ETUC Végrehajtó Bizottsági ülés – 2015. június 17-18.

Beszámoló az ETUC Végrehajtó Bizottságának üléséről

Az elnök megnyitotta az ülést, elfogadtuk a napirendet, majd bejelentette az irányító testületekben bekövetkezett változásokat.

 

A VB elfogadta az előző testületi ülések beszámolóit, majd az alapszabály szerinti testületekben történt váltások bejelentése után a főtitkár bevezetője következett, aki ismertette az aktuális ügyeket. A megemlített témák: 

 

  • Görögországgal kapcsolatos állásfoglalással elfogadása
  • montenegrói helyzet
  • migráció – főleg az olasz helyzetre koncentrálva

A hozzászólásokból megtudtuk, hogy az olasz kollégák 2015. június 26-ára Rómában demonstrációt szerveztek, és sajnálatos, hogy nincs megfelelő európai összefogás a migráció ügyére vonatkozóan, minden tagország próbál hárítani, sőt megpróbálnak megszabadulni a menekültektől.

Bernadette Ségol válaszában hangsúlyozta, hogy a szociális dimenzió az ETUC programjában továbbra is kimagasló helyen szerepel. Megtudtuk még továbbá, hogy Finnországban egy új, a minimumbért is meghatározó kollektív szerződést fogadtak el a társadalmi partnerek.

A következő, az 5. napirendi pont az Európai Bizottság „jobb szabályozási” javaslatára vonatkozó ETUC válaszokat vitatta meg, a témát Veronica Nilsson ismertette. A jobb szabályozást az ETUC is támogatja, de azt akarja, hogy az kedvező kegyen a munkavállalók számára, hogy az üzleti érdekek ne előzzék meg a munkavállalókét. A hozzászólások szerint határozott üzenetet kell küldeni a Bizottságnak, de óvatosnak is kell lennünk, mert az új szabályozási folyamat egyben jóval lassabb és bürokratikusabb is lenne, nagyobb hangsúlyt helyezne a hatástanulmányokra és az értékelésekre, ami összességében véve negatív kihatással lenne a társadalmi partnerek munkájára is. 

A kongresszusi előkészítéssel foglalkozó pont következett, az ETUC leendő szerepéről és a Párizsi Kiáltványról, a jelölésekről.

A főtitkár előterjesztésével végigvettük a beérkezett módosító javaslatokat, és mivel több módosító javaslat is elhangzott, felvetődött annak kérdése, hogy kerüljön-e megszervezésre egy rendkívüli Végrehajtó Bizottsági ülés még a Kongresszus előtt, szeptemberben.

A programmal kapcsolatban volt egy kis vita arról, hogy a jelenlegi, vagy az új főtitkár mondja-e el majd a kongresszusi zárszót, az olasz kollégák az újat szerették volna hallani, aki történetesen olasz. Végül ők is elfogadták, hogy a szabályoknak megfelelően az új főtitkár csak a kongresszust követően veszi majd át a munkát.

Az alapszabály módosításának egyik pontja, a nők képviseleti arányának növelése az ETUC vezető testületeiben. Az angol TUC módosítási indítványa szerint el kellene érni, hogy a nők 40%-os részvételi arányt érjenek el, aminek megvalósítását 2019-re tűznék ki. A fiatalok VB-n való részvételének és a szavazataik számának emelése még ennél is problémásabb.  A hozzászólások között többek részéről elhangzott, hogy a különböző csoportok szavazati jogával érdemes óvatosan bánni, mert a végén túl töredezett lesz a rendszer a különböző érdekcsoportok sokasága miatt. Megoldásként hangzott el, hogy a különböző csoportok kapjanak részvételi jogot, de a szavazati jogukat nem kell megemelni. Az Ifjúsági Bizottság elnöke jelezte, hogy őket elsősorban a hatékonyság, a társadalmi párbeszéd, és a szakszervezeti munka érdekli, és csak másodsorban fontos számukra a szavazati arány.

A jelölések ismertetése során a főtitkár bejelentette, hogy a cseh Josef Stredula visszalépett az elnöki jelölésből, majd ez után a Visegrád csoport jelezte, hogy az ETUC-nak még soha nem volt közép- kelet-európai elnöke. Bernadette Segol bemutatta a jelölteket, a legtöbb jelölést ismertük már, de meglepetést okozott, hogy a ciprusi DEOK jelöltje a bemutatkozáskor kifejtette, hogy ő közép- kelet-európát is képviselné. Ez azért is volt furcsa, mert bennünket erről nem értesített. Volt is egy kis felháborodás és sértődés, mert őt már ebben a fázisban ki akarták hagyni, lévén, hogy minden régiónak volt már saját jelöltje, de mivel kritika érte a jelölési folyamatot, ezért az a megállapodás született, hogy a főtitkár és a hivatalos főtitkár jelölt ismételten mindenkivel elbeszélget. Ugyanakkor Bernadette Ségol és Luca Vinsentini válaszában hangsúlyozta a kiválasztási folyamat tisztaságának és átláthatóságának fontosságát.

A kongresszusi ügyrendre vonatkozó javaslat elfogadásra került.

A 7. napirendi pont az ETUC tagdíjakról szólt. A tagdíjakkal foglalkozó bizottság többször ülésezett az elmúlt időszakban, hogy a legmegfelelőbb konstrukciót dolgozzák ki. Az országok csoportonként eltérő díjat fizetnek majd továbbra is, de újdonság lesz az, hogy ezentúl az elmúlt négyévi bejelentett taglétszám alapján átlagot kell majd fizetni. Ez az ETUC számára egyszerűsíteni fogja a pénzügyi tervezést.

