Európai nyugdíjak

Német finanszírozási gondok.15 év után nyugdíj.Korhatár 56 év. “Sztárok” a hollandok.

 

 

Gonolta volna: világelső a holland nyugdíjrendszer, Németországban is egyre nagyobb gondot okoz a finanszírozás; van, ahol tudják, milyen változás várható 2029-től vagy 2041-től. Felmérések szerint minden100 aktív dolgozóra 70 nyugdíjas jut – Olaszországban – és a 16,8 millió olasz nyugdíjas közel fele a szegénységi szint alatt kényszerül élni.

Lehetséges olyan ország, ahol a rendvédelmi szervek dolgozói már 15 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek. Romániában a legalacsonyabb a valós nyugdíjazási korhatár: 56 év. Változatlanul hagyták a férfiaknál a 60 éves nyugdíjkorhatárt, mivel az ukrán férfiak átlagéletkora mindössze 62 év.

Kiugró ellentétek

 

A nyugdíjak tekintetében is Európában nagy a szórás, mert amíg havi 1.115 eurót (334.500 Ft) kell beosztania egy osztrák, 1050€-t (315.000 Ft) egy holland kisnyugdíjasnak, addig az ukrán nyugdíjasok átlagosan havi 65 euróból (19.500 ft) élnek. A kép csak akkor lenne reálisan összehasonlítható, ha ismernénk az egyes országok megélhetési mutatóit, amelyek természetesen eltérnek egymástól pl. Ausztriában és Ukrajnában.

 

Néhány vonatkozás: jelenleg a nyugdíj korhatár általában 65 év (néhol vannak kedvezmények a nők esetében), általában kereset alapján levont járulékhoz kötött, de van egyéb nyugdíjalapokból származó jövedelem is, ami jelentősen emeli az alapnyugdíjat. A nyugdíjkiszámítás alapjai sok országban különböznek a miénktől, általában kombinált, svájci indexáláshoz hasonló. A nyugdíj emelés kiszámításának módja eltérő országonként is, sok a GDP-hez és inflációhoz kötött. Megjegyzendő: mi az idei magyar 1,6%-os emelést írásban elleneztük, a jövő évi 9 ezrelékes nyugdíjemelés botrány lesz. Több országban évente kétszer igazítják a nyugdíjat az inflációhoz. Néhol 13. és 14. nyugdíj is van (vagy volt 2012-ig). Térségünkben – kivéve Ausztriát – az EU legalacsonyabb nyugdíjai vannak, de a balti országokban is nagyon alacsony, ez köszönhető az ott is alacsony munkabéreknek. A kormányok a megszorítási programokat a nyugdíjaknál kezdték, nem csak nálunk.

 

Nagy-Britannia

 

Nagy-Britanniában heti 121 euró (havi 484€=145.200 ft) az állami nyugdíj. A brit közalkalmazottak az utóbbi évtizedek legnagyobb sztrájkjával tiltakoztak a kormány azon tervei ellen, amelyek szerint az évtized végére jelentősen emelkedne a közalkalmazottak állami nyugdíjra jogosító korhatára. A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjkorhatár 2020-ra a tervek alapján egységesen 66 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. A jelenleg érvényes brit nyugdíjtörvény alapján az 1953. december 6. előtt született férfiak 65 éves korukban válnak jogosulttá állami nyugellátásra. A nők nyugdíjkorhatárának emelése megkezdődött 60 évről fokozatosan 65 évre; ez a folyamat 2018-ig tart az 1950 után született nők esetében. Ezután, 2018 decemberétől 2020 októberéig tartó folyamat keretében egységesen 66 évre emelkedik tovább az állami nyugdíjra jogosító korhatár.

 

A korhatár emelésével együtt növekedne a bérekből levont nyugdíj hozzájárulás is, emellett a nyugdíjak összegét nem az utolsó év, hanem a közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött teljes időszak bérátlaga alapján számolnák ki. A közalkalmazotti nyugdíjkorhatár felemelése nem érintené a fegyveres erők, a rendőrség és a tűzoltóság tagjait – akik munkába lépésük időpontjától függően 50, illetve 55 évesen már nyugállományba vonulhatnak -, a büntetés-végrehajtás alkalmazottait azonban igen.

Az állami alapnyugdíjat minden pénzügyi év kezdetén, áprilisban emelik egy összetett, inflációs kiigazítással számolt index alapján. Az egyéni állami alapnyugdíj heti 121€ (havi 484€=124.623 forint).

