SZTRÁJK VAN
Jogok és kötelezettségek a sztrájkhelyzetben
A munkavállalók a gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítése érdekében szakszervezetek révén, végső megoldásként munkabeszüntetéssel gyakorolhatnak nyomást, amelynek következtében legálisan okozhatnak kárt a munkáltatónak.
Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a károkozás minimális, de kellő mértékű legyen a munkavállalók követeléseinek érvényesítéséhez.
Elsődlegesen a sztrájknak jogszerűnek kell lenni.
1)
A sztrájk jogszerűsége:
– sztrájk kizárólag a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelmére irányulhat, nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze,
– nem lehet Alaptörvénybe ütköző cél érdekében munkabeszüntetést szervezni,
– nem indítható sztrájk egyedi munkáltatói intézkedéssel szemben (pl. szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg a munkáltató, ez egyéni és nem kollektív munkaügyi jogvita, még abban az esetben is, ha vélhetően mondvacsinált okkal de szakszervezeti tevékenysége miatt szüntették meg a tisztségviselő munkaviszonyát),
– nem lehet sztrájkolni a kollektív szerződésben rögzítettek megváltoztatása miatt a kollektív szerződés hatálya alatt,
– nem lehet sztrájkolni olyan munkáltatónál, amelynél eleve jogszabály tiltja (rendvédelmi, rendészeti szerveknél, Magyar Honvédségnél, stb.)
– az államigazgatási szerveknél csak a Kormány és az érintett szakszervezetek által aláírt megállapodásban rögzített speciális szabályok mellett lehet az Alaptörvényben meghatározott munkabeszüntetés jogát gyakorolni,
– nem lehet sztrájkolni, ha a sztrájk az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet súlyosan veszélyezteti, vagy elemi kár elhárítását gátolja,
– abban az esetben, ha kívülálló harmadik személyt is érheti kár, a közérdekvédelem szempontjából szigorúbb szabályozás van ez nevezetesen: a még elégséges szolgáltatásban való megállapodás, olyan munkáltatóknál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez,
– a sztrájk előkészítése és a sztrájk egész ideje alatt a felek együttműködni, jogaikat rendeltetésszerűen kötelesek gyakorolni. (Nem rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve joggal való visszaélés, ha: a másik fél jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeiknek korlátozására, zaklatására, vélemény nyilvánításának korlátozására irányul, vagy vezet. (Ilyen eset például: ha az egyeztetések megkezdését követő egy alkalommal tartható legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájk ezen törvényes mértéket meghaladja.)
2)
Ha a sztrájk jogellenes, annak következményei:
A munkavállalóval szemben a kollektív szerződésben, vagy a munkaszerződésben meghatározott jogkövetkezményei lehetnek, vagy akár a munkáltató részéről történő azonnali hatályú felmondást is eredményezhet a jogellenes sztrájkban való részvétel.
3)
Jogszerű sztrájk esetén a munkavállaló jogai és kötelezettségei:
– Jogszerű sztrájk esetén a munkavégzés megtagadása jogszerű, ebből a munkavállalót hátrány nem érheti (de ebben az esetben, mivel munkát nem végez, az adott időre munkabér nem illeti meg, azonban a munkaviszony időtartamába a sztrájk ideje beszámít, a munkavállaló erre az időre is jogosult szabadságra, valamint társadalombiztosítási szempontból is szolgálati időnek minősül a munkabeszüntetés ideje),
– A sztrájkoló munkavállalót is terheli a rendelkezésre állási kötelezettség, munkahelyén megjelenni köteles, és köteles olyan munkáltatói utasításokat teljesíteni, amelye az életet, egészséget, testi épséget, a környeztet érintő veszély elhárításához szükséges munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek,
– A jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállalónál is fennáll a veszélye annak, hogy a sztrájkot követően (különösen a szakszervezeti tisztségviselő munkavállalók körében) a munkáltató valami mondvacsinált okra hivatkozással felmond a munkavállalónak, amely a munkahely elvesztéséhez vezet. Ezekben az esetekben az új Mt. (2012. évi I. Törvény 82-83.§.) szabályozása szerint, ha a munkavállaló a felmondás jogellenességének megállapítása iránt Bírósághoz fordul, elsődlegesen a kártérítést ítélheti meg és sajnos nem a visszahelyezését.
4)
Munkáltató kötelezettségei a jogszerű sztrájk alatt:
– a munkáltató egyeztetni, együttműködni és a tényleges sztrájk ideje alatt tűrni köteles a munkabeszüntetést,
– a sztrájkot nem törheti le, semmiféle kényszerítő eszközt nem alkalmazhat (az egy másik kérdés, hogy ilyen esetben a sztrájktörvény semmiféle szankciót nem határoz meg a jogellenesen eljáró munkáltató ellen.)
– a munkáltató megteheti, hogy a sztrájkhoz nem csatlakozott munkavállalót átirányítja a sztrájkoló munkakörébe, sőt rendkívüli munkavégzés elrendelése sem tilos, kizárólag alapvető szolgáltatásnak minősülő tevékenységet végző munkáltatónál akár új munkavállalót is felvehet a sztrájk idejére. Tilos azonban a munkaerő-kölcsönzés. (Ez a két utóbbi lehetőség a költségvetési intézményeknél nem igazán alkalmazható, bár a közszférából kiszervezett Mt. hatálya alá tartozó és a sztrájkhoz csatlakozó munkavállalók esetében előfordulhat.)
Összegezve:
Ha meghirdetett sztrájk egyértelműen jogszerű (meg volt az egyeztetésre előírt 7 nap, megállapodás született a még elégséges szolgáltatás mértékében), akkor el kell döntened, hogy részt veszel a sztrájkban vagy sem.
Tiszteletben kell tartani minden munkatársnak egymással szemben azon jogát, hogy sztrájkol vagy nem akar részt venni a munkabeszüntetésben.
Feltétlenül vedd fel a kapcsolatot a helyi érdekképviselettel és tájékoztasd döntésedről.
Helyi szinten a szakszervezeti vezető egyeztet a munkáltatóval, hogy hányan és milyen területről vesznek részt a sztrájkban (a munkáltató nem kérheti előre név szerint, hogy kik fognak sztrájkolni, különösen azért sem mert a sztrájk megkezdése előtt is még dönthet a munkavállaló a sztrájkban való részvétel mellett vagy ellen).
Fontos a folyamatos egyeztetés, mert a sztrájkolóknak el kell dönteniük, hogy közülük kik fogják biztosítani a még elégséges szolgáltatást. (ezek a kollégák, függetlenül attól, hogy „sztrájkolnak”, mivel ők vannak kijelölve az elégséges szolgáltatás teljesítésére, munkát végeznek, ők munkabért kapnak.)
Az adott munkahelyeken nagyon fontos a szakszervezeti tisztségviselőnek a munkáltatóval való kapcsolattartása, tájékoztatása, egyeztetése, hogy semmilyen okból a sztrájk befejezését követően se lehessen a sztrájkot jogellenesnek minősíteni, és ennek következtében bármilyen, anyagi erkölcsi, vagy egzisztenciális retorziót alkalmaznia a munkáltatónak akár egyetlen munkavállalóval szemben is.
Budapest, 2016. április 7.
SZEF
Dr. Falusi Andrea
