Beszámoló az ETUI éves oktatási konferenciájáról.
Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) Oktatási osztályának szokásos éves konferenciája ez alkalommal Gdanskban, a lengyel NSZZ Solidarnosc helyi központjában került megrendezésre 2016. október 11-13. között.
A megnyitó beszédet Phillippe Pochet az ETUI főigazgatója mondta, aki arról beszélt, miért is szükséges az „Innováció a megújuláshoz”, ami a konferencia idei jelmondata volt. Kiemelte a digitalizáció, a klímaváltozás, illetve a jobboldali politikai pártok térnyerésének veszélyeit. Véleménye szerint ez ETUI-nak, illelte az európai szakszervezeti mozgalom egészének reagálnia kell ezekre a folyamatokra.
Ezt követően Romuald Jagodzinski, Agnieszka Piasna és Magdalena Bernaciak az ETUI lengyel kutatói mutatták be prezentációjukban a lengyel szakszervezeti történelmet, amely az NSZZ Solidarnosc, majd a többi lengyel konföderáció megalakulását is magával hozta. 1980-ban a konferencia helyszínéül szolgáló korábbi hajógyárban lezajlott sztrájkból alakult ki a lengyel szakszervezeti mozgalom, amely a 1989-ben nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy békésen tudott lezajlani a kommunizmusból a demokráciába való átmenet.
A gazdasági eredményekről szólva kiemelték, hogy a munkaerőpiaci átalakulások fő célja az ún. FDI (foreign direct investment = külföldi direkt beruházás) bevonzása volt. Ennek érdekében igyekeztek minél olcsóbbá tenni a munkaerőt, a többi visegrádi országhoz hasonlóan. A legnagyobb problémát jelenleg a polgári törvénykönyv szerinti (ún. szemétszerződések) jelentik, amelyek kívül esnek a Munka törvénykönyve szabályozásain és így nem vonatkoznak rájuk a járulékfizetési, szabadságolási, illetve szociális védelemre vonatkozó szabályok. Lengyelországban az egyik legnagyobb a határozott idejű szerződések száma.
A szakszervezetek ereje mindeközben jelentősen lecsökkent. A valamikori 9 millió tagból mára mintegy 1,8 millió maradt, ami körülbelül 12%-os szervezettséget jelent. A bevonzott FDI és az ezáltal létesült új munkahelyek is rontott a szakszervezeti szervezettségen, hiszen ezek a külföldi befektetők inkább szakszervezetellenesnek bizonyultak. A kollektív szerződések lefedettségét 30% körülire becsülik, ugyanakkor 2002-2007 között mintegy 1,5 millió gazdaságilag aktív munkavállaló hagyta el az országot. A szervezettség csökkenésével párhuzamosan a szociális párbeszéd is gyengült, sőt a válság ideje alatt a szakszervezetek hosszabb időre bojkottálták is a rendszert, mivel az működésképtelennek bizonyult. Ugyanakkor a válság a szakszervezeti konföderációk közötti szorosabb együttműködést is magával hozta, soha nem látott méretű közös demonstrációk, akciók és kampányok valósultak meg 2013 óta, majd 2015-ben újraindult a szociális párbeszéd is, ezúttal a szakszervezetekkel közösen kidolgozott szabályok és mechanizmusok mentén.
A kutatók prezentációját követően a 3 lengyel szakszervezeti konföderáció vezetői, Piotr Duda NSZZ Solidarnosc, Jan Guz OPZZ és Krzysztof Maleski FZZ beszéltek víziójukról Lengyelország jövőjével kapcsolatban.
Piotr Duda a kormányzatba vetett bizalom válságáról beszélt, illetve arról, hogy az EU15 országok Lengyelország EU csatlakozása óta egyfajta gyarmatként kezelték az országot, ahol olcsó munkaerőhöz jutottak és nem tartották be az otthoni munkavállalásra érvényes szabályokat, hanem a munkavállalók kizsákmányolásával akarják elérni a lehető legmagasabb profitot. Azt is kiemelte, hogy az Európai Bizottság egyre inkább piacorientált, míg a szociális védelem nem megfelelő mértékű.
