Hogyan alakulhatnak a bérek és keresetek 2016-ban?

Beszámoló az ÉTOSZ (Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesület) 2016. január 20-án rendezett konferenciájáról.

Az ÉTOSZ (Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesület) 2016. január 20-án konferenciát szervezett Hogyan alakulhatnak a bérek és keresetek 2016-ban?címmel.

A konferencia az alábbi kérdésekre kereste a választ:

  • Mennyit ér a munka Magyarországon 2016-ban?
  • Mennyit kötelező, mennyit kellene és mennyit lehet emelni a béreken 2016-ban?
  • Milyenek a bérek és hogyan alakulhatnak az egyes ágazatokban?
  • Milyen szabályok szerint adhatók a béren kívüli juttatások?
  • Mire van szükség az eredményes munkahelyi bértárgyalásokhoz?

A rendezvényre elsősorban a szakszervezetek választott tisztségviselőit, az üzemi tanácsok tagjait és a munkáltatók humánpolitikai munkatársait hívták meg. A konferencia 36 résztvevője három részben tárgyalta a fenti témaköröket.

A szervezők elmondták, hogy az NGM felkért előadója nem kapta meg időben a vezetői hozzájárulást, így nem vehetett részt a konferencián…

1., A 2016. évi minimálbérről és garantált bérminimumról, valamint az országos keresetnövelési ajánlásról lefolytatott tanácskozások a munkavállalók és a munkaadók szemszögéből

A Kormány a 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben hirdette ki a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét. Ennek értelmében 2016. január 1-jétől a havi bruttó minimálbér 111 000 Forint, a garantált bérminimum pedig 129 00 Forint.

A munkavállalók képviseletében Kordás László, a MASZSZSZ elnöke tartott bevezető előadást. Főbb gondolatai az alábbiak voltak:

  • A VKF keretében nyolc alkalommal foglalkoztak a 2016. évi bérekkel
  • A versenyszféra szakszervezetei mellett a közszféra képviselői is jelen voltak
  • A Munkavállalói Oldal (MVO) alapállása volt a dolgozói szegénység mielőbbi felszámolása
  • Alapkövetelmény, hogy egy 8 órás munkából tisztességesen lehessen megélni
  • A minimálbérről szóló tárgyalásokat ősszel kezdték meg
  • Sajnálatos, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum a közszféra egyre nagyobb hányadát is érinti
  • A 2016. évi állami költségvetés korai elfogadása ellenére nem lehetett az érdemi tárgyalásokat korábban lezárni, mivel a gazdaság tényadatai csak az év vége felé ismerhetők meg
  • A VKF Munkaadói Oldala, a Kormány és a Munkavállalói Oldal két konföderációja írta alá a Megállapodást
  • A MASZSZ nem írta alá, mert a 2016. évi számok mellett ragaszkodott ahhoz, hogy elvi célként legyen kitűzve a létminimum elérése is néhány éven belül
  • A MASZSZ fontosnak tartotta volna az általános bérajánlás elfogadását is az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően
  • A VKF MVO fontosnak tartja, hogy érdemi tárgyalások folyjanak a Munka Törvénykönyvének módosításáról, a sztrájktörvényről, a korengedményes nyugdíjról
  • Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működését újra kell indítani, az ehhez szükséges költségvetési forrásokat biztosítani szükséges
  • A létminimum számítás körüli vitákat szakszerűen kell rendezni
  • Az országos érdekegyeztetés rendszerét helyre kell állítani
  • A Kormánynak nagy a mozgástere és felelőssége a háromoldalú tárgyalásokban
  • Tudomása szerint a VKF január 27-én folytatja a félbeszakított munkaügyi tárgyalásokat a szakszervezetek által felvetett kérdésekben.