Következő pontként (12. pont lett volna) Claudia Mennemutatta be „A kollektív szerződés, a hatékony eszköz a férfiak és nők bérei közötti különbség leküzdésére”  című ETUC dokumentum első változatát, amelynek lényege, hogy a terv a kollektív szerződésekkel óhajtja ezt a problémát orvosolni.   A tervben szó esik a kollektív szerződések tárgyalócsoportjainak nemek szerinti kiegyensúlyozásáról, a minimálbérről, nemi sztereotípiák hátrahagyásáról, bérek átláthatóságáról és részmunkaidőről is. A témához sok hozzászólás érkezett, az anyagot jónak tartják, de egyes meglátások szerint nem minden országban kivitelezhető a javaslat.

8. napirendi pontként a „Szociális párbeszéd: 2015-2017 közötti munkaprogram” című pont következett. A 2014. júniusi VB ülés adta meg a titkárságnak a felhatalmazást az ágazatközi szociális párbeszéd munkaprogram tárgyalásának megkezdésére. A delegációk sikeresen megegyeztek a témákban:

  • aktív idősödés támogatása és a generációk közötti s megközelítés
  • apai szabadság, a munka és magán- valamint családi élet egyensúlyának jobb támogatása a nemek között bérkülönbségek csökkentése érdekében
  • mobilitás és migráció
  • befektetési csomagok és az ipari alapok megerősítése Európában
  • készségek a digitális társadalomban
  • aktív munkaerő-piaci eszközök
  • szakmai gyakorlat fejlesztése a fiatalok foglalkoztatásának növelése érdekében
  • elköteleződés a kapacitásépítés és a jobb implementációs eredmények mellett

 

Ezután Patrick Itchert ismertette az Európai Társadalmi Párbeszéd keretében, a 2007-es munkaerő-piaci elemzés frissítéséről szóló anyagot és részletesen beszámolt a munka menetéről. A főbb fejezetek a következők:

  • foglalkoztatás, befektetés, növekedés, versenyképesség
  • termelékenység, kutatás és fejlesztés, fejlődés. oktatás és képzés
  • munkaerő-piacok
  • ipari kapcsolatok
  • szociális védelem és kohézió
  • demográfiai kérdések

A terjedelmes anyag nem aratott egyértelmű sikert, a hozzászólók szerint a munkaadókra a különböző tagországokban, nemzeti szinten kell nyomást helyezni, a dokumentum pedig inkább csak elemzés, amit a többség azért elfogadott.

A következő napirendi pont előtt a főtitkár megdöbbenve bejelentette, hogy Magyarország kerítés építését jelentette be Szerbia és Magyarország közötti határszakaszára, és jelezte, hogy az ETUC erre hivatalosan is reagálni fog.

Eztán az „ETUC válasza a munkavállalók információs és konzultációs jogáról szóló irányelvre” címűtéma megvitatása következett Claudia Menne előadásában. Az első találkozó az EU-s szociális partnerekkel arra irányult, hogy áttekintsék a három eddigi információra és konzultációra vonatkozó irányelvet, és megerősítsék azokat. A Bizottság késve látott hozzá a társadalmi párbeszédhez, az ETUC azonban semmiképpen sem szeretné, ha a konszolidáció annyit jelentene, hogy a három irányelvet csak egyesítenék. Azt tartaná kívánatosnak, ha egyszerűbbé válna a szabályozás, jobbak lennének az információ és a konzultáció keretei, és bevonásra kerülnének a kis- és középvállalatok is.

A 10. napirendi pontot Jozef Niemiecz mutatta be, témája az ENSZ 21. Klímakonferenciájára (COP21). vonatkozó ETUC követelések. A konferencia 2015. november 30. és december 11. között Párizsban kerül megrendezésre. A 195 országot érintő klímacsúcs célja egy olyan globális megállapodás aláírása, amelynek betartásával sikerül visszaszorítani az éghajlatváltozást és 2°C alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést. A követelések a következők:

  • Mindegyik fél vállaljon kötelezettséget, de megosztva, különbözőképpen
  • Az egyezmény része kell, hogy legyen az igazságos átmenet és a méltó munka
  • Az egyenlőség elve kulcskérdés – a gazdag országok támogassák a szegényebbeket
  • Minden csoportot be kell vonni
  • Az emberi és a munkavállalói jogokat tiszteletben kell tartani

A 11. napirendi pont az Európai Bizottság digitális programjának megbeszélése volt. Az ETUC hosszabb ideje foglalkozik a témával. A hozzászólások között szerepelt, hogy a téma fontos, mert nagyban befolyásolja a munkavégzést mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A adatvédelemre annak fontossága miatt még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a következő időszakban.

A találkozót Bernadette Ségol egy égetőfontosságú és nagyon problémás témával, a migráció említésével zárta. Mivel a Bizottság igen aktív ebben az ügyben, az ETUC megküldi a tagszervezeteinek a mobilitási csomagot, amire várja a szervezetek válaszát 2 héten belül.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

EU bővítési konzultáció

Az EU bővítési folyamatának előmozdítása címmel társadalmi konzultációt tartott civil szervezetek és szakszervezetek részvételével 2023. november 24-én az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Budapesten, az