 

Franciaország

 

A nyugdíjreform legfőbb intézkedéseként a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik 60-ról 62 évre, s 2017-től ez vonatkozik mindenkire. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 41,5 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló. Vagyis a nyugdíjkorhatár elérésével mindenki nyugdíjba mehet, de ha kevesebb időt dolgozott, csökkentett összegű nyugdíjban részesül 67 éves koráig, azt követően pedig a ledolgozott negyedévek függvényében arányosan emelkedik az összeg. A minimálnyugdíj összege az inflációnak megfelelően nő, jelenleg az átlag 1108€ (337.900 Ft), de nem lehet kevesebb 608 eurónál (188 ezer forint).

 

A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozó központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy hetven százaléka. A franciák nyugdíjként átlagosan bruttó jövedelmük 54 százalékát kapják meg. Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 eurós (210 ezer forintos), a nők 530 eurós (163 ezer forintos) összegre számíthatnak. A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 eurót (500 ezer forintot), a nők pedig ezer eurót (300 ezer forintot) kapnak havonta. Összehasonlításképp a francia minimálbér 2011-ben bruttó 1365 euró (420 ezer forint), amelyből 1072 eurót (330 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók, az átlagbér bruttó 2 ezer euró (616 ezer forint) körül mozog, amelyből 1600 eurót (500 ezer forintot) vihetnek haza a franciák.

Franciaországban 616 euró (184.000 ft) a minimálnyugdíj és 1.640 (492.000 ft) az átlagos.

 

Belgium

 

Belgiumban mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év az általános nyugdíjkorhatár. Az általános keresőképes életkor ennek megfelelően 45 év, azzal, hogy abba az egyetemi tanulmányok, illetve a katonai szolgálat időtartama is beleszámít. Előre hozott nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 60 évet, és bizonyíthatóan legalább 35 év munkaviszonya van. Az elmúlt évek e tekintetben abban hoztak változást, hogy a nők általános nyugdíjkorhatára 2009-ben emelkedett a férfiakéval azonos 65 évre. Az azt megelőző években több lépcsőben emelkedett a női nyugdíjkorhatár a korábbi 60 évről.

 

A nyugdíjat – miként egyébként Belgiumban a fizetéseket is – évente automatikusan hozzáigazítják a fogyasztói árindex alakulásához. Ezen túlmenően a nyugdíjak reálértékének esetenkénti központi emelése az elmúlt esztendőkben főként a legrégebben megállapított, illetve a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére terjedt ki. Egy 2008-ban hozott törvény értelmében a kormány kétévente köteles határozatot hozni a nyugdíjak értékének növeléséről, figyelembe véve a szociális partnerek javaslatát.

 

Hollandia

 

Jelenleg egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, de a vezető politikai erők körében tartja magát az a vélemény, hogy ezt – esetleg két lépcsőben – 67 évre emelik. Teljes nyugdíjra az országban az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt. A világelsők közé sorolt holland nyugdíjrendszer három pilléren alapszik: az egyik az állami költségvetés, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a másik – a legnagyobb – a cégek és munkavállalók részesedése, és mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetés) egészíti ki.

 

Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják azt. Ennek köszönhetően a reálérték nagyjából követi az inflációt. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát, házaspárok esetén fejenként az 50 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1.050 eurót (315.600 ft) kap állami pénzből minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A második és harmadik pillérből hozzáférhető járandósággal együtt azonban ez az összeg a többszörösére is emelkedhet.

 

Németország

 

Az öregedő társadalom miatt Németországban is egyre nagyobb gondot okoz a nyugdíjellátó rendszerek finanszírozása. Ebből kiindulva az Angela Merkel kancellár vezette, korábbi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció még 2007-ben úgy határozott, hogy a nyugdíjkorhatárt 2012-től – fokozatosan – 67 évre emelik. Az ellátási jogosultsághoz minimum 60 hónap biztosítási idő szükséges. A nyugdíjkorhatár Németországban jelenleg mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év, és ez emelkedik 67-re, mégpedig lépésről-lépésre 2029ig. 2023-tól azonban már csak 66 évtől lesz lehetséges a nyugdíjba vonulás, majd 2029-től 67 éves kortól. Tekintélyes gazdasági szakértők ugyanakkor a közelmúltban azt javasolták a Merkel-kormánynak, hogy a szociális rendszer finanszírozhatósága érdekében a nyugdíjkorhatárt 69 évre emelje. Egyébként aki az öregségi nyugdíjkorhatár előtt akar nyugalomba vonulni, annak nyugdíj csökkentéssel kell számolnia.

