Koller Erika nemzetközi titkár beszámolója
Az elnök megnyitotta az ülést, elfogadtuk a napirendet, majd bejelentette az irányító testületekben bekövetkezett változásokat.
A VB elfogadta az előző testületi ülések beszámolóit, majd a főtitkár bevezetője következett, aki az aktuális ügyekről számolt be. A megemlített témák:
- a szociális partnerek magas szintű konferenciája,
- háromoldalú es a kétoldalú szociális párbeszéd.
- a személyes adatok védelme
- Juncker- féle befektetési terv,
Az utóbbival kapcsolatban Bernadette Ségol elmondta, hogy pillanatnyilag csak az a pénz áll rendelkezésre, amit az EKB tett bele, a tagállamok eddig nem járultak hozza, mert attól felnek, hogyha befektetnek a tervbe, az költségvetési deficitet okozhat a különböző országokban. A főtitkár szerint, ha nem lesz sikerese a befektetési terv, az a munkavállalók számára csak hátrányos lehet.
Ehhez a napirendi ponthoz a VB tagjai közül is felszólaltak néhányan, a legfontosabb hozzászólások egyike volt, hogy Dániában sikerült a Ryanairrel megegyezni a bérekről. Ez nagy sikerkent értékelendő, mivel a Ryanair hírhedt a szakszervezet ellenességéről. Az ülés végén a VB elfogadott egy, a fapados légitársaságokra vonatkozó határozatot.
A főtitkár ezután javasolta, hogy nevezzük ki május 1-et akciónappá, Brüsszelben legyen majd egy demonstráció, de erről majd az áprilisi Irányítótestületi ülésen születik majd döntés. A jelenlegi terv az, hogy még a kongresszus előtt mindenképpen legyen egy európai akciónap.
A következő napirendi pont a kongresszus előkészítéssel foglalkozott. Az elnök beszámolt a következő főtitkári jelölésről szóló informális találkozóról, melynek eredményeként a főtitkár jelöltre szavazni kellett.
A három jelölt:
- Peter Scherrer, DGB, Németország
- Luca Viscentini, UIL, Olaszország
- Plamen Dimitrov, PODKREPA, Bulgária.
A jelöltek röviden bemutatkoztak. Plamen Dimitrov kifejtette, hogy ő csak azért jelöltette magát, hogy felhívja a figyelmet a közép- es kelet-európai országok problémáira. A legfontosabb dolgoknak a globalizációt, a világban végbemenő ügyeket, a gazdasági kormányzást, a szektoriális ágazati szerződéseket tartja, mindezt a szolidaritás jegyében. A bemutatkozás után Plamen Dimitrov a jelöltségét visszavonta.
Peter Scherrer bemutatkozása következett, elmesélte, hogy mivel foglalkozott a múltban, hogy mik a számára a legfontosabb ügyek, így a társadalmi igazságosság, az egyenlő esélyek, az új befektetések, hogy legyenek munkahelyek. Szerinte az ETUC-nak nem szabad lobbi szervezetként működnie, hanem a tagszervezetek erős szövetségeként, melynek erősnek és “hallhatónak” kell lennie. Fel kell vennie a harcot a populizmussal, a xenopobiával, a liberális gazdasággal szemben. Erős titkárságra van szükség.
Luca Viscentini mutatkozott be harmadiknak, szerinte az ETUC szerepét növelni kell, harcosabbnak kell lennünk, mindezt a munkavállalók szükségleteinek megfelelően. Figyelembe kell venni, hogy minden egyes döntés befolyásolja a munkavállalók életét, mivel a gazdasági kormányzás rossz irányba visz, ezért fel kell lépnünk ellene.
Nem oszthatjuk fel magunkat csoportokra, mindannyian európaiak vagyunk. A legfontosabb a gazdasági fellendülés, véget kell vetni a szegénységnek, valamint különleges figyelmet kell szentelni a Trojka által irányított országoknak és Közép- Kelet-Európának.
A bemutatkozások után a kongresszusi programjavaslat megvitatása következett.
Ezzel kapcsolatban az volt az általános meglátás, hogy a napirendtervezet szerint túl sok a meghívott vendég, sokkal több időt kellene magunknak hagyni, a meglévő problémákat magunk között kellene inkább megvitatni.
A délutáni ülés azzal kezdődött, hogy az ETUC elnöke bejelentette a szavazás végeredményét. Összesen 110 szavazat érkezett, ebből 55 fő támogatta Luca Viscentinit, 49 Peter Scherrert, 6-an pedig tartózkodtak. Mivel a nyertesnek sem volt meg az 50%+1 fő támogatottsága, újabb szavazásnak kellett volna következnie, de a DGB elnöke tájékoztatta a VB-t, hogy a jelöltjük visszalép, és elfogadja az egyik főtitkár helyettesi pozícióra való jelölést. Ezzel eldőlt, hogy az olasz Luca Viscentini lesz az ETUC új főtitkára.
