A visegrádi országok szakszervezeti konföderációinak találkozója

A hagyományoknak megfelelően az idén is találkozott a négy visegrádi ország szakszervezeti konföderációinak a vezetősége, ezúttal Krakkóban, ahol a lengyel Forum volt a vendéglátó szervezet. A rendezvényt a Friedrich Ebert alapítvány t

A hagyományoknak megfelelően az idén is találkozott a négy visegrádi ország szakszervezeti konföderációinak a vezetősége, ezúttal Krakkóban, ahol a lengyel Forum volt a vendéglátó szervezet. A rendezvényt a Friedrich Ebert alapítvány támogatta.

A megnyitó után a négy ország ismertette az országuk aktuális helyzetét, a sort Lengyelország nyitotta meg. A beszámolót Anna Grabowska, az FZZ képviselője tartotta. Lengyelországban élesedik a munkáltatók és a munkavállalók közötti ellentét, náluk van a legtöbb határozott idejű munkaszerződés, a 30 évnél fiatalabbak 77%-a dolgozik így. Az is gyakran előfordul, hogy a munkavállalót még a munkaviszonya alatt felmentik. A határozott idejű munkaszerződéseket csak „szemétszerződéseknek” hívja a köznyelv, ugyanakkor a szakszervezetek nem tekintik másodrangú szerződéseknek a határozott idejű munkaszerződéseket sem, de sajnos ezek nem nyújtanak elégendő biztonságot a munkavállalóknak. A lengyel munkaügyi ellenőrzési felügyelet szerint, annak ellenére, hogy a szerződések túlnyomó része tartalmaz a munkaviszonyra vonatkozó részt is, minden 5. szerződés mégsem tekinthető munkaszerződésnek, mert ezek polgári jogi szerződések. Nagyon problémásak a különböző beszállítói láncok, akik jellemzően nem a munkaügyi törvényeknek megfelelő szerződéseket kötnek, hanem ilyen polgári szerződéseket, mert ezek után nem kell a munkáltatónak TB-t fizetni.

A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy ilyen szerződések esetén is kelljen, de mivel az érdekegyeztetés Lengyelországban sem működik, ezért semmit sem egyszerű elérni.

Lengyelországból is sok fiatal ment el külföldre dolgozni. Andtzej Adamczyk, a Szolidaritás nemzetközi titkára kiegészítésében elmondta, hogy a szociális párbeszéd régen sem működött, mert ha valamiben egyezségre jutottak a felek, a kormány azt sem tartotta be. A szakszervezetek több panaszt nyújtottak be az ILO-hoz, az Európai Bizottsághoz.

Csehország helyzetéről Jozef Stredula, a CM KOS új elnöke számolt be.  Csehországban a választások után jelentősen javult a szakszervezetek helyzete, mivel balközép kormánya van az országnak, és pl. a konföderáció előző elnöke is parlamenti képviselő lett. A kormány a CMKOS legnagyobb örömére támogatja a szociális párbeszédet. A gazdaság helyzete javul, az ipar fejlődik, de nagy probléma a dolgozó szegények helyzete. A munkanélküliség az EU-ban a 6. legalacsonyabb, a reálbérek nőttek. Az átlagbér 850 Euró. A CMKOS jövőre szeretné elérni, hogy legyen 5%-os béremelés, ½ %-os infláció mellett. A minimálbér 9000 Korona, míg a német minimálbér 40 000 Korona. A cseh minimálbér a német minimálbérnek a 60%-a. A cseh érdekegyeztető tanács jól működik, már megtárgyalta a költségvetést, a nyugdíjreformot, az európai uniós alapok felhasználásról, és tárgyalt az EU-USA közötti szabadkereskedelmi szerződésről is. A cseh korona árfolyamáról pedig egyeztetést folytatnak a Cseh Nemzeti Bankkal.

A magyar helyzetről szóló beszámolót Palkovics Imre tartotta, aki a legfontosabb gazdasági mutatókat vázolta fel, elmondta, hogy nem működik az érdekegyeztetés, beszélt az OKÉT-ről, a közszféra helyzetéről is. A beszámolót a jelenlévő magyar kollégákkal együtt kiegészítettük. 

A szlovák országjelentést Jozef Kollár elnök mutatta be. Szlovákia egyik legnagyobb problémája is a nagyon alacsony bérek, a KOZ SR szeretné, ha 10%-kal emelkedne a minimálbér, azt, hogy aki minimálbéren van, többet keressen, mint amennyi a megélhetéshez kell. A minimálbéren lévők a jövőben nem fognak egészségbiztosítást fizetni, ez is 32 EUR emelkedést jelent. Helyettük majd az állam fizet a biztosítónak.