A munkaadók képviseletében dr. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára mondta el gondolatait:

  • A minimálbér funkciójával és az elérendő célokkal egyetért
  • A különböző béremelések viszont csak a gazdaság és a vállalkozások teherbíró képességnek függvényében hajthatók végre
  • A munkáltatót terheli minden költség elem, túlságosan magasak a béreket terhelő járulékok Magyarországon
  • A versenyszférában mintegy 800 ezer fő érintett a minimálbérben és a garantált bérminimumban, ezért minden emelésnek súlyos következményei vannak
  • A GDP növekedés tervezett mértéke 2,4 %, a minimálbér emelés 5,7 %, tehát a minimálbér emelés mértéke jóval meghaladja a gazdasági növekedés ütemét
  • Nagyobb béremelés akkor valósítható meg, ha az adók és járulékok mértéke csökken (azaz az állam pénzéhsége csökken)
  • Magyarország gazdasági mutatói romlottak, még a V4-eken belül is hátrább csúsztunk
  • Az országos általános bérajánlást azért nem fogadták el, mert a vállalkozások teherbíró képessége nagy szórást mutat; csak egy 0…15% sávot tudtak volna elfogadni, aminek viszont nincs sok értelme
  • A Munkaadói Oldal támogatja egy középtávú, háromoldalú megállapodás kiadását, ami a bérekre, minimálbérre, foglalkoztatásra, beruházásokra, hitelre, adómértékekre és járulékokra terjedne ki; fontos lenne a tervezhetőség, kiszámíthatóság a vállalkozások számára is
  • Csak szakmailag megalapozott javaslatokat szabad előterjeszteni; például az „adómentes minimálbér” teljesen szakmaiatlan; populáris ötletek sok kárt okozhatnak
  • A jelenlegi kb. 72 ezer Ft-os nettó minimálbér két év alatt szerinte nem emelhető a létminimum szintjére, a 92 ezer Ft-ra
  • A drasztikus minimálbér-emelés a feketepiacot erősítené
  • Az adóék jelentős csökkentése az elsődleges cél
  • Az OECD kimutatás szerint a minimálbér adóterhe Magyarországon a legmagasabb: 35%, míg a következő országé csak 27%
  • A munkaadókat a minimálbér esetén is hatalmas költségek sújtják jelenleg
  • A közmunka jelenlegi gyakorlata „túlpörgetett”, jelentős elszívó hatást gyakorol az alacsony bérű munkavállalók esetében
  • A 2016. évi minimálbért a munkaadói oldal szociális okok miatt fogadta el, nem pedig gazdasági megfontolás miatt
  • Komoly, szakmailag megalapozott javaslatokkal kell előállni, a demagógiát el kell felejteni
  • A szociális problémákat nem a bérnél kell megoldani
  • Az állam szerepét újra kell gondolni, az állami alkalmazottak számát csökkenteni kell az ország versenyképességének növelése érdekében.

2., Dr. Herczog László közgazdász, korábbi munkaügyi miniszter a béreket befolyásoló tényezőket vette számba:

  • A bérekre alapvető hatással bír a termelékenység, a munkaerőpiac, az EU gazdasága, az érdekképviseleti képesség, a társadalmi elvárások
  • A Kormány komoly szereppel rendelkezik: jogi eszközök, az állami költségvetés, adómértékek, SZJA, bérterhek, közfoglalkoztatás
  • Különböző bértarifa rendszerek vannak, ezek szakszerű alkalmazása szükséges
  • A kollektív szerződéseknek nagy szerepe van, beleértve az ágazati kollektív szerződéseket is
  • A bérek bonyolult társadalmi erőviszonyok között alakulnak, melyek optimalizálásában óriási szerepe van a tárgyalásnak
  • Bemutatta a reálkeresetek alakulását 2010. és 2015. között (például 2013-ban mínusz 3,4 % volt)
  • A minimálbér reálérték növekedése 2010. és 2016. között 8,1 %, sokkal alacsonyabb, mint a bruttó minimálbér emelkedése
  • Erős bérdifferenciálódás következett be a rendszerváltás óta a magasabb keresetűek javára
  • Az elkövetkező időszak jelentősebb kihívásai: társadalmi kettészakadás; kereslet hiány; elvándorlás; hiányszakmák számának növekedése; szakképzetlenek és közfoglalkoztatottak számának emelkedése; külföldi és belföldi bérek közötti feszültség növekedése
  • Fő javaslatok; befektetőbarát gazdasási környezet kialakítása; korrupció visszaszorítása; transzparencia növelése; kiszámíthatóság javítása; hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása; oktatási rendszer javítása; kollektív tárgyalások megerősítése: OÉT, ÁPB, kollektív szerződések; progresszív SZJA; adóvisszatérítés; ágazati bértáblák; közszférára bérpolitikai program; munkaügyi szervezet megerősítése; a közmunkabér érje el a minimálbért; együttműködő kormányzás; szolidaritás és kohézió növelése; a közfoglalkoztatás képzéssel társuljon, hogy segítse az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérést
  • A szakszervezetekről: csak a dolgozókkal együtt lehetnek eredményesek; kollektív érdekérvényesítés; kormányzat igényelje a szakszervezetek munkáját; közös felelősség.

