Műszakpótlékról, éjszakai pótlékról, betegszabadságról

Sokkal jobban kell figyelni az időpontokra!

Műszakpótlékról, éjszakai pótlékról,

 betegszabadságról

 

 

 

 

A Munka Törvénykönyvének (2012. évi I. törvény) változásai következtében az alábbiakról tájékoztatjuk a munkavállalókat.

 

MŰSZAKPÓTLÉK

 

A régi Munka Törvénykönyve szerint, aki három műszakban dolgozott, annak járt délutános műszakpótlék (15%), aki éjszaka dolgozott annak éjszakai pótlék (30%).

 

Ez az új szabályozásban megszűnt, csak 30%-os műszakpótlék (ez nem éjszakai pótlék) jár annak a munkavállalónak, akinek napi munkaidő kezdete időpontja rendszeresen változik és esete 18 óra és reggel hat óra között dolgozik.

 

Tehát a dolgozót a műszak pótlék (30%) azokra a műszakokra illeti meg, amikor beosztása szerint, minimum 20 órától hajnali 4-ig dolgozik. (Tehát a 18 óra és reggel 6 óra közötti időszakon belül).

(Mt. 141. §.)

ÉJSZAKAI PÓTLÉK

 

A régi Munka Törvénykönyve szerint éjszakai pótlékra az a dolgozó volt jogosult, aki állandó jelleggel az éjszakai órákban (22 óra és 6 óra) között végezte a munkáját, illetve beosztása révén éjszakai is végzett munkát (ez 15% volt).

 

A jelenlegi szabályozás szerint éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkáját minimum 1 óra időtartamban 22 óra és 6 óra között végzi.

 

Ez az éjszakai pótlék annak a munkavállalónak jár, aki nem három műszakban dolgozik,(leginkább általános munkarendben), mert aki műszakpótlékra jogosult, annak éjszakai pótlék nem jár!!

Az éjszakai pótlék mértéke: 15%.

(Mt. 142. §.)

 

BETEGSZABADSÁG

A munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg a dolgozót.

 

Nem jár betegszabadság:

–          üzemi baleset

–          veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára.

 

A betegszabadságot (15 nap) a munkáltató fizeti, amelynek kifizetéséhez ugyan orvosi, vagy kórházi igazolás szükséges, de ez nem táppénz, hanem a dolgozó távolléti díjának 70%-a.

 

A betegszabadság, csak az adott naptári évben illeti meg a dolgozót az a következő évre nem vihető át.

 

Év közbeni munkahelyváltás, vagy nem év elejei munkakezdés következtében a munkáltató időarányosan köteles a betegszabadság megállapítására.

 

Ha a betegszabadság ideje munkaszüneti (ünnep nap, pl. Karácsony, Húsvét, március 15. május 1. október 23.  nem pihenőnap /vasárnap/) napra esik a munkavállaló erre a napra teljes napi bérét kapja meg.

Ez a havi díjas munkavállalókra nem vonatkozik.!

 

Ha a munkavállaló a betegszabadság ideje alatt munkahelyi vezetője engedélyével mégis munkát végez, a betegszabadságra megállapított díja a munkavállalót nem illeti meg.

(Mt. 126. §.)

 

 

 

 

                                                                                         Dr. Falusi Andrea

                                                                                         Jogsegélyszolgálat

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF Oktatás 2. ciklus Pécs 2.

A pécsi helyszínen zártuk a SZEF alapszintű workshopjait. Napsütés, jó kedv, rengeteg kérdés és ötlet tarkított az egész napos eseményt.

Női szakszervezeti aktivisták a közszolgáltatásokban

Kitűnő beszélgetést szervez a Szikra Mozgalom, ahol 3 nagyon lelkes kolléganő beszélget a közszolgáltatásokban végzett aktivista tevékenységükről. A munkahelyen végzett szervező tevékenység társadalmi szerepének bemutatása egy nagyon fontos téma, amelyről

Szakmai beszélgetés Miskolcon

Miskolcon munkaügyi kerekasztalbeszélgetésre kerül sor, ahol az egyik panalebeszélgetés felkért vitaindítóját Csóti Csaba, a SZEF elnöke tartja. Az esemény a youtube-on is követhető élőben március 23-án, csütörtökön 13.00 órától.