volt. Mint ismeretes, az átfogó készségfejlesztési programot az Európai Bizottság fogadta el 2016 júniusában. Az új kezdeményezés azt hivatott biztosítani, hogy az emberek fiatal koruktól kezdve a készségek széles skáláját sajátítsák el, illetve hogy a lehető legjobban lehessen fejleszteni a humántőkét. A program célja továbbá, hogy támogassa a társadalmi felzárkóztatást, és elősegítse, hogy új lendület kapjon a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás. Arra a gazdasági kihívásra kívánnak választ adni, hogy hiány mutatkozik a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő készségekből, nem kielégítő a készségek és a képesítések átláthatósága, és nehéz előre jelezni, milyen készségekre lesz szükség a közeljövőben. Továbbá az ágazati szereplőkkel folytatott párbeszéd alapján meg kell találni a módját annak, hogy jobban előre jelezhető legyen a munkaerőpiaci készségkereslet alakulása.

 

Készséggarancia

 

A Bizottság a következő két évre vonatkozóan több intézkedést tervez, például az un. készséggarancia (Skillsguarantee): a kezdeményezés azt hivatott elősegíteni, hogy az alacsonyan képzett felnőttek minimális szintű írástudásra, olvasáskészségre, számolni tudásra és digitális készségekre tegyenek szert, továbbá hogy iskolázottságuk elérje a felső középfokú szintet. Egyértelműen sort kell keríteni az EQF (Európai Képzési Keretrendszer) felülvizsgálatára is (ezt többen támogatták a vita során). Sürgető feladat a szakképzés vonzerejének, népszerűségének növelése. Több munkaalapú tanulási lehetőséget kell biztosítani a szakképző intézmények diákjai számára.

A Bizottság a vitában hangsúlyozta, hogy elsődleges célcsoportnak tekintik az alacsony képzettségű, képzettség nélküli munkavállalókat, valamint a migránsokat. Az előterjesztő un. bázis ismeretekről, képességekről, kompetenciákról beszélt.

Mind a kormányzati oldal, mind a szociális partnerek elengedhetetlennek tartották a képzés (oktatáspolitika, szakképzés, iskolán kívüli képzések) és gazdaságpolitika jobb koordinációját. Így a valós igényekre épülhetne a képzés és képességfejlesztés. Néhány hozzászóló a célok komolyságát kérdőjelezte meg azzal, hogy szerintük a program végrehajtása nem kap megfelelő pénzügyi hátteret.

Fontos azonban, hogy a Bizottság is egyetértett abban, hogy az agenda alapján szükséges olyan eszközök felülvizsgálata, mint pl. az ECVET (szakképzési kreditrendszer), EQAVET(minőségbiztosítás a szakképzésben).

Kiemelt feladattá válik a harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő útmutató kialakítása: az útmutató a menedékkérők, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását segítené elő. Egyelőre tanácstalan azonban a Bizottság abban, hogy hogyan lehetne a menekültek kompetenciáit validáltatni.

A szociális partnerek az agendát úgy jellemezték, hogy a helyes lépés a helyes irányba, a kormányoldal, elsősorban a német és a skandináv hozzászólók, viszont egyelőre kidolgozatlannak látják az agendát. Szintén erősen támadták a Skillsguarantee cél, sőt magát az elnevezést is. Véleményük szerint garanciát adni, vállalni nem tudnak a tagállamok.

 

Ebben a napirendi pontban került sor azEuropass felülvizsgálatával foglalkozó bizottsági előterjesztésre is. A Bizottság egyértelműen sikertörténetnek tekinti az Europass rendszerét. Sőt európai nyelvi útlevéllel bővült, illetve átdolgozásra kerül az online hozzáférés is, egyfajta e-portfolió irányába kívánják átalakítani. Az online felhasználókat három csoportba sorolják: a tanuló, még alkalmazás előtt állók, az aktív dolgozók, illetve a munkáltatók. Célként fogalmazódott meg, hogy hozzá kell illeszteni a technológiai fejlődéshez.

A vitában leginkább az Europass és az ESCO (Készségek, Kompetenciák, Képesítések és Foglalkozások európai osztályozása) kapcsolatát firtatták, mert sokak szerint ez egyáltalán nem tisztázott. Több hozzászóló inkább az ESCO-t erősítené. Ennek kidolgozása során ugyanis több millió állást elemeztek, felmérve azt, hogy milyen kompetenciákra van szükség, ez alapján állították össze az un. kompetenciaprofilokat.

A vita során úgy tűnt, hogy a németek lassítanák a munkát, mert egyelőre nem tartják kidolgozottnak az elképzeléseket. Sérelmezték azt is, hogy bizonyos elemek bevezetése kötelező jellegű lehet.

