Elmaradt ígéretek. Nem lehetett vita. Munkaerőhiány a közszférában! Az 52-ek tanulsága…
Protokolláris NGTT ?
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alakuló plenáris ülésére 2016. szeptember 16-án (pénteken) 13 órától került sor a Pesti Vigadó épületében – s az szünettel is igen rövid ideig tartott.
Az idén módosult NGTT-törvény szerint a tanács hat oldalból áll, a gazdasági, munkavállalói, civil, egyházi és tudományt képviselő oldalak kiegészültek a művészeti oldallal, ezt a Magyar Művészeti Akadémia négy delegáltja jelenti.
A SZEF-et Földiák András, a konföderáció elnöke és Koller Erika külügyi munkatárs, az EESC (Európai Gazdasági Szociális Bizottság) munkavállalói csoportjának tagja képviselte. A megbízólevelek megígért ünnepélyes átadására nem került sor és a szintén „előre jelzett” miniszterelnöki jelenlét is „elmaradt”.
„Az ország gazdasága jó irányba halad, csökken a munkanélküliség, emelkednek a bérek, a családok jobban élnek, a családtámogatási rendszer egész Európában egyedülálló”– mondta Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az alakuló ülésén. Hozzátette, a munka korántsem fejeződött még be, a megkezdett közös gondolkodást folytatják.
Előterjesztés hiányában…
Balogh Zoltán miniszter megnyitójáról nem volt vita. Így az általa festett igen szépen mutató munkaerő-piaci képet az NGTT nem tudta véleményezni. A miniszter úr a megnyitó megtartása után el is köszönt. Ezt követően Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára beszélt a munkaerőhiányról és ezzel összefüggésben a foglalkoztatottsági helyzetről. Írásos előterjesztés hiányában azonban a Tanács oldalai (erről szintúgy) nem tudták kialakítani álláspontjaikat, ahogyan ezt a munkavállalói oldal mellett a civil és az egyházi oldal képviselője is sajnálattal hangsúlyozta. A pénteki „megbeszélés” tehát nem tekinthető érdemi tárgyalásnak.
Földiák András hozzászólásában hangsúlyozta: a munkaerőhiány esetében általában csak a versenyszférára gondolunk. Csak a vállalkozások küzdenek ilyen problémákkal, feltételezik többen, holott, amint az a Cseresnyés Péter államtitkár által bemutatott táblázatokban is látható volt, a gond egyre határozottabban jelen van a közszférában is. Legerősebben az egészségügyben, aztán az oktatás és a művészet területén. Fontos lenne az adott ágazatok szakmai szervezeteivel és szakszervezetivel áttekinteni, ők hogyan ítélik meg a helyzetet, mit javasolnak megoldásként és mit tudnának tenni érte. Valószínűleg sokféle és hasznos észrevétel születne – hangoztatta a SZEF elnöke.
A közintézmény nem teher
A kormány általában, mint teherre tekint a közintézményekre, holott azok igen fontos foglalkoztatók és „bevételt termelő szervezetek” is. Erre azonban ritkán gondolnak, nem jelent meg ez a szempont a most megszüntetett vagy beolvasztott 52 háttérintézmény esetében sem. Nem az merült fel: azok miként tehetnének többet, „hogyan hajthatnának nagyobb hasznot”? Fontos lenne tehát inkább a fejlesztésükre gondolni és ennek keretében a szakember hiány megoldására is születhetnének javaslatok – fogalmazott Földiák András, a SZEF elnöke.
SZEF Sajtóiroda
