SZTRÁJK VAN

 

 

SZTRÁJK VAN

 

Jogok és kötelezettségek a sztrájkhelyzetben

 

 

A munkavállalók a gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítése érdekében szakszervezetek révén, végső megoldásként munkabeszüntetéssel gyakorolhatnak nyomást, amelynek következtében legálisan okozhatnak kárt a munkáltatónak.

Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a károkozás minimális, de kellő mértékű legyen a munkavállalók követeléseinek érvényesítéséhez.

 

Elsődlegesen a sztrájknak jogszerűnek kell lenni.

 

1)

A sztrájk jogszerűsége:

–  sztrájk kizárólag a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelmére irányulhat, nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze,

– nem lehet Alaptörvénybe ütköző cél érdekében munkabeszüntetést szervezni,

– nem indítható sztrájk egyedi munkáltatói intézkedéssel szemben (pl. szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg a munkáltató, ez egyéni és nem kollektív munkaügyi jogvita, még abban az esetben is, ha vélhetően mondvacsinált okkal de szakszervezeti tevékenysége miatt szüntették meg a  tisztségviselő munkaviszonyát),

– nem lehet sztrájkolni a kollektív szerződésben rögzítettek megváltoztatása miatt a kollektív szerződés hatálya alatt,

– nem lehet sztrájkolni olyan munkáltatónál, amelynél eleve jogszabály tiltja (rendvédelmi, rendészeti szerveknél, Magyar Honvédségnél, stb.)

az államigazgatási szerveknél csak a Kormány és az érintett szakszervezetek által aláírt megállapodásban rögzített speciális szabályok mellett lehet az Alaptörvényben meghatározott munkabeszüntetés jogát gyakorolni,

– nem lehet sztrájkolni, ha a sztrájk az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet súlyosan veszélyezteti, vagy elemi kár elhárítását gátolja,

– abban az esetben, ha kívülálló harmadik személyt is érheti kár, a közérdekvédelem szempontjából szigorúbb szabályozás van ez nevezetesen: a még elégséges szolgáltatásban való megállapodás, olyan munkáltatóknál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez,

– a sztrájk előkészítése és a sztrájk egész ideje alatt a felek együttműködni, jogaikat rendeltetésszerűen kötelesek gyakorolni. (Nem rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve joggal való visszaélés, ha: a másik fél jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeiknek korlátozására, zaklatására, vélemény nyilvánításának korlátozására irányul, vagy vezet. (Ilyen eset például: ha az egyeztetések megkezdését követő egy alkalommal tartható legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájk ezen törvényes mértéket meghaladja.)

 

2)

Ha a sztrájk jogellenes, annak következményei:

A munkavállalóval szemben a kollektív szerződésben, vagy a munkaszerződésben meghatározott jogkövetkezményei lehetnek, vagy akár a munkáltató részéről történő azonnali hatályú felmondást is eredményezhet a jogellenes sztrájkban való részvétel.

 

3)

Jogszerű sztrájk esetén a munkavállaló jogai és kötelezettségei:

– Jogszerű sztrájk esetén a munkavégzés megtagadása jogszerű, ebből a munkavállalót hátrány nem érheti (de ebben az esetben, mivel munkát nem végez, az adott időre munkabér nem illeti meg, azonban a munkaviszony időtartamába a sztrájk ideje beszámít, a munkavállaló erre az időre is  jogosult szabadságra, valamint társadalombiztosítási szempontból is szolgálati időnek minősül a munkabeszüntetés ideje),

A sztrájkoló munkavállalót is terheli a rendelkezésre állási kötelezettség,   munkahelyén megjelenni köteles, és köteles olyan munkáltatói utasításokat teljesíteni, amelye az életet, egészséget, testi épséget, a környeztet érintő veszély elhárításához szükséges munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek,

– A jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállalónál is fennáll a veszélye annak, hogy a sztrájkot követően (különösen a szakszervezeti tisztségviselő munkavállalók körében) a munkáltató valami mondvacsinált okra hivatkozással felmond a munkavállalónak, amely a munkahely elvesztéséhez vezet. Ezekben az esetekben az új Mt. (2012. évi I. Törvény 82-83.§.) szabályozása szerint, ha a munkavállaló a felmondás jogellenességének megállapítása iránt Bírósághoz fordul, elsődlegesen a kártérítést ítélheti meg és sajnos nem a visszahelyezését.

