A SZEF A CAFETÉRIÁRÓL

2016. május 25-én megküldve: Orbán Viktornak, Magyarország Miniszterelnökének és Dr Simon Attila Istvánnak, Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkárnak

 

 

 

 

 

 

 

 

A SZEF A CAFETÉRIÁRÓL


 

2016. május 25-én megküldve:
Orbán Viktornak, Magyarország Miniszterelnökének és
Dr Simon Attila Istvánnak, Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkárnak


Készült a SZEF 2016. április 22-én tartott tanácskozásán elhangzottak, dr. Kuti László, az  NGTT munkavállalói oldal soros elnöke által írt korábbi összefoglaló, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) Munkavállalói Oldal (MVO) 2016. május 18-i oldalegyeztetésén elhangzottak alapján.

 

A miniszterelnök 2016. március 10-én, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén arra szólította fel az összes érdekeltet, hogy közösen dolgozzanak ki egy teljesen új koncepciót a cafetéria rendszerének megújítására.

A kormányfői bejelentésre hangsúlyoztuk, hogy a témakör legfőbb érintettjei a szakszervezetek. Ezt nem csak a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek állították és állítják magukról, hanem például a VOSZ főtitkára is. Ennek ellenére nem történt érdemi érdekegyeztetés mind a mai napig, a közszférában immár több mint két hónapja. Ezt az OKÉT MVO nem csak sajnálatosnak tartja, hanem tiltakozik is a szociális párbeszéd mellőzése miatt.

A versenyszféra érdekegyeztető fórumán kétszer volt szó a cafetériáról. Ezen szóban új elképzeléseket vázoltak a kormány képviselői, miszerint évi 200.000 forintig terjedne a járulékmentes, kedvezményes bér, vagy ezen összegnek csak a felét alkotná kedvezményes bér, a másik felét továbbra is a SZÉP kártya jelentené.

 

Elfogadhatatlan

Az eddig vázolt elképzelésekkel a szakszervezeteknek komoly fenntartásaik vannak.

1) A kormány átgondolatlanul és előkészítetlenül nyúl a munkavállalók nagy tömegeit igen érzékenyen érintő kérdéshez. Nem készült igényes, szakszerű elemzés, sőt semmiféle szakértői tanulmány. A kormány ebben az esetben sem vonta be a szakszervezeteket, pedig a leginkább érintettek az ügyben, és van javaslatuk a kérdésben.

2) Zavarba ejtően keverednek az egymással nem összetartozó dolgok, magyarán: igen sok a témával kapcsolatos csúsztatás.

A cafetéria:a munkavállalók részére kedvezményes természetbeni juttatás, ami az adott munkaadó cég foglalkoztatási értékét is növeli, a munkavállaló számára is előnyös, ugyanakkor társadalmilag is hasznos célt szolgál, ezért az állam bizonyos mértékű adó- és járulékmentességgel segíti a fenntartását.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint sérti az uniós jogot az a szabályozási mód, ahogyan a kormány a SZÉP-kártya és az Erzsébet étkezési utalvány forgalmazásáról a rendelkezett. Ez nem egyeztethető össze a szolgáltatásnyújtás és a piaci verseny szabadságával.

Ennek azonban semmi köze nincs a munkavállaló, a munkaadó és társadalom egésze számára hasznos béren kívüli juttatási eszközhöz. A kormányzat a saját, korábbi jogi hibáját akarják kiküszöbölni azzal, ha megszűnteti a cafetéria természetbeli juttatását, és a béren kívüli juttatást „béresíti”.

Feltételezhetően ezzel úgy próbál a kormány béremelést elérni, hogy nem ad hozzá semmiféle gazdasági támogatást. A meglévő cafetéria-összegek pénzesítése olyan ügyes eszköznek (trükknek) tűnik, ami révén a bérszínvonal úgy emelkedne, hogy senki nem kapna egy forinttal sem többet, mint eddig. Ez nem csak azért aggályos, mert félrevezető, hanem azért is, mert módot ad a valóságos béremelések elodázására, holott ez elkerülhetetlenül fontos Magyarországon.      