3., Dr. Gróf Gabriella igazságügyi adószakértő az adózás és cafetéria néhány kérdésről adott tájékoztatást:

  • Az adórendszerről: a fejlett országokban 4-5 sávos SZJA rendszer működik; a magyar adóék nagyon nagy, azaz a munkabér költsége és a nettója között hatalmas különbség van

A cafetériáról:

  • Kezdetben a béren kívüli juttatás olcsó volt, mára ez nagyon megváltozott
  • Régebben sokszor alkalmazták béremelés helyett
  • 2009-tól adókötelezettség terheli, egyre növekvő mértékben
  • Lassú leépülése figyelhető meg
  • A bérbe történő visszaépítése nem valósul meg ott, ahol megszűnik
  • A nettó jövedelmet befolyásolja
  • A munkaadók kereset-optimalizálásra is felhasználják
  • Az interneten cafetéria optimalizáló programok találhatók
  • 2016-ban nincs bennük jelentős változás
  • A cafatéria lehetőségék teljes körét kevesen ismerik és használják ki.

Az előadó végül válaszolt a felmerülő kérdésekre.

Az ÉTOSZ által megszervezett bérkonferencia jól szolgálta a kitűzött célok elérését és rávilágított arra, hogy ezekkel a szerteágazó kérdésekkel többször, különböző megközelítésekkel a szakszervezeteknek is szakszerűen érdemes foglalkozniuk. Csak felkészült szakemberekkel tudunk kellő eredményeket elérni az országos, az ágazati és a munkahelyi bértárgyalásokon. A munkaadói, a munkavállalói érdekképviseletek és a kormány együttes tárgyalásai vezethetnek optimális megoldásokhoz. Mivel a munka világa a társadalom fontos részét jelenti, ezért a politikai szféra bevonása nélkülözhetetlen a hazai bérfelzárkóztatás megvalósítása érdekében.

A konferencia kapcsán megbeszéléséket folytattam Kordás Lászlóval, dr. Dávid Ferenccel és dr. Herczog Lászlóval. Megállapodtunk a közös gondolkodás folytatásában, a háromoldalú rendszer újjáépítésének szükségességében és az adatok, információk cseréjének fontosságában.

A szervezők és az előadók megígérték, hogy a konferencián bemutatott adatokat, ábrákat az ÉTOSZ honlapján közzéteszik.

www.etosznet.hu

Budapest, 2016. január 22.

                                                                          Dr. Agg Géza

                                                      a SZEF Bér- és Munkaügyi Bizottság tagja

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

A SZEF elnöke az EVDSZ vendége volt

2022. augusztus 27-én Csóti Csaba, a SZEF elnöke az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vendége volt az EVDSZ családi napján. A kötelen beszélgetések során az EVDSZ egyes vezető tisztségviselőivel elsősorban a

A SZEF a 10. Lakásmeneten.

A SZEF és egyes tagszervezeteinek (SZTDSZ, SZÁD, KKDSZ) aktivistái részt vettek a 10. Lakásmenten, követelve az igazságosabb lakáspolitikát! Az eseményről a Mérce hasábjain a következő cikkekben olvashatunk: „Üres házak mindenhol,

A NYUSZET nyílt levele a Miniszterelnöknek

A NYUSZET szeptember 25-én nyílt levelet intézett az Idősek Tanácsa elnökéhez, Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A szervezet — melynek tagja a SZEF Nyugdíjas Választmánya is — ebben a válságos, régen nem

09.27-én kerekasztal beszélgetés a szolidaritásról

A szolidaritás esélyei a válságban Meghívó a Nyomtass te is! klubeseményére   Időpont: 2022. szeptember 27. kedd, 19:00 óra Téma: Működhet-e a szolidaritás a válságban? Van-e esélye a szakszervezetek összefogásának,