Nem követelhető nyilatkozat a szakszervezethez való tartozásról. A tisztségviselő védelme. Ki a munkavállalói képviselő? Tagdíjlevonási szabályok. Ki léphet be a munkáltató területére?
Egy státusz – többféle jogállás
2016. szeptember 9-11-én tartottuk Bakonybélben öt megye és a fővárosból érkezett tagszervezeti vezetők részvételével a koordinációs testületek kihelyezett ülését. Már az első napon, pénteken hallhattuk az egyik legösszetettebb témájú előadást Dr. Horváth Istvántól, aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense, s nem mellesleg gyakorló ügyvéd is.
Egy erőteljes viccel kezdte előadását a gyakorlatban is jártas munkajogász, melynek alapján megjegyezhettük: ha nem vagyunk a legjobban informálva a munkánkkal kapcsolatos szabályokat illetően, akkor könnyen elszalaszthatjuk a lehetőségeket. Ezt követően felhívta a figyelmet a legfontosabb jogszabályokra, így a közalkalmazottak jogállásáról szólóra (1992. évi XXXIII. tv.); a közszolgálati tisztviselőkről szólóra (2011. évi CXCIX. tv.); a Munka Törvénykönyvére (2012. évi I. tv.) illetve az állami tisztviselőkről szóló legfontosabb rendelkezésre (2016. évi LII. tv.).
Ismertette a szakszervezet törvényi fogalmát; a munkavállalókat, szakszervezeteket megillető garanciákat; az olyan szakszervezeti jogokat, mint a kollektív szerződéskötés lehetősége, a tájékoztatási jog, stb. Hallhattunk a munkavállalók képviseletére vonatkozó szabályokról. Kitért a munkajogi védelem eseteire; az elmaradt egyetértés pótolhatóságára; a munkaidő kedvezmények körére és részleteire; a szakszervezeti tagdíj levonás szabályozására. Megtudhattuk azt is, melyek a képviseleti jog illetve a kollektív szerződés felhatalmazási problémái. A munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetés kérdéseiről is kimerítő tájékoztatást adott egyebek között Dr. Horváth István egyetemi docens, aki az ELTE ÁJK Munkajogi Tanszékét vezeti.
De lássuk részletesen az előadó által rendelkezésünkre bocsátott anyagot.
