Az ILO felhívja a figyelmet a globális munkaerőpiacot széles körben jellemző bizonytalanságra

GENF (ILO hírek) – A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) most megjelent jelentése szerint becslések alapján világszerte a munkavállalók csupán egynegyedének van biztos munkaviszonya.

A foglalkoztatási és társadalmi kilátások a világban – 2015 (WESO ) megállapítja, hogy azokban az országokban, ahol adatok állnak rendelkezésre (amelyek a globális munkaerő 84 százalékára vonatkoznak), a munkavállalók háromnegyede ideiglenes, illetve rövid távú szerződéssel, sokszor bármiféle szerződés nélküli informális állásokban vagy önfoglalkoztatóként, illetve fizetés nélkül foglalkoztatott családtagként dolgozik.

Az összes munkavállaló több mint 60 százalékának semmiféle szerződése nincs; és a fejlődő országokban a legtöbbjük önfoglalkoztató*, vagy a családi munkában vesz részt. Azonban még a munkájukat munkabérért vagy fizetésért végzőknek is csupán kevesebb mint a fele (42 százaléka) dolgozik határozatlan idejű munkaszerződéssel.

Az új éves kiemelt jelentés Átalakulóban lévő munkahelyek című első kiadása rámutat, hogy miközben az egész világon nő a bérért és fizetését végzett munkalehetőségek száma, ezek globális szinten a foglalkoztatásnak még mindig csak a felét teszik ki, és az egyes régiókban hatalmas eltérések mutatkoznak. Például a fejlett gazdaságokban, valamint Közép- és Délkelet-Európában tíz dolgozóból körülbelül nyolc alkalmazott, míg Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában ez az adat közelebb áll a tízből kettőhöz.

Egy másik aktuális trend a részmunkaidős foglalkoztatás emelkedése, főként a nők körében Az elérhető információval rendelkező országok többségében 2009 és 2013 között a részmunkaidős állások növekedési üteme meghaladta a teljes munkaidősekét.

„Ezek az új adatok arra utalnak, hogy a munka világa egyre változatosabbá válik. Bizonyos esetekben az atipikus munkavégzési formák hozzásegíthetik az embereket ahhoz, hogy megvessék a lábukat a munkaerőpiacon. Ezek az erősödő trendek azonban egyszersmind azt a széleskörű bizonytalanságot is jelzik, amely ma a világ minden pontján rengeteg dolgozót érint” – jelentette ki Guy Ryder, az ILO főigazgatója.

„A hagyományos munkaviszonytól való elmozdulást az atipikus formák felé sok esetben az egyenlőtlenségekkel és a szegénységgel hozzák összefüggésbe” – tette hozzá Ryder. „Ráadásul ezeknek a trendeknek megvan az a veszélye is, hogy állandósítják a gyenge globális kereslet és lassú munkahelyteremtés ördögi körét, amely a válság utáni időszakban jellemzi a gazdaságot és számos munkaerőpiacot.”
„A jövőben a politikák kialakításánál figyelembe kell venni azt az átalakulást, amely a mai munkavégzést jellemzi.”
Guy Ryder, az ILO főigazgatója.

„A jövőben a politikák kialakításánál figyelembe kell venni azt az átalakulást, amely a mai munkavégzést jellemzi. Ez a befektetési lehetőségek ösztönzését jelenti a munkahelyteremtés és a termelékenység előmozdítása érdekében, miközben gondoskodunk a megfelelő jövedelembiztonságról nemcsak a határozatlan idejű szerződéssel alkalmazott dolgozók, hanem a munkavállalók valamennyi típusa számára” – közölte Ryder.

Növekvő egyenlőtlenségek

A jövedelmek közötti egyenlőtlenségek az országok többségében nőnek, illetve továbbra is jelentősek maradnak – és ezt a trendet erősíti az ideiglenes foglalkoztatás egyre gyakoribb előfordulása, a növekvő munkanélküliség és az inaktivitás. Az elmúlt évtizedben nőtt a jövedelemkülönbség a határozatlan idejű szerződéssel és az ideiglenesen foglalkoztatott munkavállalók között.

A jelentés megállapítja, hogy a szociális védelem – mint például a munkanélküliségi juttatások – a nyugdíjellátottság arányának javítása irányába tett pozitív lépések ellenére, még mindig főként csak a szabályos foglalkoztatással alkalmazottak számára elérhető. Az önfoglalkoztatóknak csak ritkán van nyugdíjuk: 2013-ban csupán 16 százalékuk fizetett hozzájárulást valamilyen nyugdíjrendszerbe.

