Szakértői konferencia a minimálbérről

Közös szakértői konferenciát tartott a minimálbérről a Munkástanácsok, az ÉSZT, a MASZSZ és a SZEF.

Közös konferenciát rendezett a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), melynek apropója a 2016. évi minimálbér emeléséről szóló tárgyalások voltak.

A megváltozott gazdasági és társadalompolitikai környezetben folyó tripartit tárgyalások indokolttá tették, hogy a konföderációk szakértők bevonásával tekintsék át a követeléseiket, álláspontjukat. Hiszen a munkavállalók érdekképviseletei az alacsony bérkategóriákban, különösen a minimálbérek tekintetében bérfelzárkóztatást sürgetnek kétféle indokkal is: egyfelől a hazai megélhetési költségek nagysága miatt, másfelől a nemzetközi referencia bérektől való leszakadás megakadályozása céljából.

A kerülő szakértői konferencia egyebek mellett az alábbi kérdésekről kért véleményt a meghívott előadóktól:

– Felgyorsítható-e a minimálbér nettó összegének közelítése a létminimum szintjén való megélhetés költségéhez a makrogazdasági egyensúly megbomlása nélkül? Milyenek a szokásosat meghaladó mértékű minimálbér emelések hazai és nemzetközi tapasztalatai?

– Melyek a minimálbér mértéke és a létminimum közötti kapcsolat megteremtésének indokai és milyenek lehetnek a következményei?

– Melyek a tényleges és a lehetséges minimális és átlagos bérszintet és bérdinamikát meghatározó tényezők? Hogyan ítélhető meg a hazai minimális, az átlagos és a medián bérek nagysága európai összevetésben?

– Mit mutatnak a munka, a tőke és a költségvetés bruttó hazai termékből való részesedésének hosszú távú trendjei, és melyek a trendet meghatározó tényezők? Mit mutatnak a számok Magyarországon és Európában?

– Mit mutatnak a szakképzett és a szakképzetlen munkabér arányai idehaza és Európában? Indokolt-e Magyarországon is a bérek szakképzettség szerinti erőteljesebb differenciálása?

A rendezvényt házigazdaként Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta, a konferencia célja, hogy felvértezze a tárgyalások során várható csatára és a szakszervezeteket. Mint elmondta, egy olyan minimálbér megállapodásra van szükség, amely motorja lehet annak, hogy a szakképzett munkaerő kivándorlását megállítsa.

Elsőként Török Zoltán „Bérek és gazdasági növekedés – A minimálbér emelés forrásai, szerepe a gazdasági növekedés dinamizálásában” című előadására került sor. Kiemelte, hogy banki szakértőként a munkáltatói ügyfelekkel egyeztetve a magyar munkaerő piac legnagyobb problémájának jelenleg a képzett munkaerő hiányát látja. Sok esetben tapasztalható, hogy a munkáltatók arra kényszerülnek bizonyos térségekben, hogy más megyékből, vagy akár külföldről (Szlovákia, Erdély) utaztassanak vagy telepítsenek be – magyarul beszélő – megfelelő szakképzettségű munkaerőt.

Véleménye szerint a minimálbér emelésével kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok igen vegyesek, ugyanakkor az biztos, hogy a Visegrádi Négyekhez képest Magyarországnak van egy 15-20%-os lemaradása az átlagbérek tekintetében. Nem is annyira a minimálbér bruttó értékében látja a problémát, hanem az azt terhelő adóteher nagyságában.

A második előadó, Scharle Ágota „Bérek és munkahelyek – A minimálbér emelés foglalkoztatási összefüggései” című előadásában úgy vélte, hogy a minimálbér emelése akkor javasolt, ha a monopolhelyzetben lévő vállalatok alulfizetik a munkavállalókat, mert ilyenkor pozitív hatás érhető el, ha a vállalat innovációval növeli a termelékenységet, hogy a megnövekedett bérszínvonalat kitermelje.

Ugyanakkor amellett érvelt, hogy a minimálbér emelése kiárazhatja a munkaerő piacról az alacsony vagy szakképzetlen munkaerőt, akik így tartósan munkanélkülivé válhatnak.

A minimálbéremelés helyett / mellett így inkább alternatív megoldásokat javasolt a szakszervezeteknek: munkanélküli járadék időtartamának megemelése, közmunka helyett személyre szabott szolgáltatások gyújtása, minimumjövedelem bevezetése munka mellett is, béremelés a közszférában, adójóváírás vagy negatív adó bevezetése az alacsony keresetűeknek, minimálbér differenciálása életkor vagy régió szerint[1].

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense „A gazdaságszerkezet hatása a kelet-európai bérek alakulására” című előadásában kifejtette arra vonatkozó álláspontját, hogy Magyarországnak bér-felzárkóztató programra van szüksége. Mint elmondta, elfogadhatatlan, hogy hazánkban 1,2 millió fő él munkából a létminimum alatt, illetve mintegy 4 millióan rendelkeznek összesen létminimum alatti jövedelemmel.

Véleménye szerint az alacsony bérszínvonal a foglalkoztatást is csökkenti, illetve a termelékenység növekedését is hátráltatja, hiszen arra determinálja az országot, hogy alacsony hozzáadott értékű termelést vonzzon, pedig nem vagyunk képzetlenebbek, mint a környező országok.

Jó példaként a skandináv országokat említette, ahol a bérminimumokat ágazatonként a kollektív tárgyalások alkalmával állapítják meg a Rehn-Meidner modell szerint, illetve az ún. Ghent rendszer alapján a szakszervezeteknek jóval erősebb jogosítványait vannak például a munkanélküli segélyezés területén. Javasolta, hogy ezek a modellek kerüljenek átültetésre Magyarországon is.

Kapcsolódó tanulmány: http://www.fesbp.hu/common/pdf/Pogatsa201504.pdf

Palócz Éva, a Kopint-Tárki munkatársa „A magyar bérek színvonala és a bérek alakulására ható tényezők európai összevetésben” című előadásában arról beszélt, hogy véleménye szerint a létminimum és a minimálbér összehasonlítása nem szerencsés, hiszen míg a minimálbér egyéni, addig a létminimumot, mint szegénységi adatot háztartásra kell mérni. Mint kifejtette, a termelékenységünkhöz viszonyítva nagyjából a helyén van a minimálbér bruttó értéke.

Amiben a problémát látja, az a minimálbér adó- és járuléktartalma, hiszen ez nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas hazánkban. Ezért egy adómentes alsó sáv létrehozását vagy az adójóváírás újbóli bevezetését javasolta a legalacsonyabb keresetűek esetében.

Lajtai György a Munkástanácsok szakértője „A 2016. évi minimálbér emelési javaslatok szakszervezeti nézőpontból” című előadásában ismertette a szakszervezeti oldal javaslatát a 2016-os minimálbérre, ill. garantált bérminimumra vonatkozóan. Ez az immáron a munkavállalói oldal tárgyalásai során elfogadott, közös javaslat a minimálbér esetében 9%-os növekedést (bruttó 113.500 Ft), a garantált bérminimum esetében pedig 9-13% közötti növekményt (bruttó 125.500 – 138.000 Ft) irányos elő.

Kifejtette, hogy Magyarországon a bérfelzárkóztatást minél hamarabb el kell indítani, hiszen egyrészt a megélhetési költségek rendkívül magasak, a minimálbér csak a létminimum 77,7%-át éri el; másrészt pedig a nettó minimálbér aránya a nettó átlagbérhez csupán 48%, Magyarországon az EU átlagához képest a GDP mintegy 4,3%-kal kisebb részét használják fel bérek kifizetésére.

Elmondta, a jelen helyzetben a kormányzat kiemelt felelőssége a bérfelzárkóztatás elindítása, ezt követően pedig a tripartit egyeztetések segítségével, a szociális partnerek bevonásával kell elérni a fenntarthatóságát.

Az előadásokat követően egy pódiumbeszélgetésre került sor, ahol a résztvevők köre egy-egy szakszervezeti vezetővel egészült ki. A versenyszférából Palkovics Imre, a MOSZ elnöke, a közszférából Kuti László, az ÉSZT elnöke csatlakozott az előadókhoz. A beszélgetést Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének volt elnöke moderálta.

A vitában hozzászólók között volt Dr. Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség elnöke. Elmondta, sok a megoldatlan ügy a közszféra bérezésében, s jelezte, hogy erről majd egy részletesebb anyagot oszt meg a résztvevőkkel. 

A szakértői anyag itt olvasható: http://szef.hu/hirek/minber_konf_kiegeszites_AG

Mint a Nemzeti ILO Tanács tagja fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) alapelve az együttműködés, a tripartizmus. Ez pedig lényegében az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2010-es felszámolásával megszűnt Magyarországon. A helyette létrehozott Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) multipartit rendszere nem felel meg az ILO tripartit érdekegyeztetésről szóló szabályainak. Ezért véleménye szerint érdemes lenne az adott egyezmény megszegése miatt eljárást indítani hazánk ellen az ILO-nál, hiszen nemcsak az intézményes keretek hiányoznak az érdemi érdekegyeztetéshez, hanem a magyar kormány attitűdje is sok esetben rendkívül elutasító.

xxx 

A konferenciát követően egy közös sajtótájékoztatóra is sor került, ahol ismertették a közös javaslatot, miszerint a négy nagy szakszervezeti tömörülés – Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), Szakszervezetek Együttműködési Fóruma  (SZEF) – egységesen a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatja.

Földiák András SZEF elnök a sajtótájékoztatón elmondta, örül neki, hogy közös álláspontot sikerült kialakítania a konföderációknak a minimálbér és a bérminimum kérdésében, hiszen tűrhetetlen, hogy ma Magyarországon 1,2 millió ember nem keresi meg a létminimumot. Ugyanakkor kiemelte, hogy a közszféra területén ez külön problémát jelent, hiszen már a közalkalmazotti bértábla F1 kategóriáját – ami pályakezdő, főiskolai végzettségűt jelent – is elérte a minimálbér és a bérminimum lefedettsége. Ez azt jelenti, hogy a bértábla szerint a sok éves bérbefagyasztások miatt még ezt a szintet sem érné el az ebbe, illetve az ez alatti kategóriákba tartozó közalkalmazottak bére.

Tarthatatlan állapot, hogy főállású állami alkalmazottak fizetése nem éri el a létminimum szintjét, hogy mára valósággá vált az, hogy ezek a kollégák éheznek.

A közszférának véleménye szerint egy átfogó bérrendezésre lenne szüksége, nem pedig ágazatok közötti indokolatlan differenciáláson alapuló, stratégiailag átgondolatlan életpálya modellekre. A legrosszabb helyzetben, mint mondta a szociális és kulturális ágazat dolgozói vannak jelenleg, illetve a köztisztviselőknek azon köre, akik nem tartoznak majd a tervezett életpálya hatálya alá.

MTI hír a sajtótájékoztatóról: http://szef.hu/hirek/4konf-minber-sajtotajekoztato_20151130