 

Az elmúlt években Németországban csak rendkívül csekély méretű nyugdíjemelésre került sor. Ebből kiindulva szakértők szerint a nyugdíj reálértéke egyértelműen csökkent. Az emelkedés mértéke rendszeresen elmaradt az inflációtó, azaz az árak, továbbá az egészségügyi költségek a nyugdíjaknál erősebb ütemben növekedtek.

Az átlagnyugdíj jelenleg német 791€=241.300 Ft, ez a kiegészítésekkel együtt 1.576€=480.680 Ft.

 

Ausztria

 

Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. 1992-ben törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. A kiegyenlítés, vagyis a női nyugdíjkorhatár felemelése hosszú távon valósul meg: 2024-ben kezdődik és 2033-ra lesz teljes. Az osztrákok jelenleg ennél jóval korábban mennek nyugdíjba, az átlagos tényleges nyugdíjba vonulási kor 58 év.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege havi 1.115 euró (340.000 ft) a kisnyugdíjasnak, ez az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, jóval meghaladva az OECD-országok átlagát (59 százalék).

 

Olaszország

 

A kilencvenes évektől fokozatosan emelkedett a nyugdíjba vonulás korhatára, amelyet az olasz kormány ugrásszerűen megemelt az EU-szinthez igazítva a férfiak és a nők számára egyaránt. Itáliában 2008-2011 között a nyugdíjkorhatár 60 év volt a nők számára, 65 év a férfiaknak. Az első Berlusconi-kormány által bevezetett nyugdíjreform értelmében, Olaszországban 2026-ig a férfiak és nők számára is 67 évre emeli a korhatárt.

 

A CISL (Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori–Italian Confederation of Trade Unions linked with Christian Democracy.) és a CGIL (Italian General Confederation of Labour szakszervezet tavalyi számítása szerint az olasz nyugdíjak az utóbbi húsz évben több mint 35 százalékot veszítettek reálértékükből. A felmérések szerint minden 100 aktív dolgozóra 70 nyugdíjas jut és a 16,8 millió olasz nyugdíjas közel fele a szegénységi szint alatt kényszerül élni, de a havi havi átlag 1.141 eurós (347.700 ft) nyugdíj.

Vigasztalásul a térségünkből szemelgetve.

 

Csehország

 

A nyugdíjkorhatár Csehországban is 65 év. Ezt azonban fokozatosan vezették be, s ebben a korban elsőként azok fognak nyugdíjba vonulni, akik 1953-ban születtek. A nyugdíjreform keretében a nyugdíjkorhatárt a kormányzat ismét módosította. Ez lényegében az 1965 után születetteket érinti, akik – férfiak és nők egységesen – 2041-től – viszont már 70 éves korban fognak nyugdíjba menni. Az új nyugdíjkorhatárt szintén fokozatosan fogják bevezetni. Az új nyugdíjkorhatárral kapcsolatban nagy volt a társadalmi ellenkezés, kormányellenes tüntetések is voltak, de a parlament megszavazta azt.

 

A nyugdíjak reálértékének a megőrzését rendszeres valorizációval oldották meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak minden év elején az előző év inflációjának mértékével emelkednek. Ha az infláció éves szintje csak egy-két százalékos, a kormánynak nem kötelező emelni a nyugdíjakat. csak akkor, amikor a pénzromlás meghaladja a négy százalékot. A cseh átlagnyugdíj 460€=140.300 Ft.

 

Szlovákia

 

A nyugdíjkorhatárt jelenleg 62 évről 65 évre emelik. A nyugdíjak reálértékét a jelenlegi rendszerben, amelyet még az előző, Robert Fico irányította balközép kormány vezetett be, úgy próbálják bebiztosítani, hogy a nyugdíjak összegét évente rendszeresen valorizálják. A valorizáció nagyságát az előző év inflációjából és az átlagkeresetek alakulásából számítják ki.

 

2012-től kezdve a nyugdíjakat egységesen egy fix összeggel emelték, amelyet a mindenkori kabinet határozott meg. Az új modellnél a kormány az inflációt vette figyelembe, ez 2013-ben 11,8 euró (3.600 ft.) volt.

A kisnyugdíjaknál százalékban jóval magasabb az évi növekedés, mint a magas nyugdíjaknál, az átlag jelenleg 408€=124.400 Ft.