A lengyel szociális párbeszéd fórum jelenleg azon dolgozik, hogy a már említett „szemétszerződések” szabályozása megváltozzon és a szociális védelemmel ellátott munkavállalói szerződések felé igyekezzenek terelni a foglalkoztatást. Meg kell változtatni a beruházók képét Lengyelországról, nem szabad hogy az alacsony bérek Mekkájának tekintsék az országot, és transznacionális kollektív megállapodásokra van szükség, hogy megállítsák a szociális és bérdömpinget.
Az FZZ képviselője kiemelte, hogy a bérek színvonala rendkívül alacsony Lengyelországban, erre nem volt jó hatással az EU csatlakozás sem. Hosszú évek óta először volt béremelés a közszférában. Ugyanakkor egyre inkább teret nyernek a jobboldali és liberális pártok. Az FZZ tapasztalatai szerint szükséges minden egyes politikai erővel tárgyalni, így ők nem zárkóznak el egyértelműen a nem hagyományosan „szakszervezetbarát” pártokkal való együttműködéstől.
A digitalizáció kihívásai kapcsán kiemelte, hogy az oktatásba való befektetés kulcsfontosságú kérdés, ugyanakkor például a környezetvédelem kérdése Lengyelország számára rendkívüli kihívás, hiszen a lengyel energiagazdálkodás szén alapú és még mindig jelentős a bányászat.
Jan Guz az oktatás és képzés jelentőségét emelte ki, mert véleménye szerint a digitális forradalom előtt állunk, amellyel csak így tudunk lépést tartani. Ez Lengyelországban különösen nehéz, hiszen a standardok messze vannak az európai standardoktól, ők még az Európai Szociális Karta nagy részét sem ratifikálták. Ugyanakkor az egyenlő munkáért, egyenlő bért elv érvényesülésére is komoly hangsúlyt kell helyezni.
A zöld munkahelyek bevezetése Lengyelországban véleménye szerint csak fokozatosan, célzott beruházások segítségével valósítható meg.
A bevándorlás témája kapcsán azt emelte ki, hogy azok a migránsok akik Lengyelországban telepednek le, nem szabad hogy rosszabb körülmények között dolgozzanak és kevesebbet keressenek, mint lengyel társaik, hiszen az csak szociális dömpinghez vezetne. Ennek érdekében az OPZZ alapított egy kifejezetten ukrán migránsokat szervező szakszervezetet.
Az elnökök kerekasztalbeszélgetését követően került sor Peter Scherrer, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkár helyettesének beszédére az oktatás és képzés fontosságáról az erős szakszervezetek életében.
Jelenleg zajlik az Európa jövője címet viselő ETUC dokumentum vitája, amely élénk vitát provokált a tagszervezetek között arról, hogy merre is kellene fejlődnie az európai integrációnak. Most először nem több Európáról beszélnek, hanem egy megfelelően működő Európáról. Először is teljes gazdasági felépülésre lenne szükség, ezen a téren még jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tagországok között. Ennek kapcsán az ETUC egy egész Európára kiterjedő béremelési kampányt fog indítani.
Szintén folyamatban vannak a szokásos félidős konferencia előkészületei, ahol jövőre összefoglalásra kerül, hogy az új Titkárság milyen eredményeket tud felmutatni a választás óta eltelt időszakban.
Egy másik rendkívül fontos téma az Európai Jogok Szociális Pillére. Erről a bizottsági javaslatról jelenleg konzultációkat rendeznek az egyes tagországokban, de egyenlőre nem tiszta, hogy milyen konkrét vállalásokat fog tartalmazni a bizottság részéről ez az intézkedés. Az ETUC összeállította és folyamatosan képviseli álláspontját a pillér kapcsán rendezett tárgyalásokon.
Az ETUC fő követeléseik a következők:
- Egy igazságosabb gazdaság a minőségi munkahelyek teremtéséért
- Béremelés az tisztes munkakörülményekért és gazdasági igazságosságért
- A meglévő jogok jobb kikényszeríthetősége és új jogok létrehozása
- Fair mobilitás
- Biztonságos munkaerőpiaci átmenetek
- Szociális védelem és erős közszolgáltatások
- Intézményi változások a Szociális Európa népszerűsítésének biztosítására
Kiemelte, hogy bár a javaslat eredetileg az eurozóna számára készült, de az összes többi tagország is szabadon csatlakozhat hozzá.
