OKÉT : Varga Mihály nem ért rá

A bérelmaradások egy részének behozása új problémákat szül. Nincs egységes közszolgálat… Káderrablás a járási szint felé?

OKÉT: Varga Mihály nem ért rá

 

Az OKÉT Munkavállalói Oldal (MVO) sürgetésére, a májusi ülés után jelentős kihagyást követve, december 14-én, az NGM Szemere utcai épületében ülésezett az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács.

 

 

Az ülés javasolt napirendje az alábbi volt: 1. napirend – A szakszervezeti oldal által javasolt témák

 

napirendre

 

vételi lehetőségének áttekintése. Az MVO által e célra készített Összefoglaló teljes szövege itt olvasható

http://mkksz.org.hu/html/main/2016/oketosszefoglalo.pdf

2. napirend – Konzultáció a közszolgálati bérrendszerek és keresetek 2016-2017. évi alakulásáról, a minimálbér és a garantált bérminimum 2017-18. évi emelésének hatásairól; 3. napirend – Konzultáció a közszférában működő kompenzációs rendszer 2017. évi alakulásáról.

Az ülés elején intenzív negyedóráskeretjátékot teremtett, hogy a munkaerőpiaciterületért felelős államtitkár, Cseresnyés Péter csupán 15 percet tudott az OKÉT munkájába bekapcsolódni. Ám ez a rövid közjáték lehetővé tette, hogy a napirend gyors elfogadása után néhány markáns vélemény megfogalmazódjon. Fehér József, az MVO ügyvivője csalódottságának adott hangot, hogy a 2015- ben biztatóan induló hagyomány megtört, és idén, 2016-ban Varga Mihály miniszter úr már egyszer vett résztaz OKÉT munkájában. Márpedig a Kormány döntéseiből –amelyek többségét nem előzte meg a kötelező konzultáció – nem formálódik ki egy egységes közszolgálati jogállási koncepció. Bizonyosnak látszik, hogy

 

a Kormány nem egységes modellben gondolkodik.

 

De akkor miben? – tette fel a kérdést.

A megvalósult életpálya elemek három jogállás keretei között, de elemenként széteső irányba szórnak – jelentette ki. A munkavállalók szeretnék látni a koncepciót, és megvitatni; ehhez elengedhetetlen lenne Miniszter úr jelenléte – mondotta, majd az alábbiak szerint folytatta: Probléma, hogy régebben havonta megbízható statisztikákat kaptunk a minisztériumtól, de ezek rendre elmaradnak. A friss és megbízható foglalkoztatási, létszám és béradatok hiányában egyre

 

szürrealisztikusabb az a létszám és bürokrácia ellenes harc,

 

amit felelős kormánytényezők hirdetnek, immár több lépcsőben, olykor másfél százezres elbocsátandó tömegeket emlegetve. Egyébként nyilvánvaló, hogy a pontos adatösszesítés ma is megtörténik, érthetetlen, hogy az érdekképviseletek ezt miért nem kaphatják meg.

A bér- és kereseti helyzetről 2016 májusában azonos képet alkottunk, de a döntéseket már adottságként kellett megélnünk, és ugyanez történt a cafetériánál is, ahol előbb még egyeztetésre kaptunk ígéretet, de aztán két hét múlva a Parlament már döntött. Máig nem tudtuk érdemben tárgyalni a munkavédelmi, munkaegészségügyi problémákat, noha a munkahelyi stressz olyan tényezővé vált, ami messze nagyobb tömegeket érint, mint a régi klasszikus balesetvédelem…

Cseresnyés Péter államtitkár úr rövid válaszában először a végtelenül elfoglalt Varga Mihály miniszter urat mentette ki, majd mielőtt magát is kimentette és távozott, még az alábbiakat válaszolta: A

 