 

Lengyelország

 

Évtizedek óta nem változott a nyugdíjkorhatár, amely a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év. Kivételt képeznek a rendvédelmi szervek dolgozói, akik már 15 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek. Külön szabályok vonatkoznak rajtuk kívül a bányászokra, a mezőgazdasági termelőkre, bírákra, ügyészekre és az egyházi személyekre is. Donald Tusk akkori miniszterelnök bejelentette, hogy a férfiak és nők nyugdíjkorhatárát, tekintettel a társadalombiztosítási hivatal (ZUS) krónikus hiányára és a kedvezőtlen demográfiai mutatókra, 2013-tól kezdve fokozatosan kiegyenlítik és mindkét nem számára 67 évre emelik oly módon, hogy a férfiak 2020-ra, a nők pedig 2040-re érik el ezt, de jelenleg a nyugdíjkorhatár a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év. A rendvédelmi dolgozók kedvezményét úgy módosítják, hogy leghamarabb 55. életévük betöltése után és legkevesebb 25 év szolgálati idővel mehetnek nyugdíjba.

 

Gondot jelent a minimál nyugdíj reálértékének fokozatos csökkenése is. Míg az elmúlt évtized elején ez az átlagfizetés 30 százalékát tette ki, jelenleg annak csak 22 százaléka, tíz év múlva pedig 15 százalékára fog mérséklődni. Az átlagnyugdíj az átlagfizetéshez viszonyítva az elmúlt évtizedben szintén csökkenő tendenciát mutat, a 2003. évi 57,5 százalékról 2010-re 56,3 százalékra csökkent, de voltak évek, amikor ennél lényegesen alacsonyabb volt.

Az átlagnyugdíj az átlagfizetéshez viszonyítva az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutat, jelenleg 504€=153.720 forint.

 

Románia

 

Most a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 64 év és két hónap, a nők esetében 59 év és két hónap a munkaügyi minisztérium adatai szerint. A román parlament elfogadta az új nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében fokozatosan nő az általános nyugdíjkorhatár. Így a férfiak esetében 2030-tól a 65 évet állapítja meg a jogszabály, a nők esetében a 63 évet. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt növelték a nyugdíjkorhatárt és szigorították a korkedvezményes nyugdíjazás körülményeit. Az Európai Unió tagállamai közül ugyanis Romániában az egyik legalacsonyabb a valós nyugdíjazási korhatár, amely 56 év.

 

Az utóbbi két évben csökkent a nyugdíjak reálértéke, mert legutóbb 2009 októberében emelték az öregségi járandóságokat. A román statisztikai hivatal szerint 2009 októbere és 2011 októbere között 11,71 százalék volt az infláció. A nyugdíjak reálértékét az is csökkentette, hogy a román kormány növelte a nyugdíjakra kivetett egészségügyi járulékot. Romániában az átlagnyugdíj értéke 177€ (107 ezer forint).

 

Ukrajna

 

Hatályba lépett az új nyugdíjtörvény, amely legnagyobb horderejű rendelkezésként 55-ről 60 évre emelte a nők nyugdíjkorhatárát. Az új jogszabály szerint az 1961. április 1-je után született ukrán nők csak 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Azoknak a nőknek a nyugdíjkorhatára, akik 1956. október 1. és 1961. április 1. között születtek, lépcsőzetesen emelkedik, évente hat hónappal. A törvény a férfiak esetében változatlanul hagyta a 60 éves nyugdíjkorhatárt, mivel az ukrán férfiak átlagéletkora mindössze 62 év. Kivételt képeznek a köztisztviselői munkakörben dolgozó férfiak, ők a jövőben 62 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

 

A jogszabály korlátozta a maximálisan kifizethető nyugellátmányt, amely nem haladhatja meg a létminimum összegének tízszeresét, ami jelenleg közel 8.000 hrivnyának (kb. 200 ezer forint) felel meg. Az ukrán nyugdíjak átlagösszege 2011 szeptemberében 1.200 hrivnya volt, miután az első fél évben 9,2 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Az Ukrajnában élő közel 14 millió nyugdíjasból azonban mintegy nyolcmillió minimális öregségi nyugdíjat vagy annál alig nagyobb ellátmányt kap. A hivatalosan megállapított létminimum összegéhez kötött minimális öregségi nyugdíj az elmúlt hat év során megduplázódott, és jelenleg 784 hrivnyát tesz ki. (65€= 19.500 ft.)

 

Fenti leírás koránt sem teljes, de nagyon jó összeállításokat lehet találni a vonatkozó Eurostat és OECD kiadványokban.

 

Dr.Mayer Lajos

SZEF Nyugd.Választmány

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós