Keresés
Close this search box.

Hogyan alakulhatnak a bérek és keresetek 2016-ban?

Beszámoló az ÉTOSZ (Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesület) 2016. január 20-án rendezett konferenciájáról.

Az ÉTOSZ (Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesület) 2016. január 20-án konferenciát szervezett Hogyan alakulhatnak a bérek és keresetek 2016-ban?címmel.

A konferencia az alábbi kérdésekre kereste a választ:

  • Mennyit ér a munka Magyarországon 2016-ban?
  • Mennyit kötelező, mennyit kellene és mennyit lehet emelni a béreken 2016-ban?
  • Milyenek a bérek és hogyan alakulhatnak az egyes ágazatokban?
  • Milyen szabályok szerint adhatók a béren kívüli juttatások?
  • Mire van szükség az eredményes munkahelyi bértárgyalásokhoz?

A rendezvényre elsősorban a szakszervezetek választott tisztségviselőit, az üzemi tanácsok tagjait és a munkáltatók humánpolitikai munkatársait hívták meg. A konferencia 36 résztvevője három részben tárgyalta a fenti témaköröket.

A szervezők elmondták, hogy az NGM felkért előadója nem kapta meg időben a vezetői hozzájárulást, így nem vehetett részt a konferencián…

1., A 2016. évi minimálbérről és garantált bérminimumról, valamint az országos keresetnövelési ajánlásról lefolytatott tanácskozások a munkavállalók és a munkaadók szemszögéből

A Kormány a 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben hirdette ki a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét. Ennek értelmében 2016. január 1-jétől a havi bruttó minimálbér 111 000 Forint, a garantált bérminimum pedig 129 00 Forint.

A munkavállalók képviseletében Kordás László, a MASZSZSZ elnöke tartott bevezető előadást. Főbb gondolatai az alábbiak voltak:

  • A VKF keretében nyolc alkalommal foglalkoztak a 2016. évi bérekkel
  • A versenyszféra szakszervezetei mellett a közszféra képviselői is jelen voltak
  • A Munkavállalói Oldal (MVO) alapállása volt a dolgozói szegénység mielőbbi felszámolása
  • Alapkövetelmény, hogy egy 8 órás munkából tisztességesen lehessen megélni
  • A minimálbérről szóló tárgyalásokat ősszel kezdték meg
  • Sajnálatos, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum a közszféra egyre nagyobb hányadát is érinti
  • A 2016. évi állami költségvetés korai elfogadása ellenére nem lehetett az érdemi tárgyalásokat korábban lezárni, mivel a gazdaság tényadatai csak az év vége felé ismerhetők meg
  • A VKF Munkaadói Oldala, a Kormány és a Munkavállalói Oldal két konföderációja írta alá a Megállapodást
  • A MASZSZ nem írta alá, mert a 2016. évi számok mellett ragaszkodott ahhoz, hogy elvi célként legyen kitűzve a létminimum elérése is néhány éven belül
  • A MASZSZ fontosnak tartotta volna az általános bérajánlás elfogadását is az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően
  • A VKF MVO fontosnak tartja, hogy érdemi tárgyalások folyjanak a Munka Törvénykönyvének módosításáról, a sztrájktörvényről, a korengedményes nyugdíjról
  • Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működését újra kell indítani, az ehhez szükséges költségvetési forrásokat biztosítani szükséges
  • A létminimum számítás körüli vitákat szakszerűen kell rendezni
  • Az országos érdekegyeztetés rendszerét helyre kell állítani
  • A Kormánynak nagy a mozgástere és felelőssége a háromoldalú tárgyalásokban
  • Tudomása szerint a VKF január 27-én folytatja a félbeszakított munkaügyi tárgyalásokat a szakszervezetek által felvetett kérdésekben.

