Koller Erika nemzetközi titkár beszámolója
A munkacsoport ülésén Hanti Erzsébet helyett, helyettes tagként vettem részt. A bevezetőben Józef Niemiecz, az ETUC főtitkár helyettese értékelte a Juncker-féle befektetési tervet, megállapítva, hogy az kevésbé ambiciózus, mint az ETUC befektetési terve. A tervvel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy milyen hatást gyakorol majd a foglalkoztatásra, azaz a tagországok foglakoztatási problémáira fog-e vajon koncentrálni?
Ha optimisták vagyunk, akkor pozitív jelként értékelendő, hogy a Bizottság egyáltalán akar valamit, bár az ETUC szerint a terv nem ad kielégítő választ a gazdasági és szociális kihívásokra.
A 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítését az összes tagállam vállalta, azok még mindig érvényesek, és ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a tagállamok teljesíti az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket. A tagországok az uniós célok alapján nemzeti célokat határoztak meg. A gazdasági növekedést azonban csak akkor sikerülhet a kívánt mértékben előmozdítani, ha az egyes országok egyéni erőfeszítéseiket célzottan és összehangoltan hajtják végre. Ezt szolgálja az un. európai szemeszter. Bővebben:
http://www.consilium.europa.eu/hu/policies/european-semester/
Ezután megemlítette a március 5-i magas szintű, szociális partnereknek szóló konferenciát, ami szintén pozitívumként értékelendő. Az ETUC számára az a fontos, hogy eléjük a szociális párbeszéd színvonalának javulását, és javuljanak a munkavállalók élet- és munkakörülményei. Erre vonatkozóan is vannak halvány jelek, de ez kevés. Az is jó jel, hogy a lett elnökség foglalkozik a foglalkoztatás problémakörővel.
Számunkra azonban az a legnagyobb kihívás, hogy milyen lesz majd a 2015. évi Éves Növekedési Jelentés (AGS), amit minden évbe késő ősszel az Európai Bizottság ismertet. (Az éves növekedési jelentés meghatározza, hogy a Bizottság mit tekint az EU elsődleges céljainak a következő évben a gazdasági, költségvetési és foglalkoztatáspolitika és a növekedés és foglalkoztatás fokozására irányuló egyéb reformok tekintetében.)
Ronald Janssen az ETUC szakértőjének az előadása következett „Az ETUC és az AGS 2015”.
Az ETUC követelései a jelentéssel kapcsolatban:
- Új irányt Európának
- Elég volt a szegénységből, a korábbban versenyképes bérek értékvesztéséből és a bizonytalan munkahelyekből
- növelni kell az állami befektetéseket,
- az ETUC befektetési terve, melyben követeli, hogy 10 évig az európai GDP 2%-át fejlesztésekre kell fordítani – még mindig érvényes
- ez szolgáljon alapul a Junker-féle befektetési tervhez
- Több rugalmasságot kérünk az Éves Növekedési Paktumot illetően, kivéve a szerkezeti deficitet érintő befektetéseket,
- Az Európai Központi Bank támogassa a befektetések melyek megkönnyítésével támogatja a befektetési tervet is
- Legyen vége azoknak a deregulációs reformoknak, amelyek lenyomják a béreket és lerontják a munkakörülményeket
- Segítse elő a tisztességes béreket és, a kollektív szerződésekkel történő lefedettséget, a kollektív szerződések által elérhető bérplafon- és a minimálbértárgyalásokat ott, ahol ezt a szakszervezetek szükségesnek tartják
- a szociális védelem által nyújtott juttatások megtartását
- A munkaerő-piaci szegmentáció megoldására való törekvést azzal, hogy a határozott időre szóló munkaszereződések legyenek a kivételek
Az előadás ezen a linken tekinthető meg:
http://www.etuc.org/system/files/event/private-files/etuc_and_ags_2015.pdf
Luca Viscentini, az ETUC titkára szerint az ETUC próbálja a kollektív szerződéseket koordinálni, de kérdés, hogy hogyan tudja majd az Országajánlásokat (CSR) befolyásolni? Hogyan tudjuk elérni, hogy emelkedjenek a bérek és növekedjen a szakszervezetek ereje a kollektív szerződések megkötésére? Ezeknek a kérdéseknek a megoldása kell, hogy legyen az új stratégiánk alapjának, minden szinten koncentrálni kell az új célok elérésre. Ugyanolyan nagy kihívás a szakszervezetei jogok kérdésköre is, új utakat kell találnunk a foglalkoztatási ügyek befolyásolására.
