Beszámoló az Európai Szociális Partnerek tárgyalássorozatának eredményéről
Az Európai Unió szintjén a szociális párbeszéd 1985-ben J. Delors elnök alatt kezdődött. Azóta ezt az EU a versenyképesség és a méltányosság tekintetében létfontosságúnak tartja, amely fokozza a gazdasági és a társadalmi jólétet. Lényeges elem a szociális párbeszéd és az európai szociális modell, amelyben az európai szociális párbeszéd kiegészíti és támogatja a nemzeti társadalmi párbeszédet és az ipari kapcsolatokat.
Ennek érdekében az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) a szociális párbeszéd keretében 2016 márciusában egy megállapodás megtárgyalását és kidolgozását kezdte meg az „Aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás” tárgyában. A 2016. december 1-én létrejött megállapodás tervezet egy kilenc hónapos intenzív munka és tárgyalások eredménye. Ugyanakkor ez egy hathetes konzultációs folyamat kezdetét is jelöli, amely 2017.január 13-án fejeződik be, miután írásbeli EU eljárással folytatódik a megállapodás hivatalos elfogadása.
A tárgyaló delegáció az ETUC-tól kapott mandátumot a szöveg kidolgozására, de hasonló mandátummal rendelkezett a munkaadói oldal, a Business Europe is, amely nehéz tárgyalópartnernek mutatkozott. Küldöttei elsősorban felhívták a figyelmet arra, miszerint az aktív idősödésre javasolt megoldásokat főként az erős gazdasági hátterű, sok munkást foglalkoztató nagyvállalatok tudnák maradéktalanul betartani, de gondolni kell a mikro cégekre és kkv-re is, ahol összességében szintén jelentős számú munkavállaló dolgozik és ott a javasolt megoldásokat – csökkentett munkaidő, mentorálás, digitalizáció, idősek továbbképzése – sokkal nehezebb lenne végrehajtani.
A létrejövő megállapodás ágazati megközelítéssel – javaslatunkra – a közszférára is fog vonatkozni, ezért a szöveg általános nyelvezettel készült el, figyelembe véve azonban azt, hogy a közszféra munkáltatója az állam.
Az ETUC a tárgyaló bizottság elnöki tisztére felkérte Yngve Allan Gillis Larsson svéd szociáldemokrata politikust (1990-91 között pénzügyminiszter volt, Jean-Claude Juncker EU főbiztos 2016-ban az ’Európai Szociális Jogok Pillérjének” speciális tanácsadójává nevezte ki), akivel nagyobb súlyt tudtunk adni a megállapodásunknak. A munkáltatói oldalt és a bizottság munkáját a célok és prioritások meghatározásával kezdtük, ezt Peter Scherrer ETUC főtitkár helyettes vezette, a Business Europe munkáltatói oldal szóvivője Stefania Rossi volt.
A tárgyalások során kiemeltük a prioritásainkat: egészségügy, egészséges munkahely iránti elvárások, idősek képességeinek átadása a mentorálás formájában, a fiatalok foglalkoztatásának fontossága, a menedzsment – beleértve a személyügyi igazgatást – szerepe, digitalizációs készségek fejlesztése, a mikró-, a kis- és közepes nagyságú vállalatok speciális helyzete, a korai nyugdíjazással összefüggő kérdések, az európai uniós alapok felhasználási lehetőségeinek áttekintése.
A munkavállalói oldal prioritásai a következők voltak, amelyet nagyrészt belevettünk a megállapodás tervezetének szövegébe:
• annak biztosítása, hogy az idősebb munkavállalók alkalmazása és fenntartott foglalkoztatása egészséges körülmények között történjen egészen a nyugdíjkorhatárig;
• lehetővé tenni a tudás és a készségek átadását a munkavállalók között a különböző korcsoportokban.
A megállapodás kiegészítő célkitűzése az, hogy segítse a fiatalokat a fenntartható és minőségi munkahelyek betöltésében.
A most elfogadott szövegtervezet szerkezetét figyelembe véve érdemes áttekinteni a megállapodás lényegesebb elemeit, amiben a munkavállalói oldal prioritásai is szerepelnek.