Kormány tényleg ágazatonként keresi a megoldást

 

a felmerülő problémákra. Ebben van koncepció! – szögezte le. De nem vállalunk többet, mint amit a gazdaság és a költségvetés enged. A munkaegészségügyi kérdéseket tárgyalni kell – ismerte el, de erre van külön bizottságunk. A közfoglalkoztatottak problémáját – amit az Összefoglaló is említ – a helyén kell kezelni. A célunkat elértük, most csökkenteni fogjuk a létszámot és talán 50 ezer ember visszavezethető az elsődleges munkaerőpiacra.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke –miközben elismerően szólt a Szociális Munka Napja törvénybe iktatásáról – arról tájékoztatta a Kormányzati Oldalt, hogy jogértelmezést fog kérni abban a kérdésben, hogy hivatalban lévő és felelősségi területét érintő kérdésben egyéni képviselői indítványt benyújtó miniszter eljárása jogszerű lehet-e? Ugyanis

 

Lázár János úgy kerülte meg

 

egy kérdésben a kormányzati egyeztetés jogszabályi kényszerét, hogy képviselőként javasolta elvenni a köztisztviselők szakmai napját, a munkaszünet költségvetési fedezetét.E kérdésre írásos választ kérek! – nyomatékosította álláspontját, s felidézte, hogy amikor az iromány megjelenésekor az MVO KÉF ülés megtartását követelte, a hivatalos válasz éppen arra épült, hogy ilyen esetben nincs egyeztetési kényszere a kormányzatnak. A probléma 110 ezernél több tisztviselőt érint, s ha velük ma ezt meg lehet tenni, akkor ezt a jogi mellékutat fel kell számolni.

Az OKÉT ülése ekkor érkezett oda, hogy Cseresnyés Péter államtitkár más, halaszthatatlan közfeladata miatt távozott, de előtte az 1. napirend témáira igent, Boros Péterné felvetésére pedig nemet mondott.

1. NAPIREND A Kormányzati Oldal vezetését Simon Attila István helyettes államtitkár úr vette át, és bevezető szavaiban utalt arra, hogy a közfoglalkoztatottak problémáját átfogóan kezelőelőterjesztésük elkészült, sajnos még nem került a Kormány elé, de

 

a tartalmi egyeztetést sem ajánlotta fel!

 

Dr. Gyergyák Ferenc, az Önkormányzati Oldal (ÖKO) képviselője bevezetőként köszönetet mondott Cseresnyés Péter államtitkár úr epizódszerű részvételéért, majd utalást tett arra, a képviseleti és testületi munkában jogos elvárás, hogy a tárgyalások teljes időtartamban azonos személyi kör jelenlétében zajlódjanak. Abban megértő volt, hogy a Kormány sorrendben és ágazatonként lép előre, de kénytelen volt megállapítani, hogy az önkormányzati tisztviselők így a sor végére szorultak. Az önkormányzatok az Állam részei! –szögezte le. Tájékoztatást adott az ÖNET december 6-i, és a TÖOSZ december 13-i üléseiről. Ezek alapján bejelentette; aTÖOSZ – a többi önkormányzati érdekképviselettel közösen – kezdeményezi a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosítását a Kormánynál. Ennek lényegi pontja, hogy az önkormányzati tisztviselőkre irányadó

 

illetményalap összege emelkedjen 60 000 forintra,

 

és ennek fedezete jelenjen meg a Költségvetés önkormányzati fejezetében.Ennek érdekében ismételten egyeztetést kezdeményeznek a kormányzattal!

Kuti László, az ÉSZT elnöke azt javasolta, hogy a számos széttartó – olykor tűzoltó – megoldás után készüljön egy, az eddigi

 

életpálya modelleket egyesítő koncepció,

 

és ez alapján a folyamatos megtárgyalás ütemében kerüljön bevezetésre egy korrekciós erejű, a közszolgálatot egységesen kezelő szabályozás. Ez érintse a teljes közszférát, a bevezetése a három oldal egyetértésére építve fokozatosan, de legalább középtávra valósuljon meg. Munkavédelmi kérdésekben azt javasolta, hogy az OKÉT éljen témaajánlásokkal a Munkavédelmi Bizottság felé.

Földiák András, a SZEF elnöke – utalva az írásos Összefoglalóra – azt szorgalmazta, hogy készüljön OKÉT munkaterv az abban felvetett témák megtárgyalására.

Boros Péterné– az említett írásos anyagot kiegészítve –kiszámíthatóbb személyzeti politikát követelt. Őszinte szót! Utalt arra, hogy jelenleg a nyolc éve mesterségesen nyomott bér okozta lemaradások egy részét behozni látjuk, de ez csak az első ütem lehet. Jó lenne tudni, mi várható! Az érintett

 

munkavállalói állomány 70%-a nő.