A munkaadók képviseletében dr. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára mondta el gondolatait:

  • A minimálbér funkciójával és az elérendő célokkal egyetért
  • A különböző béremelések viszont csak a gazdaság és a vállalkozások teherbíró képességnek függvényében hajthatók végre
  • A munkáltatót terheli minden költség elem, túlságosan magasak a béreket terhelő járulékok Magyarországon
  • A versenyszférában mintegy 800 ezer fő érintett a minimálbérben és a garantált bérminimumban, ezért minden emelésnek súlyos következményei vannak
  • A GDP növekedés tervezett mértéke 2,4 %, a minimálbér emelés 5,7 %, tehát a minimálbér emelés mértéke jóval meghaladja a gazdasági növekedés ütemét
  • Nagyobb béremelés akkor valósítható meg, ha az adók és járulékok mértéke csökken (azaz az állam pénzéhsége csökken)
  • Magyarország gazdasági mutatói romlottak, még a V4-eken belül is hátrább csúsztunk
  • Az országos általános bérajánlást azért nem fogadták el, mert a vállalkozások teherbíró képessége nagy szórást mutat; csak egy 0…15% sávot tudtak volna elfogadni, aminek viszont nincs sok értelme
  • A Munkaadói Oldal támogatja egy középtávú, háromoldalú megállapodás kiadását, ami a bérekre, minimálbérre, foglalkoztatásra, beruházásokra, hitelre, adómértékekre és járulékokra terjedne ki; fontos lenne a tervezhetőség, kiszámíthatóság a vállalkozások számára is
  • Csak szakmailag megalapozott javaslatokat szabad előterjeszteni; például az „adómentes minimálbér” teljesen szakmaiatlan; populáris ötletek sok kárt okozhatnak
  • A jelenlegi kb. 72 ezer Ft-os nettó minimálbér két év alatt szerinte nem emelhető a létminimum szintjére, a 92 ezer Ft-ra
  • A drasztikus minimálbér-emelés a feketepiacot erősítené
  • Az adóék jelentős csökkentése az elsődleges cél
  • Az OECD kimutatás szerint a minimálbér adóterhe Magyarországon a legmagasabb: 35%, míg a következő országé csak 27%
  • A munkaadókat a minimálbér esetén is hatalmas költségek sújtják jelenleg
  • A közmunka jelenlegi gyakorlata „túlpörgetett”, jelentős elszívó hatást gyakorol az alacsony bérű munkavállalók esetében
  • A 2016. évi minimálbért a munkaadói oldal szociális okok miatt fogadta el, nem pedig gazdasági megfontolás miatt
  • Komoly, szakmailag megalapozott javaslatokkal kell előállni, a demagógiát el kell felejteni
  • A szociális problémákat nem a bérnél kell megoldani
  • Az állam szerepét újra kell gondolni, az állami alkalmazottak számát csökkenteni kell az ország versenyképességének növelése érdekében.

2., Dr. Herczog László közgazdász, korábbi munkaügyi miniszter a béreket befolyásoló tényezőket vette számba:

  • A bérekre alapvető hatással bír a termelékenység, a munkaerőpiac, az EU gazdasága, az érdekképviseleti képesség, a társadalmi elvárások
  • A Kormány komoly szereppel rendelkezik: jogi eszközök, az állami költségvetés, adómértékek, SZJA, bérterhek, közfoglalkoztatás
  • Különböző bértarifa rendszerek vannak, ezek szakszerű alkalmazása szükséges
  • A kollektív szerződéseknek nagy szerepe van, beleértve az ágazati kollektív szerződéseket is
  • A bérek bonyolult társadalmi erőviszonyok között alakulnak, melyek optimalizálásában óriási szerepe van a tárgyalásnak
  • Bemutatta a reálkeresetek alakulását 2010. és 2015. között (például 2013-ban mínusz 3,4 % volt)
  • A minimálbér reálérték növekedése 2010. és 2016. között 8,1 %, sokkal alacsonyabb, mint a bruttó minimálbér emelkedése
  • Erős bérdifferenciálódás következett be a rendszerváltás óta a magasabb keresetűek javára
  • Az elkövetkező időszak jelentősebb kihívásai: társadalmi kettészakadás; kereslet hiány; elvándorlás; hiányszakmák számának növekedése; szakképzetlenek és közfoglalkoztatottak számának emelkedése; külföldi és belföldi bérek közötti feszültség növekedése
  • Fő javaslatok; befektetőbarát gazdasási környezet kialakítása; korrupció visszaszorítása; transzparencia növelése; kiszámíthatóság javítása; hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása; oktatási rendszer javítása; kollektív tárgyalások megerősítése: OÉT, ÁPB, kollektív szerződések; progresszív SZJA; adóvisszatérítés; ágazati bértáblák; közszférára bérpolitikai program; munkaügyi szervezet megerősítése; a közmunkabér érje el a minimálbért; együttműködő kormányzás; szolidaritás és kohézió növelése; a közfoglalkoztatás képzéssel társuljon, hogy segítse az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérést
  • A szakszervezetekről: csak a dolgozókkal együtt lehetnek eredményesek; kollektív érdekérvényesítés; kormányzat igényelje a szakszervezetek munkáját; közös felelősség.