Alkalmazási kör:
Annak érdekében, hogy megfeleljen az általános célkitűzéseknek, a megállapodás célja, hogy néhány olyan a kérdést vessen fel, mint az aktív időskor, az idősebb munkavállalók megfelelő cseréjének menedzselése, a mentorálás és a szaktudás átadása.
Ami az intézkedések beillesztését illeti, a megállapodásban a következőket tartottuk szükségesnek:
• egyértelmű diagnózist kell készíteni és a vállalatokon belül arra kell támaszkodni, figyelemmel a feladatok és készségek menedzselésére;
• értékelni kell, és azokat be kell illeszteni a hosszú távú tervekbe.
A munkaadók kiindulási pontja “kemény” – és néha “ideológiai” megközelítésű volt, változó mértékben összpontosítottak mind az egyéni megközelítésre (foglalkoztathatóság, motiváció) és munkaerő-piaci igényekre és soha, vagy csak ritkán összpontosítottak a kollektív megközelítésre (háttér, környezet, munkaszervezés és munkafeltételek). Továbbá, nem akartak semmiféle kötelező megközelítést, vagy elkötelezettséget előírni. Szerintük a termelékenység és a rugalmasság volt a legfontosabb terület és csak ajánlásokat akartak adni az egyéb érdekelteknek, azonban a munkáltatók hajlandóbbak voltak arra, hogy megvitassák generációk közötti szolidaritás kérdéskörét.
Végül a munkáltatók nem akartak a megállapodás gyakorlati végrehajtásához szükséges több intézkedésről tárgyalni.
Köszönhetően a nagyon jó munkát végző szakszervezeti küldöttségünknek, el tudtuk érni, hogy teljes mértékben betartsuk és kövessük az ETUC mandátumot és meggyőzzük a munkáltatókat, hogy vegyék figyelembe a főbb prioritásainkat és a kiegyensúlyozott megközelítést.
Konkrétan ez azt jelenti, a megállapodásban a következő fő szempontokat tárgyalhattuk (a lista nem teljes):
• ezzel a megállapodással, az európai szociális partnerek egy olyan általános cselekvésorientált keretben állapodtak meg, amely összhangban van konkrét célok elérésével az ETUC mandátumnak megfelelően;
• a szociális partnerek fő szempontjai voltak az eszközök, intézkedések és intézkedések alapján a végrehajtás ellenőrzése, ezek: a munkaerő demográfia stratégiai értékelése (ez volt számunkra a kiindulópont), egészség és a munkahelyi biztonság, a készségek és kompetencia menedzsment, munkaszervezés (kollektív szakszervezeti perspektíva!) és generációs megközelítés;
• a szociális partnerek egyértelműen elkötelezettek az együttműködés iránt: az intézkedések kötelező erejűek;
• a kollektív megközelítés, beleértve a munkavállalók képviselőinek a szerepét, egyértelműen benne van, sokkal inkább mint az egyes ember ilyen irányú tevékenysége ami a munkáltatók prioritása volt;
• sikerült javítani a megállapodás végrehajtására vonatkozó szövegezést, amely kimondja:
“abban az esetben ha nincs jelentés és/vagy végrehajtás az értékelést követő 4 év után, akkor a Szociális Párbeszéd Bizottság az európai szociális partnerekkel közös akciókat kezdeményez az érintett országok nemzeti szociális partnereivel annak érdekében, hogy nemzeti összefüggésekben meghatározzák a legjobb módját e keretmegállapodás végrehajtásának.
Tekintettel a fentiekben ismertetett elemekre, az ETUC Titkárság „Az európai szociális partnerek autonóm keretmegállapodása az aktív idősödés és a generációk közötti közelítés” címmel a szöveget írásbeli EU eljárás során elfogadni ajánlja. Ez a megfelelő adminisztráció és jogalkotói eljárás után EU szabályban fog megjelenni.
A megállapodás angol nyelvű szövege a csatolmányban olvasható.
A tárgyalódelegálcióban a magyar munkavállaló oldalt képviselte és a beszámolót készítette: Dr. Mayer Lajos, SZEF Nyugdíjas Választmány elnöke
