A lelkiismeretség, a kötelességtudás és az önzetlenség mintaképe volt. A dicsőség és a pénzszerzés iránti vágy sosem vezérelte.
Semmelweis Ignác Fülöp magyar orvos, az anyák megmentője 1919.július 1-én a tabáni Meindl-házban látta meg a napvilágot a szülők ötödik gyermekeként.
A középiskolát a várban működött Budai Egyetemi Kir. Kat. Gimnáziumban kezdte 1829-ben. 1937 őszén kezdte meg egyetemi tanulmányait a bécsi jogi fakultáson, majd az orvosi karra iratkozott át.1844 májusában kapta meg orvosdoktori diplomáját Bécsben.
A lelkiismeretség, a kötelességtudás és az önzetlenség mintaképe volt. A dicsőség és a pénzszerzés iránti vágy sosem vezérelte.
Éjjel és nappal a szenvedők, a betegek rendelkezésére ált.
1851től a pesti Rókus Kórház szülészeti osztályának főorvosaként kimutatta az aszeptikus /fertőzést megelőző/ eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben.
Rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, ahogy vizsgálták a várandósokat. A klórmész-oldatos kézmosást Semmelweis antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak. Felfedezését még abban az évben közzétette. Kötelezte az orvosokat, medicusokat és az ápoló személyzetet, hogy a szülészeti osztályokra való belépés elött a klór- oldatos kézmosást alkalmazzák. Később kibővítette utasítását a betegek vizsgálata esetében is.
1855.-ben a pesti egyetemen kinevezték elméleti és gyakorlati szülészet tanárává. Hat év alatt 1 százalék alá szorította módszerével a gyermekágyi láz halandóságát.
1858-ban az Orvosi hetilapban ” A gyermegágyi láz kóroktana” címmel publikálta felfedezését.1860-ban Bécsben kiadta német nyelvű könyvét, magyar fordításban”A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése” címmel. Sajnálatos, hogy az orvosi közvélemény visszautasította.
1865-ben az év közepén betegsége miatt Bécsbe vitték, majd két hét után elhalálozott.
Életében nem kapta meg az őt megillető elismerést. A magyar Tudományos Akadémia sem vette fel a tagjai sorába. Az utókor többféle módon adózik emlékének, pl.1906-ban utcát neveztek el róla, Stróbl Alajos által készített szobrát az Erzsébet tére, majd 1952-ben a Szent Rókus kórház elött állították fel. 1969-ben az orvosi egyetem vette fel a nevét, róla nevezték el az ún. Semmelweis-reflexet. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért felelős Államtitkárság “Újraélesztett egészségügy, gyógyuló Magyarország” programot indított el – “Semmelweis terv az egészségügy megmentésére”. 2013-ban az UNESCO felvette az “anyák megmentőjének ” a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezését és annak 1847-61 között keletkezett dokumentumait ” A világ emlékezete” program kitüntetettjeinek 1992-től bővülő listájára.
Július 1.-én emlékezünk Semmelweis születésének napjára. Köszöntjük az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat, akik áldozatos munkája, hivatástudata nélkül elképzelhetetlen a betegek ellátása.
Vizl Péterné
az Egészségügyben Dolgozók Független Szakszervezetének országos elnöke
továbbá 40 éve aktívan a járóbeteg szakellátás területén dolgozó