3., Dr. Gróf Gabriella igazságügyi adószakértő az adózás és cafetéria néhány kérdésről adott tájékoztatást:

  • Az adórendszerről: a fejlett országokban 4-5 sávos SZJA rendszer működik; a magyar adóék nagyon nagy, azaz a munkabér költsége és a nettója között hatalmas különbség van

A cafetériáról:

  • Kezdetben a béren kívüli juttatás olcsó volt, mára ez nagyon megváltozott
  • Régebben sokszor alkalmazták béremelés helyett
  • 2009-tól adókötelezettség terheli, egyre növekvő mértékben
  • Lassú leépülése figyelhető meg
  • A bérbe történő visszaépítése nem valósul meg ott, ahol megszűnik
  • A nettó jövedelmet befolyásolja
  • A munkaadók kereset-optimalizálásra is felhasználják
  • Az interneten cafetéria optimalizáló programok találhatók
  • 2016-ban nincs bennük jelentős változás
  • A cafatéria lehetőségék teljes körét kevesen ismerik és használják ki.

Az előadó végül válaszolt a felmerülő kérdésekre.

Az ÉTOSZ által megszervezett bérkonferencia jól szolgálta a kitűzött célok elérését és rávilágított arra, hogy ezekkel a szerteágazó kérdésekkel többször, különböző megközelítésekkel a szakszervezeteknek is szakszerűen érdemes foglalkozniuk. Csak felkészült szakemberekkel tudunk kellő eredményeket elérni az országos, az ágazati és a munkahelyi bértárgyalásokon. A munkaadói, a munkavállalói érdekképviseletek és a kormány együttes tárgyalásai vezethetnek optimális megoldásokhoz. Mivel a munka világa a társadalom fontos részét jelenti, ezért a politikai szféra bevonása nélkülözhetetlen a hazai bérfelzárkóztatás megvalósítása érdekében.

A konferencia kapcsán megbeszéléséket folytattam Kordás Lászlóval, dr. Dávid Ferenccel és dr. Herczog Lászlóval. Megállapodtunk a közös gondolkodás folytatásában, a háromoldalú rendszer újjáépítésének szükségességében és az adatok, információk cseréjének fontosságában.

A szervezők és az előadók megígérték, hogy a konferencián bemutatott adatokat, ábrákat az ÉTOSZ honlapján közzéteszik.

www.etosznet.hu

Budapest, 2016. január 22.

                                                                          Dr. Agg Géza

                                                      a SZEF Bér- és Munkaügyi Bizottság tagja

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF felsőszintű oktatás

A SZEF oktatási programjában másodszor került megszervezésre a felsőszintű szakszervezeti aktivista képzés. A 2025. április 29-30-án megtartott kétnapos eseményre a szakszervezeti mozgalom mellett elkötelezett szakértők, valamint SZEF tisztségviselők bevonásával került

Együtt ünnepeltük a munkásokat 2025-ben is

2025-ben ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel közösen ünnepeltünk május 1-jén a Városligetben. Az ünnep délelőtt a városligeti emlékkőnél indult, ahol több tucat résztvevő szervezeti zászlók gyűrűjében hallgathatta meg Zlati Róbertnek

Csóti Csaba az ATV Start című műsorában

Az ATV Start vendége volt 2025. május elsején Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke. A felvetett témák között szerepelt szakszervezeti tagsággal kapcsolatos kérdés, a szakszervezetek fontossága és jelenlegi helyzete,