A közgyűjteményi és közművelődési dolgozók 2016. évi soron kívüli bérkiegészítése

Ígéretes Kulturális Ágazati Érdekegyeztető ülés, a KKDSZ javaslata

Korábban az EMMI-től arról kaptunk tájékoztatást, hogy 2012. évi adatok alapján a közgyűjteményekben dolgozó közalkalmazotti létszám 14 206 fő, az Mt. hatálya alá tartozók létszáma 1067 fő, a vállalkozók száma 62 fő, önkéntes és egyéb 549 fő. Ez mindösszesen 15.884 fő csak a közgyűjteményi területen.

Saját adatainkkal azért kell kiegészíteni ezeket a számokat, mert egyrészt forrásaink szerint a létszám lényegesen csökkent, másrészt a fenti adatok nem tartalmazzák a közművelődés adatait.

Az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság 2014. augusztus 27-én elfogadott jelentése szerint a 91-es, „Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység” TEAOR ágazatban mindösszesen 9697 fő közalkalmazott dolgozott.

Ez hangsúlyozottan nem a teljes ágazat, az Mt hatálya alatt dolgozó munkatársak, és a civil szervezetek foglalkoztatottjai  nincsenek benne.

Ezen belül könyvtár, levéltár:  4837 fő,

              közművelődés (itt):      773 fő

          múzeumi tevékenység   3904 fő

         növény- és állatkert:         179 fő

mindösszesen:                          9693 fő (4 ember adata nem egyezik a táblázatban)

A 93-as Sport, szabadidős tevékenység TEAOR ágazat M.n.s. (máshová nem sorolt) egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységnél 2085 közművelődési dolgozó szerepel.

Igen szerencsétlen módon a közművelődési dolgozók harmadik részét a 90-es Alkotó-, művészet, szórakozató tevékenység TEÁOR ágazat foglalja magában, de az kiszámíthatatlan, hogy az ágazatban foglalkoztatott  összes 4122 fő közül hányan lehetnek ide sorolhatóak és hányan művészek. Az itt szerelő KKDSZ tagok számát figyelembe véve 300 főre becsüljük a közművelődési dolgozókat.

Ezt a becsült adatot figyelembe véve a 91-es „Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység” számunkra legfontosabb TEAOR ágazaton kívül további 2385 közművelődési dolgozó közalkalmazottal számíthatunk.

Ennek megfelelően 2014 év közepén a közgyűjteményi és közművelődési dolgozó közalkalmazottak száma csak 12 082 fő.

A közgyűjteményi és közművelődési dolgozó közalkalmazottak száma a minisztérium 2012-es adataihoz képest számottevően csökkent. Feltételezzük ugyanakkor, hogy az Mt hatálya alatt dolgozó munkatársaink száma – különösen a közművelődést is itt már figyelembe véve – emelkedett, nem csak az önálló kft-k, hanem a költségvetési intézményekben kiszervezett, vállalkozóként dolgozó munkatársak számával együtt. Összesen 2500 főre becsüljük az Mt hatálya alatt dolgozó munkatársaink számát. Szerény mértékben növekedhetett a civil szervezetek foglalkoztatottjainak a száma is.  De ebben az esetben is a szakterület teljes létszáma vállalkozókkal és civil szervezetek foglalkoztatottjaival együtt 15.000 főnél kevesebb.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 15/A. § (1) szerint „A közalkalmazottat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a besorolása alapján ágazati pótlék illeti meg, melynek mértékét az 5. számú melléklet tartalmazza.”

Ez az 5. mellékelt az A fizetési osztály 1-es sorában a pótlékalap 30,00 %-át, a 14. legmagasabb fokozatban 56 %-át határozza meg. A J osztály 1-es fokozatában 60,00 %-ot, a  14. fokozatban, tehát a legmagasabb osztály legmagasabb fokozatban is csak 86 %-ot határoz meg.

A KKDSZ véleménye szerint a közgyűjteményi és közművelődési területen kialakult rendkívül súlyos bérhelyzeten a további, 2017-ben bevezetett átfogó és jelentős bérrendezést megelőzően enyhítene, ha a bevezetett jogszabály módosítás azt írná elő, hogy 2016. január 1-től az e területen foglalkoztatott közalkalmazottat a szakképesítést nem igénylő A, B, osztályban a pótlékalap 70 %-a illeti meg, a C és D fizetési osztályban 100 %-a illeti meg, és az E fizetési osztálytól kezdődően egységesen 150 % illeti meg.

Számításaink szerint ez a bruttó összeg, a munkáltatót terhelő járulékok kifizetése nélkül mindösszesen 5.000.000.000 azaz öt milliárd forint költségvetési kiadást jelent, aminek több mint 40 %-a azonnal visszakerül a dolgozók által fizetett járulékok formájában az államhoz. Ami azt jelenti, hogy mindösszesen csak mintegy 3 milliárd többlet költséggel terheli az államot. 