A délután folyamán bemutatásra került a lengyel OPZZ és a norvég UNIO konföderációk közös AGORA nevű projektje, amely a Norvég Alap „Globális Alap a Szociális Párbeszéd és a Tisztes Munka népszerűsítésére és fejlesztésére” kiírás támogatásában valósult meg és fő célja a szociális párbeszéd fejlesztése volt.
Piotr Ostrowski, az OPZZ nemzetközi titkára kiemelte, a projekt megvalósulása azért is különösen érdekes volt, mert éppen egybeesett azzal az időszakkal, amikor a lengyel szociális partnerek felfüggesztették részvételüket a nemzeti szociális párbeszédben 2013-ban. Ugyanakkor valóban a helyi szintekre koncentráltak, ami kifejezetten hasznosnak bizonyult és igyekeztek innovatív, a későbbiekben is használható anyagokat, eszközöket is létrehozni. Például készült egy kisfilm, amely a szociális párbeszéd fontosságát magyarázza el gyerekeknek.
Liz Hengesen és Kristian Mollestad, az UNIO képviselői elmondták, sosem az volt a cél, hogy a norvég modellt próbálják átültetni a lengyel valóságba, hanem hogy kétoldalú tapasztalatcsere révén tanuljanak egymástól és igyekezzenek a megvalósuló képzések révén valódi segítségek nyújtani a lengyel kollégák munkájához.
A délután hátralévő részében a konferencia résztvevőinek lehetősége volt meglátogatni a helyszín közelében található Európai Szolidaritási Központot.
A konferencia második napján Maria Helena André, az ACTRAV igazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit. Megerősítette, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Munkavállalói Tevékenységek Irodája (ACTRAV) a továbbiakban is érdekelt egy szoros együttműködésben az ETUI-val. Az együttműködés témáit viszont meg kell határozni. Potenciális területként említette a munkaerőhiányt, a bérek egyenlőtlen elosztását, az ifjúsági munkanélküliséget, a nők és férfiak közötti bérszakadékot, illetve szociális védelem hiányát a világ bizonyos területein.
Egyre inkább a külföldi működőtőke beruházások uralják a gazdaságot, melynek folyományaként átalakulóban van a munka világa, új foglalkoztatási formák jelennek meg, a szociális párbeszéd rendszere pedig egyenlőre nem tudja követni a változásokat.
Ezt követően Ulisses Garrido, az ETUI Oktatási Osztályának igazgatója ismertette a 2016/2017-es oktatási programot. Kiemelte, 2012-2016 között 37-szeresére emelkedett a képzési javaslatok száma, sokkal több képzés valósult meg, és a képzések minősége is jelentősen javult. Ugyanakkor fontos, hogy az ETUI tréningek nem helyettesíthetik a tagszervezetek saját nemzeti szintű képzéseit, csak kiegészíthetik azt.
A következő területen szükséges fejlődni:
– A jövőben az ETUI még nagyobb hangsúlyt fog helyezni a résztvevők kiválasztására, amelyben kulcsfontosságú szerepe van a tagszervezeti kontaktszemélyeknek. Az ő feladata, hogy népszerűsítse a képzéseket, szelektálja a résztvevőket, kövesse a fejleményeket és ellenőrizze a minőséget
– Még több képzéshez szükséges akkreditációt társítani, ahogyan az például már a projekt menedzsment képzés esetében működik, hogy a szakszervezeteken kívül is elismerjék az ETUI képzéseit.
– Újra kell gondolni az értékelési rendszert, hogy pontosabb képet kapjunk a képzések eredményességéről és a résztvevők elégedettségéről. (QIS- Quality Improvement System)
– Integrálni kell a digitális eszközöket az oktatási módszertanba, hiszen azok használata nem elkerülhető.
A következő EDUDays rendezvény a tervek szerint 2017. október 4-6. között Párizsban kerül megrendezésre.
Philippe Pochet az ETUI főigazgatója bejelentette, hogy Ulisses egy év múlva nyugdíjba megy, ezért az oktatási igazgatói pozícióra hamarosan meghirdetik a felhívást, hogy 2017 májusától már megkezdhesse munkáját az új igazgató, az első fél évben Ulissessel közösen, biztosítva a zökkenőmentes átmenetet.
