Okt. 2. Alkotmányellenes. Befolyásolja a 2018-as választásokat? Merre lejt a pálya?
Kvótareferendum jogkövetkezmény nélkül
Szabad-e csöndben maradnia egy szakszervezeti konföderációnak olyan fontos társadalmi és politikai kérdésben, mint amilyenről az október 2-i kvótareferendum szól.
Tényleg előválasztásnak tekinthető-e okt. 2. a népszavazás ürügyén? Ilyen és hasonló ügyekről kérdezték a népszavazás jogi hátteréről tájékoztató Tóth Zoltán választási szakértőt, egykori államtitkárt a SZEF napokban tartott nyitott fórumának résztvevői.
Az ismert szakember világossá tette álláspontját, amely szerint el kell menni szavazni, de két X-szel bejelölt, érvénytelen szavazatot kell leadni. Szerinte a szakszervezeteknek maguknak kell eldönteniük, hogy kampányoljanak-e a referendum mellett vagy ellen, hiszen a tagság véleménye is megoszlik a feltett kérdésről, s ezt figyelembe kell venni.
Alkotmányellenes
A szavazólapon feltett kérdés, vagyis az, hogy „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”, Tóth Zoltán álláspontja szerint alkotmányellenes, nem felel meg a jogszabályi és alkotmányossági követelményeknek, a népszavazás eredményének pedig nincs jogi kötőereje, jogkövetkezménye, ezért nem lett volna szabad hitelesíteni. Ez egy politikai ügy, amelynek nincs jogi kötőereje, jogkövetkezménye – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy legalább három olyan tétel van az alaptörvényben is, amely szerint ezt a kérdést nem lehetett volna kibocsátani. Úgy vélte, a referendum kiírása politikai akció, ami veszélyes, mert az emberek többsége elhiszi, hogy akár a kisszobájába is be kell engednie néhány migránst, hogy ott lakjanak.
A szakértő kifejtette: ha az október 2-i népszavazás érvényes és eredményes lesz, Orbán Viktor tényleg európai formátumú politikusként léphet fel, az ellenzék pedig garantáltan veszíteni fog és fideszes kétharmados többség jön létre 2018-ban. Mind a jogi környezet, mind a lendület benne van a kormányzó pártban, hogy ezt végigvigye – fogalmazott.
2018?
Szerinte nem látható sem az a bel-, sem az a külpolitikai erő, amely miatt a Fidesz veszítene. Az ellenzéknek reményt az európai parlamenti választásokhoz hasonlóan arányos választási rendszer adhatna. Utalt arra, hogy 2014-ben az MSZP csekély 15 százalékot ért el az EP-választáson, mégis megkapta a mandátumok 15 százalékát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeteknek megvan a lehetőségük, hogy akár erről a kérdésről is népszavazást kezdeményezzenek.
Mindazonáltal megerősítette azok álláspontját, akik szerint a mostani népszavazás előválasztásnak is tekinthető, amely előre összehozott egy Fidesz-Jobbik koalíciót. Egy történelmi példát is felhozott a szakértő, amely szerint 1989 óta minden nagy kormányváltó választás előtt volt egy népszavazás, és azon az győzött, aki a következő választást megnyerte. Felidézte a 4 igenes referendumot, amelyen a legtöbben, több mint 5 millióan vettek részt. A 8 millió szavazásra jogosult 90 százaléka abszolút egyhangúlag voksolt a munkásőrség feloszlatására, az MSZMP-vagyon kisajátítására és a pártszervezetek működésére. Egy dolog osztotta meg a közvéleményt, a köztársasági elnök megválasztásának módja. Egyértelműek voltak a kérdések, a mostanit viszont úgy fogalmazta meg a politika, hogy lehetőség szerint senki se értse, és az erre adott válaszokat is tetszés szerint lehet értelmezni – tette hozzá.