Következő kongresszus előkészítési pontként az alapszaballyal kapcsolatos változtatások megvitatása következett, az angol TUC, az Ifjúsági Bizottság, es az Interregionális Szakszervezeti Tanács adott be módosító indítványokat. Ez a napirendi pont tájékoztatási céllal került felvételre a napirendre, a párizsi kongresszus dönt majd a módosításokról.
Következő napirendi pont az adóelkerüléssel es az adóparadicsomokkal foglakozott. Az előző anyaghoz képest a főbb változások a Gazdasági es Foglalkoztatási Munkacsoport ülésén elhangzott vita után kerültek be. Ezek a következők:
Az adózás maradjon nemzeti kompetencia, de legyen tagállami koordináció,
- az adózás legyen átlátható
- egy adózással foglalkozó ETUC munkacsoport felállítása
- a tagállamok fektessenek be az adóhatóságaik megerősítésébe
- az adóparadicsomok elleni fellépés es az átláthatóság növelése a legtöbb hozzászóló szerint kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon.
A hozzászólók összességében jónak értékelték a határozati javaslatot, melyet kisebb módosításokkal a VB elfogadott.
Szociális párbeszéd a 2015-2017 közötti Szociális párbeszéd munkaprogram előrehaladási beszámolója című napirendi pont:
A 2014. júniusi VB ülés adta meg a titkárságnak az ágazatközi szociális párbeszéd munkaprogram tárgyalásának megkezdésére. A decemberi VB-n számolt be róla a titkárság, hogy a munkáltatói delegáció a megtartott két ülésükön képtelen volt egy elfogadható javaslattal előállni, bár azt leszögezték, hogy ők is egy ambiciózus munkaprogramot szeretnének.
A delegációk azóta háromszor találkoztak. A témák:
- aktív idősödés
- apai szabadság és a bérek átláthatósága
- képzési szabadság
- mobilitás és migráció
- befektetések
- készségek
- aktív munkaerő-piaci politikák
- tanulás és kapacitásépítés
- egyebek, melyben a munkáltatók kifejtették, hogy a lista módosítható, mivel az nem tekinthető teljesnek vagy véglegesnek.
Az ETUC annak ismeretében, hogy a tagországok egy része az eddigi keretszerződések közül a munkahelyi stresszre, a munkahelyi zaklatásra és távmunkára vonatkozókat egyáltalán nem, vagy kielégítő mértékben ültette át a joganyagába, ezért az ETUC azt akarja elérni, hogy legyen egy új eszköz a kezében, egy olyan direktíva, ami a szociális partnerek által kötött keretszerződések betartatást kötelezővé teszi a tagállamok számára.
Eztán a „Tovább a minőségi munkahelyek európai stratégiáért” címűtéma került napirendre.
A munkahelyek kérdését kell a legfontosabb európai ügynek tekinteni, mivel jelenleg az EU-ban 24 millió a munkanélküliek száma, ebből 5 millió a 25 év alatti fiatal. 2008 óta megközelítően 10 millió munkahely szűnt meg. Az Európai Munkahelyi Stratégia nem foglalkozik a minőségi munkahelyek kérdésével. Túl sok a határozott idejű és a részmunkaidős munkaszerződés, gyakori az alulfoglalkoztatás, vagy amikor valaki azért dolgozik részmunkaidőben, mert nincs más lehetősége, vagy olyan munkát vállalnak el, ami nem felel meg a képzettségüknek.
Az új Bizottság programja és az EU 2020 felülvizsgálata esélyt teremt arra, hogy a minőségi munkahelyek ügye az EU politikák középpontjába kerüljön. A minőségi munka kérdése a válság előtt már szerepelt a „listán”, de annak kitörése után már nem foglalkoztak ismét vele. Az ETUC szerint azért kell újra foglalkozni minőségi munkahelyek kérdésével, mert az emberek életét nagymértékben meghatározza, hogy hol és milyen körülmények között dolgozik.
Definíciót kell bevezetni a minőségi munka meghatározására annak monitorozásával, hogy egyáltalán hány munkahely van az EU-ban, mert ebből lehet következtetni az EU gazdasági állapotára, de ha a minőségi munkahelyeket monitoroznák, az megmutatná a gazdaság gyengeségeit is.
A munkaidő direktíva felülvizsgálatára vonatkozó ETUC stratégia megvitatása következett.