A dolgokat helyükön kell kezelni, az uniós bírósági ítélet ürügyén ne kerüljön végrehajtásra üres, megtévesztő látszat-béremelés. Követeljük a béren kívüli juttatási rendszer értékeinek a megőrzését, valamint a valóságos béremelést, tovább – és ettől függetlenül – a szolgáltatás szabadsága európai normáinak visszaállítását.

3) A gondok harmadik csoportja abból fakad, hogy a jelenlegi cafetéria rendszer megszüntetése és járulékmentes pénzbeli juttatássá alakítása számos hátránnyal járna.

– A kedvezmények többsége társadalmilag kifejezetten hasznos, a rekreációt, az üdülést, a kultúrát, az öngondoskodást szolgálja. Ennek veszélyeztetése elfogadhatatlan, a fenntartása megkülönböztetetten fontos nemzeti érdek. A magyar családok ez által jóval többet fordítanak pihenésre, mint korábban. A hazai dolgozók rossz egészségügyi állapota nem e juttatások megszüntetését, hanem a leghatározottabb és jelentős mértékű erősítését követeli meg.

– A jelenlegi kedvezmények – általában – igen szerény összegből adnak olyan speciális juttatást, amely pénzbeli juttatássá alakítása alig észrevehető többletet jelentene, a természetbeli juttatás elvesztése viszont nagyon is érzékelhető lenne a munkavállalók számára.

– A járulékmentes bér bevezetése ugyanakkor számos visszaélésre adna alkalmat, bizonyosan ebbe az irányba terelnék a javadalmazást olyan cégek is, melyek egyébként nem adtak, és nem is akarnának adni semmit a béren kívül.

– A bérré változtatott cafetéria sértené az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, mivel a szerencsésebbek magasabb jövedelmet élveznének. Ez az ellentmondás eddig is fennállt, a béresítéssel azonban az igazságtalanság még erőteljesebbé válna. Az eltérés a közszférában végképp indokolatlan és megmagyarázhatatlan helyzetet teremtene.

– Nem szakszervezetek közvetlen hatáskörébe tartozik, de azért meg kell említeni, hogy a cafetéria juttatások által megjelent vásárlóerő igen előnyösen épült be a magyar szálloda- és vendéglátóiparba. Ma már 1,25 millió SZÉP kártya tulajdonos van az országban, és ezáltal 14 %-kal emelkedtek a belföldi szállásdíj bevételek. Vannak szállodák, melyek bevételének 40 %-a innen ered. Jelentős vesztességet jelentene a cafetéria megszüntetése az egészségpénztáraknak is, amelyek fontosságát nehéz lenne eltúlozni.

 

Javaslatok

1)    Fentiek alapján követeljük a cafetéria szolgáltatás lényegének a megőrzését. A jelenlegi átalakítási tervektől függetlenül mára szükségessé vált a rendszer tisztítása, egyszerűsítése, modernizálása. Fontosnak tartjuk nagyobb kedvezmények biztosítását, valamint a szolgáltatás lényegesen gazdaságosabbá tételét. Ezt elsősorban a SZÉP kártya megtartása és újabb funkciókkal („zsebekkel”) történő bővítése szolgálná. Így indokolt az étkezési, az öngondoskodási, és szükség esetén további funkciókkal való kiegészítése.

2)    Tekintse egységes rendszernek a kormány a közszolgálatokat és ennek megfelelően minden közalkalmazottra, köztisztviselőre és közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott dolgozóra kiterjedő a cafetéria-rendszert hozzon létre a korszerűsített SZÉP kártya biztosításával. Ennek a költségeit a központi költségvetés viselje.

3)    Elengedhetetlenül fontos továbbá, hogy cafetéria trükközés helyett valóságos béremelést hajtson végre a kormány. 

 

Budapest, 2016. május 25.    

 

Földiák András
SZEF elnöke

 

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós