Beszámoló az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) konferenciájáról
Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség nagyszabású konferenciája az ÖGB elegáns és modern Duna-parti székházában került megrendezésre. A SZEF tavalyi ausztriai tanulmányútján résztvevők már jártak ebben az épületben. Itt találkoztunk az ÖGB képviselőivel és itt ismerkedtünk meg azzal a nagyon rokonszenves politikai kultúrával is, mely szerint az osztrák kormány komolyan veszi a szakszervezeteket. Ennek bizonyítékaként is értékelhetjük, hogy mind az államelnök, mind a munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter beszéddel köszöntötte a konferencia résztvevőit. A szervezők alapvetően a Duna-menti régió szakszervezeti konföderációit hívták meg, de minden érintett országból voltak jelen munkáltatói szervezetek is.
Az első ülésnap a szociális partnerség jegyében telt el. Az ÖGB elnöke, Erich Foglar a megnyitó beszédében kiemelte, hogy nagyon fontos terület a Duna-menti régió, melynek 115 millió lakosa van, és ahol számtalan kihívással nézünk szembe. Érdekes módon a szervezők összesen 15 ország szervezeteit hívták meg, pedig a Duna-menti régió valójában csak 10 országot ölel fel. (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Moldávia, Ukrajna). Az adott országok nagyon eltérő helyzetben vannak, a legtöbb helyen magas a munkanélküliség. Ausztriában jó a helyzet, 2011-2014 között a részmunkaidős munkahelyekkel együtt 90 000 új munkahelyet teremtettek. Ugyanakkor ennek ellenére is van munkanélküliség, de sok a betöltetlen álláshely is. Ennek az az oka, hogy a munkaerő-piaci kívánalmak nincsenek szinkronban a szakképzéssel. A beszédben szó esett még a menekültek problémájáról is, az ÖGB egységes, európai megoldást tartana szerencsésnek a migránsokat illetően.
Luca Visentini, az ETUC főtitkára is jelen volt a konferencián, aki arról beszélt, hogy az ETUC számára a legfontosabb ügyek jelenleg a gazdaság, a demokrácia a munkaerő-piacon és a szociális igazságosság. Kiemelte, hogy érdekegyeztetés nélkül nem lehet eredményeket elérni. Ő is megemlítette a menekültkérdést, az ETUC szerint a menekülteket integrálni kellene a munkaerő-piacra, mert az az jót tenne az európai gazdaságnak és az elöregedő európai társadalomnak egyaránt.
A FES pozsonyi irodájának vezetője, Valeska Hesse a FES szerepéről beszélt, majd a különböző országok beszámolói következtek. Elmondható, hogy néhány országot kivéve mindenhol hasonlóak a problémák, nincs megfelelő szociális párbeszéd, gátolják a kollektív tárgyalásokat, a sztrájkjog korlátozására való történő törekvés általánosnak mondható, a kormányok alapvetően szakszervezet ellenesek. Mindenhol nagymértékű a jól képzett munkaerő elvándorlása, magas a munkanélküliség, nő a szegénység. Több ország szakszervezeti konföderációi az ILO-hoz nyújtottak be panaszt, pl. Bosznia-Hercegovina. Kivételt képeznek a következő országok: Ausztria, Németország, Csehország és Szlovákia. Az itt említett országokban működik a szociális párbeszéd, vannak kollektív tárgyalások. Szlovákiában pl. 320 Euróról 450 Euróra nőtt a minimálbér, Csehországban alacsony a munkanélküliség, és az EU-n belül Csehországban volt a legnagyobb gazdasági növekedés.
A magyar helyzetet Földiák András mutatta be, elmondta, hogyan “működik” a magyar érdekegyeztetés, miként változott meg az Mt, és hogy miért lehetetlen Magyarországon a gyakorlatban sztrájkot szervezni. Beszélt a tragikus bérhelyzetről, a fiatalok elvándorlásáról és a tagság passzivitásáról is.
A konferencia második része a szakképzésről szólt, ennek a megnyitóján szólalt fel Heinz Fischer államelnök, aki szintén a Duna-menti régió fontosságáról beszélt, arról, hogy mennyi minden változott meg az elmúlt 25 évben. Mivel ennek a régiónak az átlaga mindenben az EU átlaga alatt van, új közös kihívások és feladatok állnak előttünk, a célokat közösen kell kitűznünk. Véleménye szerint fontos lenen a diplomák kölcsönös elismerése és a munkanélküliség enyhítése, ezeknek a problémáknak a kezelésére együttműködési projekteket kellene kidolgozni.
Ezután ismét az ÖGB elnöke tartott beszédet, megtudtuk, hogy Ausztriába évente tárgyalják újra a meglévő 850 kollektív szerződést. A szociális dömpinggel kapcsolatban elmondta, hogy mindenhol jelen van az EU-n belül, ami lenyomja a helyi béreket, és ez senkinek sem jó. El kell érnünk, hogy a szociális jogok előnyt élvezzenek a gazdasági jogokkal szemben. A Munkáskamara elnök Christoph Leitl véleménye szerint a gazdaságnak kell az embereket szolgálnia, és nem fordítva. A fiatalok munkanélküliségével kapcsoltban azt mondta, hogy elrettentő probléma, ami szoros kapcsolatban áll a szakképzéssel. Ez az állítás vezetett el bennünket a konferencia másik témájához, a szakképzéshez. Hasonló gondolatokat vetett fel Eleonora Schmidt is, az Európai Szakképzési–fejlesztés Központ (CEDEFOP) képviselője. Megtudtuk, hogy a különböző EU tagországokban nagyon eltérő a szakképzési helyzet, minden tagállam a saját módján értelmezi a szakképzést, ezért másmilyenek a rendszere, pl. Németországban a szakképzés után is lehet egyetemre menni A CEDEFOP tett ajánlásokat a Duna-menti régió egyes országainak arra vonatkozóan, hogy hogyan változtassa meg a szakképzését, több helyen már változtattak is.
Érdekes volt Rudolf Hundstorfer munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter is beszéde, mert kiderült, hogy Ausztriában eddig nem volt tankötelezettség, amit most terveznek bevezetni. Ugyanakkor az osztrák fiatalok 40%-a részt vesz a szakképzésben, ami duális rendszerben folyik. Azoknak a diákoknak, akik mg nem tudják, hogy mik akarnak lenni, létezik egy un. intézményközi képzés, ami gyakorlatilag a 9. osztályt jelenti. Kiemelte, hogy mennyire fontos, hogy az iskola tartsa a szülőkkel a kapcsolatot. Ausztriában a fiatalkori munkanélküliség is alacsonynak mondható, 10%.
A konferencián láthattunk még egy filmet a Spar akadémiáról, ahol a Spar maga képzi az eladóit, majd egy panelbeszélgetés következett. A résztvevő országok Szerbia, Csehország, Ausztria és Szlovákia képviselői voltak. Kiderült, hogy Csehországban nincs duális rendszer, mert a munkáltatók nem akarják átvállalni a szakképzéssel járó terheket az államtól, kivétel viszont a Skoda iskolarendszere, mert nemcsak középiskolájuk, hanem már egyeteme is van a cégnek. Szerbiában a szakképzés munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazítása folyik, jelenleg kísérleti projekteket végeznek, át akarják adni a szakképzést a gazdaságnak. Szlovákiában zajlik egy “Young Stars” elnevezésű sikeres szakképzési projekt, ami szintén a duális rendszeren alapul, mert rájöttek, hogy az előzőleg bevezetett szakképzési törvény nem vált be. A sikertelenség oka az volt, hogy a munkáltatók nem voltak hajlandók tárgyalni a szakképzésről, de mára megváltozott a helyzet, mert háromoldalú érdekegyeztetés formájában dolgozták ki az új szakképzési stratégiát. Az osztrák kollégák ezúttal is azt hangsúlyozták, hogy van összefüggés a duális képzés és a fiatalok munkanélkülisége között.
A konferencia jó színvonalú és érdekes volt, a SZEF-et Földiák András elnök és Koller Erika nemzetközi titkár képviselték.