 

4)

Munkáltató kötelezettségei a jogszerű sztrájk alatt:

–         a munkáltató egyeztetni, együttműködni és a tényleges sztrájk ideje alatt tűrni köteles a munkabeszüntetést,

–         a sztrájkot nem törheti le, semmiféle kényszerítő eszközt nem alkalmazhat (az egy másik kérdés, hogy ilyen esetben a sztrájktörvény semmiféle szankciót nem határoz meg a jogellenesen eljáró munkáltató ellen.)

–         a munkáltató megteheti, hogy a sztrájkhoz nem csatlakozott munkavállalót átirányítja a sztrájkoló munkakörébe, sőt rendkívüli munkavégzés elrendelése sem tilos, kizárólag alapvető szolgáltatásnak minősülő tevékenységet végző munkáltatónál akár új munkavállalót is felvehet a sztrájk idejére. Tilos azonban a munkaerő-kölcsönzés. (Ez a két utóbbi lehetőség a költségvetési intézményeknél nem igazán alkalmazható, bár a közszférából kiszervezett Mt. hatálya alá tartozó és a sztrájkhoz csatlakozó munkavállalók esetében előfordulhat.)

 

Összegezve:

 

Ha meghirdetett sztrájk egyértelműen jogszerű (meg volt az egyeztetésre előírt 7 nap, megállapodás született a még elégséges szolgáltatás mértékében), akkor el kell döntened, hogy részt veszel a sztrájkban vagy sem.

 

Tiszteletben kell tartani minden munkatársnak egymással szemben azon jogát, hogy sztrájkol vagy nem akar részt venni a munkabeszüntetésben.

 

Feltétlenül vedd fel a kapcsolatot a helyi érdekképviselettel és tájékoztasd döntésedről.

 

Helyi szinten a szakszervezeti vezető egyeztet a munkáltatóval, hogy hányan és milyen területről vesznek részt a sztrájkban (a munkáltató nem kérheti előre név szerint, hogy kik fognak sztrájkolni, különösen azért sem mert a sztrájk megkezdése előtt is még dönthet a munkavállaló a sztrájkban való részvétel mellett vagy ellen).

 

Fontos a folyamatos egyeztetés, mert a sztrájkolóknak el kell dönteniük, hogy közülük kik fogják biztosítani a még elégséges szolgáltatást. (ezek a kollégák, függetlenül attól, hogy „sztrájkolnak”, mivel ők vannak kijelölve az elégséges szolgáltatás teljesítésére, munkát végeznek, ők munkabért kapnak.)

 

Az adott munkahelyeken nagyon fontos a szakszervezeti tisztségviselőnek a munkáltatóval való kapcsolattartása, tájékoztatása, egyeztetése, hogy semmilyen okból a sztrájk befejezését követően se lehessen a sztrájkot jogellenesnek minősíteni, és ennek következtében bármilyen, anyagi erkölcsi, vagy egzisztenciális retorziót alkalmaznia a munkáltatónak akár egyetlen munkavállalóval szemben is.

 

Budapest, 2016. április 7.

                                                                                      SZEF

                                                                             Dr. Falusi Andrea

 

                                                                           

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

A SZEF elnöke az EVDSZ vendége volt

2022. augusztus 27-én Csóti Csaba, a SZEF elnöke az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vendége volt az EVDSZ családi napján. A kötelen beszélgetések során az EVDSZ egyes vezető tisztségviselőivel elsősorban a

A SZEF a 10. Lakásmeneten.

A SZEF és egyes tagszervezeteinek (SZTDSZ, SZÁD, KKDSZ) aktivistái részt vettek a 10. Lakásmenten, követelve az igazságosabb lakáspolitikát! Az eseményről a Mérce hasábjain a következő cikkekben olvashatunk: „Üres házak mindenhol,

A NYUSZET nyílt levele a Miniszterelnöknek

A NYUSZET szeptember 25-én nyílt levelet intézett az Idősek Tanácsa elnökéhez, Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A szervezet — melynek tagja a SZEF Nyugdíjas Választmánya is — ebben a válságos, régen nem

09.27-én kerekasztal beszélgetés a szolidaritásról

A szolidaritás esélyei a válságban Meghívó a Nyomtass te is! klubeseményére   Időpont: 2022. szeptember 27. kedd, 19:00 óra Téma: Működhet-e a szolidaritás a válságban? Van-e esélye a szakszervezetek összefogásának,