 

Többségük családanya. És a többségük nem tudja, mikor lesz az adott munkanapnak vége, látja, hogy a növekvő elvárásoknak túlmunkával sem tud megfelelni, de azt nem is fizetik ki!A reálbér csökken, a stressz nő; egyre többen mennek el!Az önkormányzatok működőképessége közvetlen veszélybe került!

Papp Katalin, a KKDSZ képviselője a közfoglalkoztatottak problémájára utalva jelezte, a közművelődés, a művelődési házak, a helyi könyvtárak világában a kirúgott, majd

 

visszafoglalkoztatott közmunkások

 

száma lassan meghaladja azon közalkalmazottak számát, akik még kitartanak, noha 2002 óta érdemi fizetésemelést nem kaptak.

Holecz Gábor, a NAV szakszervezeti vezetője szerint a közszolgálati életpályák egyesítését most kellene kezdeni, már a tapasztalatok birtokában. Látjuk az összes hibát, a megosztó manipulációt, de a rendszerben nincs utólagos korrekció!

Sérelmezte, hogy a maradék cafetéria rendszerből

 

kiveszett az öngondoskodási mozzanat,

 

 illetve lehetőség, mert a szabadon választhatóság megszűnt. A 450 ezres plafont esetenként növekvő adószázalékok terhelik. Ezt a törvényi szabályozást sem a VKF, sem az OKÉT nem tárgyalta előzetesen, mindezt felül kell vizsgálni!Végezetül jelezte, noha jó, hogy a törvény 20 főre szállította le az alsó küszöböt, de a munkavédelmi felelősök megválasztása nagyrészt elmaradt. Noha 2017. január 7-ig van még néhány nap, a mulasztás részben a szakszervezeteké – tette hozzá!

Simon Attila István helyettes államtitkár úr válaszában úgy látta, ha a szakszervezetek egységes koncepciót és szabályozást keresnek, akkor azt készítsék el maguk.

 

Nincs egységes közszolgálat,

 

ezt csak a szakszervezetek mondják. Tessék a problémákat külön jelezni, és megoldási javaslatokat tenni. Ezt ütemezve beépíthetjük az OKÉT 2017-es munka és üléstervébe. Erre is tessék javaslatot tenni – mondotta. Egyébként az OKÉT szabályzatából nem olvasható ki, hogy munkatervet kellene készíteni. De legyen, ám kérem, ha van egy ilyen közös terv, azzal ne revolverezzük majd egymást! – tette hozzá.

Ami a Munkavédelmi Bizottság 2017-es témáit illeti, azt a javaslatot „megvettem”. Valóban van mit tennünk ezért, hogy családbarát munkahelyeink legyenek… A munkavédelmi felelősök választásával kapcsolatban pedig érték, hogy a 20 fő feletti munkahelyeken akkor is kell ilyet választani, ha az nem az MT hatálya alá tartozik. Mi felelősségre fogjuk vonni azt a vezetőt, aki a választást nem szervezte meg, de ha nem volt jelentkező, akkor nem lesz szankció –értsék ezt meg a szakszervezetek!

De ne legyen félreértés; nekünk célunk, hogy a versenyszféra kapjon elég munkavállalót, és ezek egy része most még a közszolgálatban van.

Fehér József – csatlakozva a kormányzati oldal megállapításához, miszerint a témák ütemezése helyett belecsúsztak azok érdemi tárgyalásába – érdemi ütemezésre tett javaslatot. Sorrendben, havi léptetésben a munkajogi körülmények, a létszám és állomány, a bér-kereseti viszonyok (minimál és szakmunkás bérminimum), és a szociálpolitikai gondok megtárgyalását javasolta, és ehhez kapcsolódnak majd a munkavédelmi témák ötödikként. Felidézte, hogy fél éve Réti Pál a BM képviseletében még tagadta,hogy a szakemberek közfoglalkoztatottként történő visszafoglalkoztatása érdemi probléma volna, és rögzítette, ez ma tízezreket érintő probléma, ami

 

százezrek életlehetőségeire van kihatással.

