Kétséges a megegyezés a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány képviselői között folyó, jövő évi béreket, köztük a minimálbért érintő tárgyalásokon; abban azonban egyetértettek a felek, hogy jó lenne megállapodást elérni – mondta el a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.

Örömmel hallgatjuk, olvassuk a közmédia folyamatos pozitív híreit, melyek szerint az elmúlt év átlagos bérnövekedése az 5 %-ot is meghaladta. A közszolgálati dolgozók ezek után joggal kérdezik, hogy ők miért maradnak ki – egyesek már 10 éve – a béremelésekből. Állami és önkormányzati dolgozók egyre nagyobb hányada csúszik a megélhetési küszöb alá, pedig hosszú ideje napi 9-10 órát dolgoznak.

Tízezer megváltozott munkaképességű ember kerülhet utcára, mert a költségvetés tervezete szerint ötmilliárd forinttal kevesebbet szánnak jövőre a foglalkoztatásuk támogatására – tudtuk meg Király Andrástól, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 elnökétől. Az érdekvédő hangsúlyozta: a tárgyalásos megoldások híve, de figyelemfelhívó levelükre nem kaptak választ sem a kormányfőtől, sem a szakminiszterétől.

http://www.ma.hu/uzlet/233639/Jovore_tobb_forras_jut_a_megvaltozott_munkakepesseguek_foglalkoztatasara?place=srss

Nagyszabású, akár országosan is érezhető sztrájkra és demonstrációra készül a Közúti Közlekedési Szakszervezet, hogy így helyezzenek nyomást a kormányra a korkedvezményes nyugdíjért folytatott tárgyalások során – minderről Nemes Gábor, a szervezet elnöke beszélt a Klubrádió Esti Gyors című műsorában.

A LIGA szakszervezeti szövetség országszerte félpályás útlezárásokat szervez december 15-én, hogy így tiltakozzon a kormány munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedései ellen – jelentette be Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke. Kifejtette: szeretnének megoldást találni a hamarosan lejáró korkedvezményes nyugdíjra, de szavai szerint módosítani kellene a munka törvénykönyve munkavállalókat hátrányosan érintő részeit, valamint a sztrájktörvényt is – írja az MTI.

A jövő évi költségvetés elfogadása előtti napon, vasárnap 16 órakor tüntet a 60 ezren a MAGÁNnyugdíjunkért Facebook-csoport. A demonstrációhoz civil- és szakszervezetek és Facebook-közösségek csatlakoztak.

Soha nem voltak olyan nagyok az anyagi különbségek a szegények és a gazdagok között, mint az utóbbi 30 évben, és ez a tendencia a gazdasági növekedés ellen hat – állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott egyik jelentésében.

A cafeteriával kapcsolatos jövő évi előírások változásai nyomán megugorhat jövőre a Szép kártya használata, illetve a béren kívüli juttatásként adható vissza nem térítendő lakáscélú támogatás igénybevétele.

A hagyományosan magas (idén történelmi csúcsot jelentő) szeptemberi külkereskedelmi mérleg többlet után idén októberben sokkal kisebb többlet alakult ki – közölte az előzetes adatot a KSH. Ez a számok nyelvén azt jelentette, hogy a kilencedik havi 953-ról 374 millió euróra esett a szuficitünk, nagyrészt az importunk meglódulása miatt. Éves összevetésben az exportunk újra mínuszban jár.

A még megmaradt magánpénztári tagok vették az adást, és mind nagyobb számban kezdtek el tagdíjat fizetni az állami „megmentés” hírére. A pénztárak szerint is a szabályozás átalakítására van szükség a fenntarthatósághoz, csak másképp, mint ahogy a kormány képzeli.

Kissé gyengült a forint árfolyama kedd reggelre a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Több tízezer vállalkozásnak, alapítványnak kell nyilatkoznia januárig a tényleges tulajdonosairól, különben zárolják a számláját. A pénzmosás-ellenes törvény tavaly nyári módosítása szerint januártól nincs pardon: akinek másfél év nem volt elég a nyilatkozatra, nem jut a pénzéhez. Sokan rohanhatnak a bankba az utolsó pillanatban.

Idén katasztrofális volt az olajbogyószüret Olaszországban és Dél-Európa nagy részén, így az olívaolaj nem csak kevés, hanem drága is lesz – írta vasárnap a francia AFP hírügynökség.