Számít a munkaügyi szabályozás

A jelentés szerzői szerint egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a dolgozók megvédéséhez az önkényes vagy igazságtalan bánásmódtól – különösen az informális foglalkoztatás esetén –, valamint a munkavállalók és munkaadók közötti hatékonyan működő szerződések létesítéséhez szükség van munkaügyi szabályozásra.

A foglalkoztatást védő törvények csak nagyon apró lépésekben erősödtek, de a legtöbb országra és régióra jellemző ez a trend. Európában azonban a munkavállalók védelme általában csökkent 2008 óta, amikor kitört a globális pénzügyi válság. 

„A legfontosabb az, hogy a szabályozást az egyre változatosabb munkaerőpiachoz kell igazítanunk.”
Raymond Torres, az ILO Kutatási Részlegének igazgatója

„A legfontosabb az, hogy a szabályozást az egyre változatosabb munkaerőpiachoz kell igazítanunk” – jelentette ki Raymond Torres, az ILO kutatási Részlegének az igazgatója, és a jelentés vezető szerzője. „A jól megalkotott szabályozások egyszerre segítik a gazdaság növekedését és erősítik a társadalmi kohéziót.

Globális ellátási láncok

A jelentés végül megvizsgálja a globális ellátási láncok növekvő jelentőségét a foglalkoztatás bizonyos szegmenseinek, valamint a mai munkaerőpiacokra jellemző jövedelmi minták alakulásában.

40 – elérhető adatokkal rendelkező – országra alapozott becslés szerint világszerte öt állásból több mint egy a globális ellátási láncokhoz kapcsolódik, vagyis olyan munka, amely hozzájárul azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak az előállításához, melyek más országokban kerülnek fogyasztásra vagy további feldolgozásra.

A jelentés áttekinti a különböző politikákat, amelyek segíthetnek abban, hogy a globális ellátási láncok egyaránt hasznára váljanak a vállalatoknak, a gazdaságoknak és a dolgozóknak. Ez nem mindig volt így azokban az ágazatokban, ahol a globális ellátási láncok elterjedtek.

Egyéb fontos trendek és adatok a jelentésből

•   Globális szinten a foglalkoztatás növekedése 2011 óta évi 1,4 százalék körül stagnál. A fejlett gazdaságokban és az Európai Unióban a foglalkoztatás növekedése 2008 óta csak évi 0,1 százalék volt, szemben a 2000 és 2007 közötti 0,9 százalékkal.
•   2014-ben a globális munkahelyhiány közel 73 százaléka mögött a nők alacsony szintű foglalkoztatása állt, akik a világ munkaerejének csak 40 százalékát teszik ki.
• A globális munkahelyhiány közvetlen hatása az aggregát bértömegre jelentős mértékű: becslések szerint 1,218 billió dollárnyi bérveszteséget jelent szerte a világon. Ez az évi teljes globális output körülbelül1,2 százalékának felel meg, és a teljes globális fogyasztás körülbelül 2 százalékának.
• A globális bértömegnek a munkahelyhiány miatti csökkenése mellett a lelassult munkabér-növekedés szintén jelentős mértékben befolyásolta az aggregát bértömeget. A fejlett gazdaságokban például, valamint az Európai Unióban a válság alatti és az azt követő időszakot jellemző lassabb bérnövekedés 2013-ban becslések szerint a régió aggregát bértömegének 485 milliárd dolláros csökkenését jelentette.
•   A megnövekedett bérek, a jelentősebb fogyasztás és magasabb befektetési szintek miatt a globális foglalkoztatási szakadék leszűkítése becslések szerint 3,7 billió USD növekedést eredményezne a globális GDP-ben – amely a globális output egyszeri 3,6 százalékos emelkedésének felelne meg.
• A globális foglalkoztatás 65 százalékának helyszínéül szolgáló 86 országban az alkalmazottak több mint 17 százaléka részmunkaidőben dolgozott, heti kevesebb mint 30 órát. A részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya 24 százalék, míg a férfiaké 12,4 százalék volt.
•   40 országból (amelyek a globális munkaerőpiac kétharmadát képviselik) 2013-ban – az 1995-ös 296 millióval szemben – 453 millió embert foglalkoztattak a globális ellátási láncok. Ez az érintett országok teljes foglalkoztatásának 20,6 százalékát teszi ki, szemben az 1995-ös 16,4 százalékkal.
• Globális szinten az alkalmazottak 52 százaléka tagja valamely nyugdíjrendszernek, szemben az önfoglalkoztatók 16 százalékával.
•   A határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók közel 80 százaléka fizet nyugdíj-hozzájárulást, míg az ideiglenes szerződéses dolgozóknak csupán a fele (51 százaléka).

*Az önfoglalkoztató dolgozó saját magának a munkaadója, esetleg lehet egy vagy két partnere, és nincsenek állandó alkalmazottai.