A délutáni ülés Veronica Nilssen konföderációs titkár „Az adóelkerülés és az adóparadicsomok kérdésének kezelése” című, a VB-re készülő munkaanyagának a megvitatása, volt, amit a márciusi VB fog újratárgyalni.
A december VB-re készült munkaanyag főbb elemei a következők:
- Jelentős mértékű növekedés tapasztalható az adóelkerülés területén mind a törvényes adóminimalizálás, mind a törvényellenes adóelkerülés tekintetében.
- A törvénytelen adóelkerülésben sajnos nemcsak bűnözők, hanem cégek és magánszemélyek is érintettek.
- A költségvetés hatalmas összegtől esik el és ráadásul törvénytelen versenyt is teremt a cégek számára.
- Az adóoptimalizálás törvényes, és egyre több cég él is vele.
- Az adóparadicsomok az adóelkerülésben a globalizált világ egészében kulcsszerepet játszanak, ami nagy kiesést okoz az adott országok költségvetésében, jelentősen rontva annak gazdaság esélyeit.
- Az EU szintű adóverseny sem teremt korrekt versenyt
- Az ETUC szerint sajnos az adóelkerülés jelentős részben törvényes és szervezett, ezek mértéke az adócsalásokkal együtt növekszik, visszavetve ezzel a gazdasági fejlődést.
- Az ETUC javasolja, hogy kerüljön felállításra egy EU szintű intézmény, az EuroTax, aminek széleskörű jogosítványokkal kell rendelkezne, és az adóügyeket vizsgálná.
- Az Európai Bizottságnak létre kellene hoznia egy széleskörű reprezentatív bizottságot, ami értékeléseket készítene az adóügyekről.
- Meg kell akadályozni az adóelkerülést.
A hozzászólók szerint az adóügyeknek nemzeti kompetenciának kell maradnia. Az anyagba bele kell kerülnie a spekulációs alapok tranzakciós adójának (FTT) is. A társasági adónak 0-25% közé kellene esnie, a jelenlegi átlag 22%. A vállalati adók azért fontosak, mert eszközül szolgálhatnának az országok közötti különbségek kiegyenlítéséhez.
A VB elé már egy olyan előterjesztés kerül majd, amibe belekerülnek az itt elhangzott javaslatok is.
A következő napirendi pont az Európai Foglalkoztatási Stratégia volt.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia célja a munkahelyek számának és a foglalkoztatás színvonalának növelése az EU-ban. Kidolgozásához az Európa 2020 növekedési stratégia szolgált kiindulópontul. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretet biztosít az uniós tagállamoknak az információcseréhez, illetve a foglalkoztatáspolitikáik megvitatásához és összehangolásához (ez a keret az ún. „nyitott koordinációs módszer”.
Az Európa 2020 stratégia középidős vizsgálatára még az olasz elnökség közzétett egy összefoglalót, a stratégia céljai még mindig érvényesek, melyet össze kell kapcsolni az Európai szemeszterrel, és az Európai Szociális Alapokkal.
Az ETUC szerint a Foglalkozatási Stratégiának a teljes foglalkoztatásra és a minőségi munkahelyekre kell ismét fókuszálnia, a bizonytalan munkahelyeknek és az alacsony béreknek pedig véget kell vetni. Rendezni kell a migránsokra vonatkozó szabályozást is, tekintettel az EU lakosságának elöregedésére, mert csak így lehet kiegyensúlyozni a demográfiai trendeket. A munkavállalóknak vissza kell adni a jogaikat, tisztességes béreket kell fizetni, meg kell becsülni a jól képzett munkaerőt, mert csak ők tudják előrevinni a gazdaságot egy modernebb gazdaság felé. Az ETUC el tudja fogadni a munkavégzés rugalmasságára vonatkozó koncepciót, de ennek nem szabad a munkavállalók biztonságát aláásnia.
Az ETUC-nak kell kiegyensúlyoznia a szerkezetei reformokról szólón vitát, aminek a következőkön kell alapulnia:
- Tisztességes bérek
- Biztos munkaszerződések és jó munkakörülmények, beleértve a munkavédelmet
- Oktatás és képzés
- A kollektív szerződésekhez való jog
Bővebben:
http://www.etuc.org/system/files/event/private-files/revised_text_-_pillar_i_full_employment_job_quality_30_01_15.pdf
Az ülés összes anyaga itt található:
http://www.etuc.org/events/meeting-economic-and-employment-committee-6022015
Budapest, 2015. február 13.
Koller Erika