A bruttó minimálbér összege jelenleg 494 EUR. A minimálbér és az átlagbér közötti különbség nagy, de a minimálbér gyorsabban növekszik. Az a cél, hogy a minimálbér az átlagbérnek a 60%-a legyen. 2013-ban nőtt a termelékenység, de a bérek nem. A munkáltatók szerint nagyon magasak a munkára rakódó terhek. A KOZ SR egyeztetni kíván a nyugdíjakról, mert azok eddig minden évben csökkentek. A munkanélküliség csak lassan csökken. Említésre méltó, hogy az ifjúsági garancia programba való bekapcsolódás után 20 000 fiatal talált magának munkát.   Az országra jellemző még, hogy mindenki a kiskapukat keresi. A KOZ SR szeretné elérni, hogy az MT megváltozzon, hogy ott, ahol nincs szakszervezet, ne lehessen kollektív szerződést kötni. A kollektív szerződések száma alacsony, a KKV-nál egyáltalán nincs is.

A következő nap az ülésnek két témája volt, egyrészt Józef Niemiec, az ETUC főtitkárhelyettese ismertette az Európai szakszervezeti Szövetség állásfoglalását és terveit az újonnan alakuló Európai Bizottsággal és a szervezet 2015. évi kongresszusával kapcsolatban, majd azt vitattuk meg, hogy hogyan tudnák a visegrádi országok hatékonyabban képviselni saját érdekeiket az ETUC-n belül.

Józef Niemiec először az alakuló bizottság ügyeiről beszélt, az ETUC számára az egyik  legfontosabb portfóliót Marianne Thiyssen, belga biztos kapta, ő lesz a társadalmi és szociális ügyek biztosa. Személyét a főtitkárhelyettes pozitívnak értékeli, mert jól ismeri az EU-ban működő mechanizmusokat és pozitívan áll a feladathoz. A másik számunkra fontos tárca az új  szociális párbeszédé, és ennek a leendő biztosa. Lényeges kérdés az is, hogy hogyan fog majd Bizottság működni, és hol lesznek az együttműködés határai. Félő, hogy a hivatalnokok szerepe tovább fog erősödni, egyelőre úgy tűnik, hogy csak a nagypolitikai döntéseket nem ők fogják meghozni. Pozitívnak lehet tekinteni Junckers elnök beruházási tervét, de az nem biztató, hogy a tagországok kormánypárjainak jelentős része, így a biztosok is jobboldaliak. Az EU döntéseket azonban mindenképpen meg kell próbálni befolyásolni.

Aktuális témák, amiknek a megtárgyalásában az ETUC-nak mindenképp részt kell vennie:

  • Európai szemeszter
  • munkavédelem
  • fenntartható fejlődés
  • klímaváltozás, energiapolitika
  • szociális párbeszéd
  • EU-USA közötti Szabadkereskedelmi Egyezmény
  • EU-Kanada Szabadkereskedelmi Egyezmény

Az európai uniós kitekintés után a négy ország szervezetei a további közös munka lehetőségét vizsgálta meg. Az ETUC-ban nemrég alakult egy informális csoport, mely a jövő évben tartandó párizsi kongresszusra készülve koordinálja a vezető tisztségekre és a titkársági helyekre szóló jelöléseket. A térséget ebben a bizottságban Pjotr Duda, a Szolidaritás elnöke képviseli és szükség esetén Jozef Stredula helyettesíti. A jövő évi kongresszusra pedig a V4 országok szervezetei egyeztetni kívánják az álláspontjukat a legfontosabb kérdésekben, ezért a térség szakszervezeti konföderációi 2015 februárjának végén, vagy március elején Pozsonyban ismét találkoznak.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Nemzeti Konzultáció az oktatásért!

ORSZÁGOS TÜNTETÉS A BUDAPESTI KOSSUTH TÉREN! A Pedagógusok Szakszervezete és noÁr országos tüntetést szervez 2022. november 26-án! Kora délután a petíciónkat adjuk át a Belügyminisztérium képviselőjének, majd közösen átvonulunk a

Lefolyt 2022. évi közalkalmazotti reprezentativitás vizsgálat

A lefolyt 2022. évi közalkalmazotti reprezentativitás vizsgálat eredményeként a szakszervezeti konföderációk közül egyedüliként a SZEF érte el az országos közalkalmazotti reprezentatív konföderáció besoroláshoz szükséges 5%-ot meghaladó közalkalmazotti szakszervezeti tagság mértékét.