A következő téma az ETUI legnagyobb, folyamatosan megvalósuló képzését, a Fiatal szakszervezeti vezető képzés volt, amelyet Ilaria Constantini, az ETUI oktatási titkára mutatott be.
A képzés minden évben 3 képzési hét keretében és a köztes távmunka időszakok keretében valósul meg (október – február – június), maximum 25 fő 40 év alatti szakszervezeti fiatal részvételével és 2 tagszervezeti partnerrel való együttműködésben. A 2015/2016-os képzés első alkalommal akkreditálásra is került.
Mivel ez az ETUI legkomplexebb és legköltségesebb képzése, fontos volt értékelni az eddigi eredményeket. Ezért készült egy felmérés a 2008 – 2013 közötti időszak résztvevőinek megkeresésével, hogy látható legyen hol vannak, mit csinálnak most ezek a fiatalok, akik részt vettek a képzéseken. Ebből az értékelésből készült egy tanulmány is, amelyet az ETUI Pedagógiai Bizottsága már értékelt és elfogadott.
A NETYL hálózat – amely a képzésben részt vevő trénereket tömöríti – a következő javaslatokat fogalmazta meg a képzés további fejlesztése céljából:
– online eszközök bevezetése
– ALUMNI létrehozása az „öregdiákoknak”
– nemzeti mentorok bevonása
Ezekkel az ötletekkel kapcsolatban a konferencia résztvevői egy World Café módszeres feladat során helyben megfogalmazhatták ötleteiket, észrevételeiket. A felmerült ötleteket a konferencia után a NETYL hálózat következő ülése tárgyalni fogja.
A délután folyamán bemutatásra kerültek az ETUI Oktatási Osztálya weboldalának megújítási tervei, amelynek fő célja, hogy egy könnyebben használható, áttekinthető, ugyanakkor interaktívabb felület kialakítása. A terveket egy előzetes analízis eredményei alapján alakították ki és továbbra is várják emailen az ehhez kapcsolódó javaslatokat.
Ezt követően ismét egy lengyel projekt, a „Munkavállók tulajdonában lévő vállalat – Recept a sikerhez” címmel került bemutatásra, ezúttal Zygmunt Mierzejewski, az FZZ konföderáció képviselője által.
A projekt 2011 – 2014 között valósult meg és alapvetően a munkavállalók közvetlen visszajelzései alapján alakították ki. Egy tesztcsoport került létrehozásra, amely rendszeresen találkozott és együttesen alakította ki a szükséges munkaanyagokat, útmutatókat, amelyeket aztán teszteltek.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkáltatók akkor hajlanak a munkavállalók tulajdonában lévő vállalat létrehozására, amikor a cég csődközebe került, pedig a gyakorlatban akkor működhet a módszer, ha a munkavállalók elkötelezettek és támogatják ezeket az átalakulásokat.
A tesztfázis tanulságaival kiegészített és javított anyagokat aztán képzések alkalmával adták át a munkavállalóknak. Itt képezték ki az ún. regionális képviselőket.
Végül az ETUI távoktatási projektjéről hallhattak egy rövid ismertetést résztvevők. Még 2014 őszén született meg az elhatározás, hogy ez ETUI foglalkozni fog a távoktatás lehetőségével. 2015 tavaszára meg is született az ezzel kapcsolatos stratégia, 2016 márciusától pedig már 2 konkrét pilóta projekt kidolgozása zajlik. Ezek témája: Állampolgárnak lenni ma Európában, illetve Európai Üzemi Tanácsok – a játék szabályai.
Ezek kizárólag online fognak megvalósulni. Addig is zajlik a tananyagok véleményezése, fejlesztése. Ebből a nap zárásaként a konferencia résztvevői is kivehették a részüket, ugyanis készült egy tesztverzió kifejezetten a jelenlévőknek, ahol ízelítőt kaphattak a felület működéséből, a kurzusok tartalmából, majd végül egy online kérdőív segítségével értékelhették azokat és elküldhették kommentjeiket a fejlesztőknek.
A 2 távoktatásos pilóta projekt elindítását végleges formában jövő márciusra tervezik.