 

Tanulószerződés

 

Bizottságunk másfél munkanapjának legalább kétharmadát a következő napirendi pont vitája tette ki. Bizottságunk ugyanis 2004-óta először közös állásfoglalás kialakítását tűzte ki célul a tanulószerződéses gyakorlati képzésről és a munka alapú tanulásról. (Opinion of theAdvisoryCommitteeonvocationaltraining (ACVT) addressedtothe European Commissionon A Shared Vision forQuality and EffectiveApprenticeships and Work-basedLearning)

Bár komoly előkészítő munka előzte meg a vitát, bizottságunk már méreténél fogva is elképesztően gazdag, de sokszor követhetetlen, szétfolyó vitát folytatott, melynek során minden szót szinte megrágtunk, megvitattunk. A vita nagyrészt abból adódott, hogy az államok féltik önállóságágukat a kérdésben, illetve a képzési rendszerek különbözőségéből. A vita felrúgta a napirendet is, kisebb csoportban éjszaka is folyt a vita az oldalak képviselői között, majd másnap hozzávetőleg délig is, egy szinte teljesen megújult dokumentumról. A tervezet így sem lett végleges, egyeztetések után, emailben kiküldve és szavazva véglegesítettük az állásfoglalást 2016. december 2.-vel.

Bár a vitát, a vita hangulatát nem lehet visszaadni, mégis kiemelek néhány gondolatot, amelyek befolyásolták a végleges változatot. Eleve felvetődött, hogy van-e a bizottságunknak jogköre ilyen típusú dokumentum létrehozására?  Zavart okozott, hogy nincsenek egységes definíciók, olyan foltos dolgokban sem, mint pl. az apprenticeships, minden országban másképp értelmezik. Többen képviselték az az álláspontot, hogy az uniós minőségbiztosítási keretek hiányoznak, ezért szinte értelmetlen erősíteni a szabályozást. Pont ezért javasolták a jól működő szakképzési rendszert fenntartó országok (pl. Németország), hogy csakajánlások szülessenek, ezen pedig túlterjeszkedik az állásfoglalás. Sőt felvetődött az is, hogy ha a gazdaság nem nyújt ilyen képző helyeket, akkor nem működik a rendszer. Eltérő országonként az ilyen tanulóhelyek finanszírozása is. Éppen ezek miatt csak alapelvekben kellene megegyeznünk, szerintük. Más országok szerint viszont segíthet az egységesülésben egy ilyen dokumentum. A skandináv országok azt kifogásolták, hogy a dokumentum az iskolarendszerű képzést helyezi előtérbe, pedig ennél sokkal színesebb a kép.

 

Szinte minimális idő jutott ezek után a maradék napirendi pontokra. Így ezekben vita helyett csak rövid tájékoztatókat hallgattunk meg. Ezek közül külön figyelmet érdemelt és meglehetősen részletes tájékoztatást adott a Bizottság az első un. Európai szakképzési hétről, annak főbb programjairól.

 

Uniós stratégia

 

Folyik már a munka a 2020 és 2030 közé tervezett uniós szakképzési stratégia előkészítésével kapcsolatosan.Ebben már most vannak tervezett menetrendek, célok, eszközök. Ugyanakkor a szociális partnerek azonnal kifogásolták, hogy ilyen súlyú témát, mint a következő szakképzési stratégia, hogyan lehet előterjesztett dokumentum nélkül véleményezni. A fentiek miatt azt gondolom, nem meglepő, hogy a bizottsági ülés jóval túlnyúlt a tervezetthez képest.

Békési Tamás

 

(A megjelenés a szerkesztő betegsége miatt késlekedett. – Szerk.)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Csóti Csaba a Klubrádióban

Csóti Csaba volt a Klubrádió Szolidaritás című műsorának a vendége. A SZEF elnöke a szakszervezeti oktatásról, valamint a közszféra helyzetéről beszélgetett a műsorvezető Selmeci Jánossal. Meghallgatom a a Klubrádió Szolidarítás

SZEF alapszintű oktatás 2. csoport zárónap

Szervezkedő munkavédelem a közszférában. 2024. március 9-én ezzel a témával zárult az alapszintű képzési programunk. “Nem is tudtam, hogy ilyen izgalmas a munkavédelem. Feszélyezett eddig, hogy nincs elég tudásom, de

Megjelent az EGSZB Munkavállalói csoportjának a kiadványa

A SZEF elkötelezett az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) prioritási dokumentumában megfogalmazott célok elérése tekintetében. A most közzétett kiadvány különösen fontos, hiszen az EU soros elnökségét 2024 második felétől