A jövő évi minimálbér: 105 ezer forint

A jövő évben a minimálbér havi bruttó összege 105 ezer forint lesz, míg a garantált bérminimum 122 ezer forintra nő.

A jövő évben a minimálbér havi bruttó összege 105 ezer forint lesz, míg a garantált bérminimum 122 ezer forintra nő. Ugyanakkor a vállalkozási szféra számára ajánlott béremelés mértéke 3-4 százalék – erről állapodott meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Februártól tárgyalások kezdődnek a munka törvénykönyve felülvizsgálatáról, a sztrájktörvényről. A korkedvezményes nyugdíj lehetősége jelenlegi formájában januártól megszűnik.

 

A hétfőn megkötött bérmegállapodás értelmében 2015. január elsejétől a minimálbér havi bruttó összege 105 ezer forint, a garantált bérminimum havi bruttó összege pedig 122 ezer forint összegű lesz. Ezen kívül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum vállalatok számára 3-4 százalékos béremelésről szóló ajánlást is megfogalmaztak a munka világának képviselői.

A most megkötött megállapodás eredetileg magába foglalta volna a korkedvezményes nyugdíj és a cafetéria-rendszer átalakítását is, de ezekről nem sikerült egyezségre jutni. Ugyanakkor a korkedvezményes nyugdíjrendszer a holnapi nappal kivezetésre kerül, viszont még nem született meg a helyébe lépő jogszabály, amely garanciát adhatna a nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítására. A tervek szerint erről februárban tárgyalnak majd, és várhatóan tavasszal terjesztik a törvényjavaslatot a parlament elé. A késedelemnek azok láthatják a kárát, akik számára az újév első negyedévében lenne esedékes a korkedvezményes nyugdíj, hiszen ebben az időszakban nem lesz megfelelő rendelkezés számukra.

A munkavállalók képviseletében, Gaskó István úgy nyilatkozott, hogy egy olyan megállapodást sikerült létrehozni, ami rendezi a bérkérdéseket, valamint az egyéb konfliktusos dolgokat, ugyanakkor „nem túl boldog tőle senki”.

A munkaadók képviselője szerint a bérmeghatározás kismértékben meghaladja a kormány által prognosztizált gazdasági növekedés mértéket, ezért nem lesz könnyű a munkáltatóknak tartani magukat hozzá, viszont különösen fontos, hogy a béremelés ne veszélyeztesse a munkahelyeket.

Varga Mihály megismételte a korábbi kormányzati álláspontot arról, hogy Magyarország jövője csak munkára építhető, és a kormány kitart amellett, hogy az ország gazdasági növekedésének záloga a foglalkoztatottság növekedése.

A minimálbérről elmondta, hogy 2014-hez képest 3,4 százalékos emelkedés figyelhető meg, ugyanakkor ez még mindig az Unió alsó harmadába tartozó érték.

A minimálbér bevezetése óta hazánkban a minimálbér relatív értéke jelentősen változott. A bevezetésekor, 1989-ben az átlagkereset 34 százalékát tette ki, míg 2000-ben már csak 29 százaléka volt – jóval elmaradva az EU-átlagtól. 2001-ben és 2002-ben a kormány megduplázta a minimálbért, aminek aránya így az átlagkeresethez mérten 39 illetve 43 százalékra nőtt, majd 2011-ben a kormány újabb nagymértékű emelést hajtott végre, 78 500 forintról 93 ezer forintra növelve a minimálbér mértékét, mely ismét jelentős terhet jelentett a vállalatok számára. 2012 óta a minimálbér-emelések évről évre csökkentek, 2013-ra 5000 forinttal, 2014-re pedig már csak 3500 forinttal emelte meg a kormány a minimálbért, amely megegyezik a jövő évi minimálbér emelkedésének ütemével is.

A minimálbér alakulása (Forint)
            Bruttó  Nettó
2007    65 500  51 575
2008    69 000  56 190
2009    71 500  57 815
2010    73 500  60 236
2011    78 000  60 600
2012    93 000  60 915
2013    98 000  64 190
2014  101 500  66 483
2015  105 000  68 775
Forrás:Mfor.hu

A nettó minimálbér – akárcsak idén – 2292 forinttal emelkedik jövőre, a garantált bérminimum pedig 2620 forinttal. A nettó minimálbér összege így 66 483 forintról 68 775-re emelkedik, a garantált bérminimumra bejelentettek pedig jövőre 79 910 forintot vihetnek haza. A jövő évi növekedés a minimálbéresek esetében kisebb mértékű lesz, mint az idei, viszont a nettó garantált bérminimum jövőre 7 százalék többletet hoz az érintetteknek.

A szakszervezetek elégedetlenségének oka, hogy évi 10 százalékkal kellene emelni a minimálbéreket ahhoz, hogy 2018-ra elérje a minimálbér értéke a létminimumot. Ehelyett viszont 3-4 százalék közötti emelkedés figyelhető meg, mely jócskán elmarad még ettől a szinttől, miközben jövőre a létminimumhoz szükséges összeg is pár ezer forinttal várhatóan tovább fog emelkedni.

A sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy sokat dolgoztak a pedagógusok, a rendvédelem és az egészségügyben dolgozók bérének emelésén is. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy a pedagógusok bérének elválasztása a minimálbértől 5-10 ezer forintos emelkedéstől fosztja meg a tanárokat. Míg a minimálbér összege 2015-ben 105 ezer forint lesz, a tanárok fizetését 101 500 forintos minimálbér figyelembevételével számolják ki. Ennek következménye, hogy egyes pedagógusok csaknem 12 ezer forinttal keresnek kevesebbet idén, mint ahogy a régi számítás mellett alakulhatott volna fizetésük. A Hoffmann Rózsa alatt kidolgozott pedagógus-életpályamodell egyik fontos garanciája az volt, hogy a pedagógus fizetések a minimálbér emelkedésével együtt növekedik, viszont ez csak 2014-ben történt meg, és a következő évtől meg is szüntetik. A döntés ellen nem csak a szakszervezetek képviselői, hanem a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott.

Az MSZP továbbra is százezer forintos nettó minimálbért javasol, méghozzá úgy, hogy a munkáltatók járulékterhei változatlanok maradjanak – olvasható a párt közleményében.

Kneifel Janka írása a Népszavának

Forrás: http://nepszava.hu/cikk/1043786-a-jovo-evi-minimalber-105-ezer-forint/

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

A SZEF elnöke az EVDSZ vendége volt

2022. augusztus 27-én Csóti Csaba, a SZEF elnöke az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vendége volt az EVDSZ családi napján. A kötelen beszélgetések során az EVDSZ egyes vezető tisztségviselőivel elsősorban a

A SZEF a 10. Lakásmeneten.

A SZEF és egyes tagszervezeteinek (SZTDSZ, SZÁD, KKDSZ) aktivistái részt vettek a 10. Lakásmenten, követelve az igazságosabb lakáspolitikát! Az eseményről a Mérce hasábjain a következő cikkekben olvashatunk: „Üres házak mindenhol,

A NYUSZET nyílt levele a Miniszterelnöknek

A NYUSZET szeptember 25-én nyílt levelet intézett az Idősek Tanácsa elnökéhez, Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A szervezet — melynek tagja a SZEF Nyugdíjas Választmánya is — ebben a válságos, régen nem

09.27-én kerekasztal beszélgetés a szolidaritásról

A szolidaritás esélyei a válságban Meghívó a Nyomtass te is! klubeseményére   Időpont: 2022. szeptember 27. kedd, 19:00 óra Téma: Működhet-e a szolidaritás a válságban? Van-e esélye a szakszervezetek összefogásának,