Semmelweis-nap

A lelkiismeretség, a kötelességtudás és az önzetlenség mintaképe volt. A dicsőség és a pénzszerzés iránti vágy sosem vezérelte.

 

 

 

 

 

 

 

Semmelweis Ignác Fülöp magyar orvos, az anyák megmentője 1919.július 1-én a tabáni Meindl-házban látta meg a napvilágot a szülők ötödik gyermekeként.

A középiskolát a várban működött Budai Egyetemi Kir. Kat. Gimnáziumban kezdte 1829-ben. 1937 őszén kezdte meg egyetemi tanulmányait a bécsi jogi fakultáson, majd az orvosi karra iratkozott át.1844 májusában kapta meg orvosdoktori diplomáját Bécsben.

A lelkiismeretség, a kötelességtudás és az önzetlenség mintaképe volt. A dicsőség és a pénzszerzés iránti vágy sosem vezérelte.

Éjjel és nappal a szenvedők, a betegek rendelkezésére ált.

1851től a pesti Rókus Kórház szülészeti osztályának főorvosaként kimutatta az aszeptikus /fertőzést megelőző/ eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben.

Rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, ahogy vizsgálták a várandósokat. A klórmész-oldatos  kézmosást Semmelweis antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak. Felfedezését még abban az évben közzétette. Kötelezte az orvosokat, medicusokat és az ápoló személyzetet, hogy a szülészeti osztályokra való belépés elött a klór- oldatos kézmosást alkalmazzák. Később kibővítette utasítását a betegek vizsgálata esetében is.

1855.-ben a pesti egyetemen kinevezték elméleti és gyakorlati szülészet tanárává. Hat év alatt 1 százalék alá szorította módszerével a gyermekágyi láz halandóságát.

1858-ban az Orvosi hetilapban ” A gyermegágyi láz kóroktana” címmel publikálta felfedezését.1860-ban Bécsben kiadta német nyelvű könyvét, magyar fordításban”A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése” címmel. Sajnálatos, hogy az orvosi közvélemény visszautasította.

1865-ben az év közepén betegsége miatt Bécsbe vitték, majd két hét után elhalálozott.

Életében nem kapta meg az őt megillető elismerést. A magyar Tudományos Akadémia sem vette fel a tagjai sorába. Az utókor többféle módon adózik emlékének, pl.1906-ban utcát neveztek el róla, Stróbl Alajos által készített szobrát az Erzsébet tére, majd 1952-ben a Szent Rókus kórház elött állították fel. 1969-ben az orvosi egyetem vette fel a nevét, róla nevezték el az ún. Semmelweis-reflexet. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért felelős Államtitkárság “Újraélesztett egészségügy, gyógyuló Magyarország” programot indított el – “Semmelweis terv az egészségügy megmentésére”. 2013-ban az UNESCO felvette az “anyák megmentőjének ” a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezését és annak 1847-61 között keletkezett dokumentumait ” A világ emlékezete” program kitüntetettjeinek 1992-től bővülő listájára.

Július 1.-én emlékezünk Semmelweis születésének napjára. Köszöntjük az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat, akik áldozatos munkája, hivatástudata nélkül elképzelhetetlen a betegek ellátása.

 

Vizl Péterné

az Egészségügyben Dolgozók Független Szakszervezetének országos elnöke

továbbá 40 éve aktívan a járóbeteg szakellátás területén dolgozó

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

A NYUSZET nyílt levele a Miniszterelnöknek

A NYUSZET szeptember 25-én nyílt levelet intézett az Idősek Tanácsa elnökéhez, Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A szervezet — melynek tagja a SZEF Nyugdíjas Választmánya is — ebben a válságos, régen nem

09.27-én kerekasztal beszélgetés a szolidaritásról

A szolidaritás esélyei a válságban Meghívó a Nyomtass te is! klubeseményére   Időpont: 2022. szeptember 27. kedd, 19:00 óra Téma: Működhet-e a szolidaritás a válságban? Van-e esélye a szakszervezetek összefogásának,