 

Simon Attila István helyettes államtitkár úr válaszában utalt arra, hogy a közfoglalkoztatás keretszabályzásának időhatálya 2017. február 28-án lejár.Tehát új keretek jönnek létre, ezekre kell hatással lenni. Erre az OKÉT következő ülésén mód nyílhat. Ezen a téren új koncepció várható – tette hozzá.

2. NAPIREND Dr. Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkárként szóbeli tájékoztatást adott a 2016-ban bekövetkezett döntésekről. Ezek nagyrész ismert adatok voltak, jogszabályokká váltak.

Fehér József közbevetésére, hogy mindezt jobb lett volna írásban megkapni, utólag megígérte az írásos összefoglaló megküldését, amit – beérkezése esetén – itt közzé teszünk majd.

Ezt követően az OKÉT oldalainak figyelme a

 

„bértorlódásnak”

 

elnevezett probléma megtárgyalása felé fordult. Ennek lényege, hogy a minimálbér és a szakmai bérminimum mostani megemelése olyan helyzetet teremtett – alulról úgy megnyomta a nyolc éve mozdulatlan alapilletménnyel és szorzókkal álló bértáblát, hogy a fiatal belépő középfokú bére és a két évtizedes diplomás egy mértékre került.

Dr. Gyergyák Ferenc az önkormányzatok nevében egyértelműen jelezte, egyrészt a minimálbér emelés fedezetét a költségvetésnek kell biztosítania – ezért tehát a költségvetési törvény módosítása kikerülhetetlen – másrész fel kell oldani azokat a kötöttségeket, amelyek az önkormányzati bérgazdálkodás területén akadályozzák a differenciálást. Csak a minimálbér intézkedés érinti az állomány 50 %-át, ez jelzi a probléma mélységét és volumenét is.

Földiák András emlékeztetett arra, hogy a SZEF és az ÉSZT rész vett a VKF tárgyalásokon, és az érintett 2000 ezer dolgozó miatt természetesen támogatták a megszületett döntéseket. De azonnal és helyben jelezték, ebből további jelentős gondok származnak, hiszen a változások az egész bérrendszert alulról megfeszítik, ezért a szakképzettség és a szolgálati idő méltó elismerése ellehetetlenül. A közszolgálati bértábla első osztályában a minimálbér került, és a következő kilencben a szakmai bérminimum adható. Ez ideiglenesen is elfogadhatatlan! A súlyos szakemberhiány után

 

humán erőforrás katasztrófa jöhet,

 

amit elsősorban a lakosság fog megszenvedni. Mindez ráadásul súlyosan jogsértő.

Kuti László szemléletileg is irányadó módon azt javasolta, hogy valamennyi közszolgálati bértábla belépő, szakképzetlen (A1) szintjére a minimálbért, az első szakképzett osztályába a szakmunkás bérminimumot kell helyezni, és a további tárgyalásokat az ágazatokban az adott szorzószámok alakítása, módosítása körül kell lefolytatni.

Boros Péterné szerint jó, hogy az állami vállalati szintnél, illetve a versenyszférában a Kormány 15 %-ot javasol, de a közszolgálat egész területén 30 % a lemaradás, és az önkormányzatoknál már régen a működőképesség küszöbén járunk. A Kormánynak tudnia kell, hogy nem állhat le. Ha az a terv, hogy a bérrel folytatja a

 

káderrablást a járási szint felé,

 

akkor azt kell mondanunk, ez rossz terv! Emlékeztetett arra, hogy július 1-én az MKKSZ átfogó törvényjavaslatot adott át a Kormánynak, amit az önkormányzati érdekképviseletek is támogatnak, és amire semmiféle reagálás nem érkezett.

Gyakorlatilag semmit nem tudunk a központi igazgatás területéről, de látjuk, talán kitörést hozhat egy általános, diplomás, minimum 10%, de inkább 30 % nettó béremelést eredményező átmeneti intézkedés.

Soós Adrienn egészségügyi szakszervezeti vezető figyelmeztetett,

 

az alapbérkiegészítések elveszhetnek

 

a most emelést jelentő jövedelmi sávban, arról semmit nem tudunk, hogy itt a részletek hogyan alakulnak.