Az Európai Bizottság a REFIT közleménye kapcsán tette közzé tavaly júniusban, hogy világosabbá és egyszerűbbé kívánja tenni a munkaidőre vonatkozó irányelvet, majd a következő hónapokban a Bizottság tanulmányokat készíttetett a témáról. Ugyanakkor a felülvizsgálat nem szerepel a Bizottság 2015. évi munkaprogramjában, ebből az következik, hogy a téma nem tartozik az idei prioritások közé, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy teljesen kikerült volna a tervekből. A Bizottság nyilvános konzultációt hirdetett, ami március 15-én zárult le.
Az ETUC által, 2011-ben összeállított követelések most is érvényesek. Ezek a következők:
- az átlagos heti munkaidőre vonatkozó 48 órás korlát egyéni önkéntes túllépésének véget kell vetni
- meg kell tartani a jelenlegi referencia időszakokat
- kodifikálni kell az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát a rendelkezésre állási/ügyeleti időkre vonatkozóan
- tovább kell limitálni az önálló munkavállalókra vonatkozó szabályozásbeli eltéréseket
- biztosítani kell, hogy az irányelv minden munkavállalóra érvényes legyen.
A Bizottság javaslata a konzultáció során az volt, hogy
- lényegében semmi ne változzon
- világosabb legyen a megfogalmazás
- azokban a szektorokban legyen némi változás, ahol arra a nyújtott szolgáltatások miatt szükség van
- az irányelv általános áttekintése, ez egyszerűsítéseket tartalmaz
- a hozzáadott derogációk nem eredményezhetnek a munkavállalók védelmében történő visszalépést.
Az ETUC szerint a jelenlegi helyzetben a legjobb az lenne, ha a direktíva felülvizsgálatára most nem kerülne. sor. AZ ETUC kiemeli, hogy sem a direktíva, sem a különböző, az Európai Bíróság által hozott ítéletek nem kerültek maradéktalanul átültetésre az összes tagállamban.
Egy újabb határozati javaslat tervezet megvitatása következett, az EU megközelítése az alapvető emberi jogokhoz címmel.
A szakszervezeti mozgalom gyakran kerül szembe olyan kihívásokkal, amikor nem tartják tiszteletben, vagy nem segítik elő az emberi jogokat. Az EU intézmények számára nem megengedhető, hogy ne rendezzék ezt az elfogadhatatlan gyakorlatot. Az ETUC nagyon kritikus az Európai Bíróságnak azzal a véleményével, miszerint az EU csak később, vagy egyáltalán nem csatlakozna az Európa Tanács Európai Emberi Jogi Egyezményéhez, mert a Bíróság kifogásokat támasztott. Az ETUC ezt elfogadhatatlannak tartja, mert az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen a jövőbeli szociális Európa és a demokrácia eléréséhez. Az ETUC nem tudja elfogadni, hogy az EU az Egyezményt egy kormányok közötti, minden demokratikus keretet nélkülöző fórumon akarja újratárgyalni. Továbbá az is nagyon problémás, hogy a Szerződés módosítása nehogy a pénzügyi paktum megjelenítődésére koncentráljon, mert az EU számára alapvető, hogy az alapvető jogok szélesebb értelmezésben szerepeljenek az Egyezményben.
Tagfelvétel: Az ETUC három, ex-jugoszláv konföderációt vett fel ellenszavazat nélkül tagjai sorába, a montenegrói CTUM-ot, (Montenegrói Szakszervezetek Szövetsége) és UFTUM-ot, (Montenegrói Szabad Szakszervezetek Konföderációja), és a macedón CCM-t, (Macedóniai Szakszervezetek Szövetsége).
A VB utolsó napirendjeként egy információs anyag került bemutatásra a UnionMigrantNet-ről, ami egy, a migráns munkavállalók beilleszkedését elősegítő szolgáltató és segítő hálózat. A projekt 2013-ban kezdődött és 2015-ben ér véget. A beszámoló áttekintette a projekt főbb eseményeit, összegyűjtötte a különböző kapcsolati helyszíneken felmerült, a migránsokat érintő legfontosabb problémákat. Ezek a következők:
- Jogok és munkakörülmények a fogadó országokban
- Hozzáférés a munkaerő-piachoz és a megfelelő állás megtalálása
- Család újraegyesítés és a migráns munkavállaló családtagjainak jogai
- A diplomák és képzettségek elismerése
- Visszatérés, a második, harmadik generációs migránsokra való figyelem
- A visszatérés előtti információk megkapása
- Adózás és szociális ellátások, a jogok, megszerzett jogok, és engedélyek hordozhatósága
- Szociális és kulturális jellegű információ a befogadó országról
- Szakszervezeti jogok és tagság
- Személyes kontaktusok és kapcsolatok kialakítása más közösségekkel a befogadó országban
Budapest, 2015. március 18.
Koller Erika