Az ellenkampány
A szakértő megdöbbentőnek nevezte, hogy a Demokratikus Koalíció és az MSZP kihirdette, közös bojkottot, ellenkampányt indítanak, de nem sikerült létrehozni. Szerinte értelmetlen a kis pártok külön bojkottja is, mert az nem különbözik a két „nagy” szándékától. Úgy véli, másfélmillió ember, a derékhad nem feltétlenül akar a Fideszre is szavazni, és a fülke magányában akár képesek kihasználni a titkos szavazás lehetőségét. Bocsánatos bűnnek nevezte, ha valaki fél voksolni. Sokakat elriasztanak a híresztelések, hogy listázzák, ki szavazott és ki nem, és azt is figyelik, milyen borítékot dobott az urnába. A szakértő ugyanakkor úgy véli, elfogadónak kell lenni a Fidesz-szavazókkal szemben, mert őket a zsebük is motiválja, mint például a beszorított helyzetben lévőket, a közmunkásokat. Amíg nem sikerül egy alternatívát nyújtó társadalmi programot nyújtani a Fidesz gazdasági, politikai, társadalmi programjával szemben, addig nem lesz változás – szögezte le az előadó.
A szakértő előadásában kifejtette: a következő két-három évben projektként célszerű kezelni ezt az ügyet a pártoknak elsődlegesen, de a civil és szakszervezeteknek, a választópolgároknak is, akik így vagy úgy érintettek.
Határozatlan jogi fogalmak
Fontos elemként említette, hogy olyan törvény alapján történik a szavazás, amely politikailag nagyon jól kisakkozott és nagyon jól összerendezett abból a szempontból, ami megszavazásakor, 2012-ben a Fidesz érdeke volt, hogy jogi akadályokat állítson egy potenciális ellenzéki kezdeményezés elé, amely gyakorlatilag áthághatatlan. A jogalkotás visszaélés szerű alkalmazását jelentette, hogy az eredményességet nem a részvételhez kötötték, hanem az érvényes szavazathoz. Olyan új fogalmakat építettek be a törvénybe, ami határozatlan jogfogalmakat alkalmaz és olyan korlátlan értelmezési lehetőséget biztosít a Nemzeti Választási Bizottságnak, hogy a kormány igénye szerint dönthet. Az egész törvény elvesztette normatív, jogszabályi jellegét, és olyan kívánsággyűjteménnyé alakították át, hogy a szerint lehet dönteni, mikor milyen politikai helyzet van. A Kúria döntése pedig, amely szerint a kormánynak nem is kell igazat mondani, végképp eltörölte a jogállamiságot – jelentette ki Tóth Zoltán.
Az elkötelezettek
Az új humánpolitikai erőforrásról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy a Nemzeti Választási Bizottság függetlenségével le kell számolni, hiszen olyan emberek ülnek a testületben, akik elkötelezettek a kormánypártnak. Szerint a problémák 2006-ig nyúlnak vissza, amikor az akkori kormány semmilyen alkotmányossági kifogást nem tett az ellen, hogy a szavazatszámlálási bizottsági tagok választására jogosult testületnek javaslattevő jegyzőtől elvonták a hatáskört, és azt a polgármestereknek adták. Kétsége ne legyen senkinek, hogy a folyamatot egy elfogult testület viszi végig – szögezte le.
Súlyos problémának nevezte azt is, hogy gyakorlatilag hiányoznak a kampányszabályok. Nincsenek rögzítve a referendum médiaszabályai, itt is az országgyűlési választási szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az ellenzék csak az utolsó 18 napban hirdethet. Ráadásul az országban 1800 olyan település van, ahol a lakosság kétezer fő alatti, s például a Klubrádió nem fogható, az ATV pedig azokban a helyi kábeltelevíziókban látható, ahol ellenzéki vagy független a polgármester. Így a lakosság 10 százalékához jut el az ellenzéki kommunikáció.
A fórum résztvevői mindazonáltal megállapították, hogy a népszavazás sokkal többről szól, mint a betelepítési kvóta kérdése, a probléma az, hogy a mostani hatalomnak nincs alternatívája. Egyetértettek abban is, hogy hangsúlyosan fel kell hívni a figyelmet, hogy a referendum 15 milliárd forintba kerül, aminek lenne helye a különböző ellátórendszerekben.
Kun J. Erzsébet