Papp Katalin, a KKDSZ részéről ismételten jelezte; a közművelődési terület megint mindenből kimaradt, a két szóbeli jelzés – amely kulturális bérpótlékot helyezett kilátásba – pontatlan, konkrétum nélküli, és ellentmondásos. Írásban semmi nincs, egyeztetés nem volt.

Simon Attila István válaszában az NGM nevében kicsit elhárító volt, nézete szerint a megoldások – az egyeztetés is az ágazatok felől kell érkezzen. Leszögezte, hogy a bérpótlék a szükséges rossz, ami mindig az átfogó és időt álló megoldás hiányában kerül elő.

Dr. Adorján Richard szerint a problémákat egyformán, a megoldásokat másképp látjuk. Az bizonyos, hogy a vitatott

 

kulturális bérpótlékra 5,4 milliárd be van állítva 2017-re.

 

Válaszából kiderült, még számos részlet tisztázatlan, még nem látszik, hol lesz a „kigazdálkodás” és a költségvetési forrás biztosításának küszöb értéke, a pótlékok milyen arányban „nyelődnek el” az emelt sávban, és hogy mi lesz például a családi adókedvezmények sorsa…

Fehér József reményét fejezte ki, hogy a témákat – noha tényleg érdemi nyilatkozatok voltak most is – a tervezett és javasolt ütemezésben, írásos anyagok alapján tárgyalja majd az OKÉT. Aktuális és sürgető témaként említette még a diplomások 10 %-os béremelését, a MÁK bérhelyzetét, a megyei hivatalok személyzetének helyzetét. Kénytelen volt megállapítani, hogy a 3. napirendre egyrészt nem maradt idő, másrész

 

gyakorlatilag már ítélt dolog,

 

véleményezése már nem tud hatni a döntésre…

Kérte, hogy a kompenzáció igazolási rendjét úgy alakítsák, hogy 2017. január 1- én ne kelljen új igazolásokkal élni, illetve ismételten követelte, hogy az egész kompenzációs rendszer 2017-ben kerüljön felszámolásra, történjen meg az érintett bérek bruttósítása.

Simon Attila István elhárította a központi igazgatás miatti aggódást, mondván azért ott címadományozással, mozgó bérrel és egyéb eszközökkel fenn tudják tartani a dolgozók motivációs szintjét. A kompenzációs kormányrendeletet ma valóban elfogadják – ismerte be.

Az ülés zárásaként javaslatot tett arra, hogy az OKÉT legközelebb 2017. 01. 18- án, szerdán ülésezzen. Az oldalaktól javaslatot kért a munkaterv és a napirendek írásos anyagaira.

Budapest, 2016. 12. 15.

Boros Péterné

 az MKKSZ elnöke

(Készült az MKKSZ Hírlevele alapján, a megkésett megjelentetés a szerkesztő betegsége miatt történt.)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Külügyi hírek

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről Brüsszel, 2022. december 6. Új ETUC főtitkár; felkészülés, jelölések a 2023. évi tisztújító ETUC kongresszusra; mesterséges intelligencia a munka világában; biztonságban

Meg kell tanulni közösségben gyakorolni demokratikus jogainkat

Karácsony Szilárd a SZEF oktatási programjának tananyag-fejlesztője, egyúttal talán legnépszerűbb előadónk. Hiteles Szakszervezeti aktivista, aki rengeteg tanáccsal igyekszik segíteni az őt megkereső tagokat. Nyilatkozatában a pedagógusok küzdelme kapcsán általában a

Aktuális EGSZB vélemények

Az EGSZB 2022. októberi Plenáris ülése által elfogadott érdekesebb vélemények Egy egzisztenciális fenyegetés közös kezelése: a szociális partnerek és a civil társadalom az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések végrehajtásáért ÁLLÁSFOGLALÁS Az EGSZB

Csorbuló sztrájkjogok, folytatódó oktatási akciók

Az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (ETUC) fordultunk a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel együtt, és közös levélben tájékoztattuk a szövetséget a pedagógusok helyzetéről és a tanárok rendkívüli elbocsátását célzó kormányrendeletről. Bővebben a  HírKlikk