Még mindig jelentősek a bérkülönbségek a nők és a férfiak között

A Nemzetközi Nőnap ünnepi hangulata után néhány szomorú tény

A március 8-án ünnepelt nemzetközi nőnap eredetileg a nők egyenjogúságának, a szabad munkavállalásért való harc jelképe volt. Mára mintha az eredeti üzenet háttérbe szorult volna, a nőnap inkább csak az ajándékozásról szól. Pedig a korábbi cél most is aktuális: a nők alapbére, a bónuszok és prémiumok mértéke még most is elmarad a férfiakétól. 

Forrás: https://infogr.am/atlagfizetesek_forintho

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unióban jelenleg egy férfi átlagosan 16 százalékkal keres többet, mint egy nő. Hiába rendelkezik a női munkavállaló ugyanolyan, vagy jobb szakképesítéssel, képességeit gyakran nem értékelik ugyanúgy.

Bár a férfiak és nők jövedelmének egymáshoz mért aránya megfelel az uniós átlagnak, a magyar nők átlagfizetése alig haladja meg az európai nők átlagjövedelmének a felét – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzéséből.

Minél idősebb egy női munkavállaló, bére annál inkább elmarad a férfiakétól. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2013. májusi adatai szerint. A 20 éves nők átlagkeresete 126 ezer forint, az ennyi idős férfiaké 136 ezer forint, azaz mindössze 10 ezer forint a különbség. A 31-35 évesek esetében már havi 37 ezer forint a differencia. A 60 év felettiek kategóriájában pedig a nők átlagfizetése már 60 ezer forinttal kevesebb havonta.

Forrás: http://www.penzcentrum.hu/karrier/60_ezer_forinttal_is_tobbet_kereshet_egy_ferfi_mint_egy_no.1043933.html

A fiatalok másképp gondolkodnak

Az 1980 és 1995 között szültetett, azaz Y-generációba tartozó nők már teljesen más szemlélettel lépnek a munkaerőpiacra mint anyáik vagy nagyanyáik tették. A március 8-i Nemzetközi nőnap alkalmából a PwC 8756 női képviselőjével készített interjút a világ 75 országában, hogy megismerje a munka világáról és saját karrierjükről alkotott véleményüket.

A felmérésből kiderül, hogy az Y-generációba tartozó nők sokkal képzettebbek, sokkal magabiztosabbak és ambiciózusabbak, mint az őket megelőző bármely generáció. A hölgyek mintegy fele úgy véli, hogy jelenlegi munkáltatójuknál a ranglétra legfelső fokait is elérhetik. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy előmeneteli lehetőségeik még elmaradnak a férfiakétól.

A megkérdezettek 53 százaléka a szakmai előmeneteli lehetőségeket tekinti a legvonzóbb munkáltatói tulajdonságnak. Fontos tényezők számukra továbbá a versenyképes jövedelem és az anyagi ösztönzők (52%), valamint a rugalmas munkaidő (35%). A megkérdezettek közül a legmagabiztosabbak a brazil (76%), az indiai (76%) és portugál (68%) nők voltak, míg a japán (11%), kazahsztáni (18%) és német (19%) válaszadók a legkevésbé magabiztosak közé tartoztak.

Források: http://www.napigazdasag.hu/cikk/37786/

Női cégvezetők terén nem állunk olyan rosszul

Az Európai Bizottság 2012 novemberében terjesztett elő egy uniós jogszabályt annak érdekében, hogy 2020-ra a tőzsdén jegyzett európai vállalatok vezetésében 40 százalékos legyen a nők aránya, azaz egyre több területen felismerik fontosságukat a vezetésben, és jelentős lépések történnek Európa-szerte a női vezetők számának emelése érdekében. Magyarország nem áll rosszul ezen a téren, mivel összességében a magyar cégek vezetőinek 32 százaléka, azaz a cégirányítók harmada nő. Azonban a nagyvállalatoknál van mit behozni, ott az arány jóval alacsonyabb. 

Magyarországon a cégméret növekedésével csökken a nők szerepe a vezetésben, mivel míg a legkisebb vállalkozásoknál 34 százalék a női vezetők aránya, addig a legnagyobb – 250 fő feletti – cégeknél már csak 15,1 százalék.

A cégtulajdonosok 40 százaléka nő. A nagyobb vállalkozások esetén azonban már jóval kisebb az arányuk. A 250 fő feletti cégekben vannak legkevesebben – 28,1 százalék –, míg a legkisebb vállalkozásokban a legtöbben.

Forrás: http://privatbankar.hu/karrier/nok-a-fonoki-szekben-hogy-all-magyarorszag-a-brusszeli-eloirassal-278701

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

ILO 100 – és egy holnapi határidő

Dr. Agg Géza Magyarország ILO tagságának centenáriumára Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) az első világháború befejezése után a szakszervezetek sürgetésére a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június

A SZEF elnöke az EVDSZ vendége volt

2022. augusztus 27-én Csóti Csaba, a SZEF elnöke az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vendége volt az EVDSZ családi napján. A kötelen beszélgetések során az EVDSZ egyes vezető tisztségviselőivel elsősorban a

A SZEF a 10. Lakásmeneten.

A SZEF és egyes tagszervezeteinek (SZTDSZ, SZÁD, KKDSZ) aktivistái részt vettek a 10. Lakásmenten, követelve az igazságosabb lakáspolitikát! Az eseményről a Mérce hasábjain a következő cikkekben olvashatunk: „Üres házak mindenhol,

A NYUSZET nyílt levele a Miniszterelnöknek

A NYUSZET szeptember 25-én nyílt levelet intézett az Idősek Tanácsa elnökéhez, Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A szervezet — melynek tagja a SZEF Nyugdíjas Választmánya is — ebben a válságos, régen nem