Sokkal jobban kell figyelni az időpontokra!
Műszakpótlékról, éjszakai pótlékról,
betegszabadságról
A Munka Törvénykönyvének (2012. évi I. törvény) változásai következtében az alábbiakról tájékoztatjuk a munkavállalókat.
MŰSZAKPÓTLÉK
A régi Munka Törvénykönyve szerint, aki három műszakban dolgozott, annak járt délutános műszakpótlék (15%), aki éjszaka dolgozott annak éjszakai pótlék (30%).
Ez az új szabályozásban megszűnt, csak 30%-os műszakpótlék (ez nem éjszakai pótlék) jár annak a munkavállalónak, akinek napi munkaidő kezdete időpontja rendszeresen változik és esete 18 óra és reggel hat óra között dolgozik.
Tehát a dolgozót a műszak pótlék (30%) azokra a műszakokra illeti meg, amikor beosztása szerint, minimum 20 órától hajnali 4-ig dolgozik. (Tehát a 18 óra és reggel 6 óra közötti időszakon belül).
(Mt. 141. §.)
ÉJSZAKAI PÓTLÉK
A régi Munka Törvénykönyve szerint éjszakai pótlékra az a dolgozó volt jogosult, aki állandó jelleggel az éjszakai órákban (22 óra és 6 óra) között végezte a munkáját, illetve beosztása révén éjszakai is végzett munkát (ez 15% volt).
A jelenlegi szabályozás szerint éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkáját minimum 1 óra időtartamban 22 óra és 6 óra között végzi.
Ez az éjszakai pótlék annak a munkavállalónak jár, aki nem három műszakban dolgozik,(leginkább általános munkarendben), mert aki műszakpótlékra jogosult, annak éjszakai pótlék nem jár!!
Az éjszakai pótlék mértéke: 15%.
(Mt. 142. §.)
BETEGSZABADSÁG
A munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg a dolgozót.
Nem jár betegszabadság:
– üzemi baleset
– veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára.
A betegszabadságot (15 nap) a munkáltató fizeti, amelynek kifizetéséhez ugyan orvosi, vagy kórházi igazolás szükséges, de ez nem táppénz, hanem a dolgozó távolléti díjának 70%-a.
A betegszabadság, csak az adott naptári évben illeti meg a dolgozót az a következő évre nem vihető át.
Év közbeni munkahelyváltás, vagy nem év elejei munkakezdés következtében a munkáltató időarányosan köteles a betegszabadság megállapítására.
Ha a betegszabadság ideje munkaszüneti (ünnep nap, pl. Karácsony, Húsvét, március 15. május 1. október 23. nem pihenőnap /vasárnap/) napra esik a munkavállaló erre a napra teljes napi bérét kapja meg.
Ez a havi díjas munkavállalókra nem vonatkozik.!
Ha a munkavállaló a betegszabadság ideje alatt munkahelyi vezetője engedélyével mégis munkát végez, a betegszabadságra megállapított díja a munkavállalót nem illeti meg.
(Mt. 126. §.)
Dr. Falusi Andrea
Jogsegélyszolgálat
