A Nemzetközi Nőnap ünnepi hangulata után néhány szomorú tény
A március 8-án ünnepelt nemzetközi nőnap eredetileg a nők egyenjogúságának, a szabad munkavállalásért való harc jelképe volt. Mára mintha az eredeti üzenet háttérbe szorult volna, a nőnap inkább csak az ajándékozásról szól. Pedig a korábbi cél most is aktuális: a nők alapbére, a bónuszok és prémiumok mértéke még most is elmarad a férfiakétól.
Forrás: https://infogr.am/atlagfizetesek_forintho
Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unióban jelenleg egy férfi átlagosan 16 százalékkal keres többet, mint egy nő. Hiába rendelkezik a női munkavállaló ugyanolyan, vagy jobb szakképesítéssel, képességeit gyakran nem értékelik ugyanúgy.
Bár a férfiak és nők jövedelmének egymáshoz mért aránya megfelel az uniós átlagnak, a magyar nők átlagfizetése alig haladja meg az európai nők átlagjövedelmének a felét – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzéséből.
A fiatalok másképp gondolkodnak
Az 1980 és 1995 között szültetett, azaz Y-generációba tartozó nők már teljesen más szemlélettel lépnek a munkaerőpiacra mint anyáik vagy nagyanyáik tették. A március 8-i Nemzetközi nőnap alkalmából a PwC 8756 női képviselőjével készített interjút a világ 75 országában, hogy megismerje a munka világáról és saját karrierjükről alkotott véleményüket.
A felmérésből kiderül, hogy az Y-generációba tartozó nők sokkal képzettebbek, sokkal magabiztosabbak és ambiciózusabbak, mint az őket megelőző bármely generáció. A hölgyek mintegy fele úgy véli, hogy jelenlegi munkáltatójuknál a ranglétra legfelső fokait is elérhetik. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy előmeneteli lehetőségeik még elmaradnak a férfiakétól.
A megkérdezettek 53 százaléka a szakmai előmeneteli lehetőségeket tekinti a legvonzóbb munkáltatói tulajdonságnak. Fontos tényezők számukra továbbá a versenyképes jövedelem és az anyagi ösztönzők (52%), valamint a rugalmas munkaidő (35%). A megkérdezettek közül a legmagabiztosabbak a brazil (76%), az indiai (76%) és portugál (68%) nők voltak, míg a japán (11%), kazahsztáni (18%) és német (19%) válaszadók a legkevésbé magabiztosak közé tartoztak.
Források: http://www.napigazdasag.hu/cikk/37786/
Női cégvezetők terén nem állunk olyan rosszul
Az Európai Bizottság 2012 novemberében terjesztett elő egy uniós jogszabályt annak érdekében, hogy 2020-ra a tőzsdén jegyzett európai vállalatok vezetésében 40 százalékos legyen a nők aránya, azaz egyre több területen felismerik fontosságukat a vezetésben, és jelentős lépések történnek Európa-szerte a női vezetők számának emelése érdekében. Magyarország nem áll rosszul ezen a téren, mivel összességében a magyar cégek vezetőinek 32 százaléka, azaz a cégirányítók harmada nő. Azonban a nagyvállalatoknál van mit behozni, ott az arány jóval alacsonyabb.
Magyarországon a cégméret növekedésével csökken a nők szerepe a vezetésben, mivel míg a legkisebb vállalkozásoknál 34 százalék a női vezetők aránya, addig a legnagyobb – 250 fő feletti – cégeknél már csak 15,1 százalék.
A cégtulajdonosok 40 százaléka nő. A nagyobb vállalkozások esetén azonban már jóval kisebb az arányuk. A 250 fő feletti cégekben vannak legkevesebben – 28,1 százalék –, míg a legkisebb vállalkozásokban a legtöbben.