Kapcsolódó adatok: 

Intézményrendszer

Közalkalmazotti létszám (fő)

Mt. hatálya alá tartozó

Vállalkozó

Önkéntes,

egyéb

múzeum

5144

567

62

540

könyvtár

8166

507

0

110

levéltár

876

0

0

99

Mindösszesen

14 206

1067

62

549

 

 

 

 

 

         

Bérfejlesztés szintje

Többletigény Ft

10 %

3 mrd 997 millió

20 %

7 mrd 995 millió

   

A szűrés során jelentkező főbb problémák:

  1. A szűrés a 2012. évi kulturális statisztika alapján készült, így adatai nem teljesen naprakészek.
  2. Mivel a statisztika az intézmények adatszolgáltatásán alapszik, több esetben hibás fenntartó típus került feltüntetésre (pl. Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága – „egyéb” kategóriába sorolva).
  3. A statisztika nem szolgáltat adatokat a bértömegről, valamint a Kjt. hatálya alá tartozó alkalmazottak fizetési fokozat szerinti számáról. Ennek megfelelően a becslés számai a központi költségvetés által foglalkoztatottak átlagbérén alapul, mellyel kapcsolatban már a január 28-ai tárgyaláson is felmerült, hogy némileg torzító hatású.

Kulturális bérfejlesztés a 150/1992 (XI. 20.) Korm. rendelet módosítása alapján:

A Közgyűjteményi Főosztály a következő javaslatot teszi.

Tekintettel arra, hogy a minimálbér 2014. évi összege 101 500 Ft, a garantált bérminimum: 118 000 Ft, a Kjt. A-B fokozata esetében – fizetési fokozattól függetlenül – a minimálbér irányadó, míg C-D fokozat esetében – fizetési fokozattól függetlenül – a garantált bérminimum irányadó. Az E osztály esetében a 11. fokozat haladja meg a garantált bérminimum összegét (119 883 Ft).

Fentiek alapján a szakmai munkakörök felsorolása során vastaggal szedve emeltük ki azon munkaköröket, ahol a fizetési fokozatok „összecsúszása” végett intervenció szükséges.

Lehetséges megoldások:

a)      Általános béremelés mindegyik fizetési osztályban:

Előnyei: könnyen áttekinthető, minden területen érezhető hatás, amely jól kommunikálható.

Hátrányai: konzerválja a bértábla jelenlegi összecsúszását, mivel az A-D osztályokban a minimálbér, illetve garantált bérminimum összegét térítené el.

b)      Pótlékalap emelésével történő béremelés. Lényegében a Kjt. alapbéreit rendezné, hogy az alapbér meghatározott százalékával emelje annak összegét. (a szociális terület mintája alapján). A mérték meghatározása során azonban a pótlékalap kedvezőbb differenciálása javasolható. (A szociális terület a pótlékalap 30-86%-ával (idén 6000-17.000 Ft, 5-11%-os emelést hajtott végre, a magasabb fizetési fokozatok arányosan magasabb emelésével)

Előnyei: differenciált beavatkozást tesz lehetővé, a KKDSZ által felvetett legfontosabb gondot (az E osztály helyzetét) ezzel a módszerrel lehetne a legjobban orvosolni

Hátrányai: Igen komplex számításokat igényel a végrehajtás a bérfeszültségek elkerülése végett.

A bérfejlesztés általános közgyűjteményi/közművelődési pótlékként a 150/1992 20. §-ba beilleszthető, nem igényli a Kjt. módosítását.

Mindkét modell közös előnye, hogy az életpálya-modell kidolgozását megelőzően lehetővé teszi a KKDSZ kérésének részleges teljesítését.

Forrás: KKDSZ

Kapcsolódó hír: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/kulturaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/ulesezett-a-kulturalis-agazati-erdekegyezteto-tanacs

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Külügyi hírek

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről Brüsszel, 2022. december 6. Új ETUC főtitkár; felkészülés, jelölések a 2023. évi tisztújító ETUC kongresszusra; mesterséges intelligencia a munka világában; biztonságban

Meg kell tanulni közösségben gyakorolni demokratikus jogainkat

Karácsony Szilárd a SZEF oktatási programjának tananyag-fejlesztője, egyúttal talán legnépszerűbb előadónk. Hiteles Szakszervezeti aktivista, aki rengeteg tanáccsal igyekszik segíteni az őt megkereső tagokat. Nyilatkozatában a pedagógusok küzdelme kapcsán általában a

Aktuális EGSZB vélemények

Az EGSZB 2022. októberi Plenáris ülése által elfogadott érdekesebb vélemények Egy egzisztenciális fenyegetés közös kezelése: a szociális partnerek és a civil társadalom az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések végrehajtásáért ÁLLÁSFOGLALÁS Az EGSZB

Csorbuló sztrájkjogok, folytatódó oktatási akciók

Az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (ETUC) fordultunk a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel együtt, és közös levélben tájékoztattuk a szövetséget a pedagógusok helyzetéről és a tanárok rendkívüli elbocsátását célzó kormányrendeletről. Bővebben a  HírKlikk