MaSZSZ-MGYOSZ konferencia a bérekről

“Tisztességes bérek – a társadalom, a gazdaság felemelkedésének akadálya vagy motorja?

“Tisztességes bérek – a társadalom, a gazdaság felemelkedésének akadálya vagy motorja?”

A fenti címet viselte az a konferencia, amelyet közösen tartott meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ)és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) október tizenharmadikán. Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa, aki a versenyképes bérekről, Wimmer István az MGYOSZ,
főtitkára a „Tisztes munka – tisztes bér”, Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára “Minőségi közszféra – minőségi bérek”, és Pataky Péter, a MaSZSZ elnöke, aki „Program a dolgozói szegénység ellen” címmel tartott munkavállalói és munkáltatói érdekvédőknek előadást.

Minőségi közszféra – minőségi bérek

Boros Péterné, az MKKSZ főtitkár asszonya előadásában rámutatott, hogy a közszférában 2008 óta nem volt tarifaemelés. Ma Magyarországon 660 ezren dolgoznak költségvetési intézményekben, ehhez képest 10 évvel ezelőtt még 820 ezer foglalkoztatott volt a közszférában, ez 20% létszámcsökkenést mutat. A csökkenés a közszolgálat minden ágazatát érintette, de a legjelentősebb a közigazgatásban valósult meg ahol 70 ezer álláshely szűnt meg 10 év alatt. A bértarifák 6 éve változatlanok, megszűnt a 13. havi juttatás, jutalmazás nincs, a béren kívüli juttatások jelentősen csökkentek. A munkavállalók közel egyharmada, 28,4%-a nem az illetménytábla szerinti fizetést kapja, minimálbért kapnak, mert a tábla elavult. Célunk a tisztességes bérek elérése, ehhez egy három éves bérmegállapodást készülünk kötni a kormányzattal. Készül az új életpályatörvény, ehhez elvárjuk a megfelelő illetményeket. 

Az EU-nak nincs, de azért…

Az EU-nak szinte semmi kompetenciája nincs a bérek meghatározásában, kívül esik a szerződés hatáskörein, de elismerik a kollektív alku jogát, ám az EU-n belüli szabályozásbeli sokszínűséget figyelembe kell venni – mondta Andor László EU-biztos. Ha viszont közgazdasági oldalról nézzük, akkor más egy kicsit a kép, miután sok mindenre hatással van a bérek színvonala, így a közös célkitűzésekben nem is maradhat semleges az EU – tette hozzá.  Az EU 2020 ugyanis számszerű célokat tűzött ki, ebbe már elkerülhetetlenül belekerülnek a bérek alakulására vonatkozó elemek is.

A siker és a bér összefüggései

Wimmer István, az MGYOSZ főtitkára előadásában leszögezte, hogy akkor van tisztességes bér, ha van tisztességes munka. A tisztes bérek mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak fontosak, mivel meghatározzák a vásárlóerő nagyságát, ezáltal a gazdaság teljesítményét. Ezért fontosak a nemzetgazdaság szempontjából is. A főtitkár kiemelte: az elmúlt 6-7 évben csökkent Magyarországon a versenyszférában foglalkoztatottak száma, amely „lázmérője” az ország gazdasági helyzetének.
A béremelés és a gazdasági sikeresség sorrendje nem felcserélhető és nem hagyható figyelmen kívül. Magas átlag- és minimálbérek sikeres, erős gazdaságokban alakultak ki, tehát előbb kell a siker és az eredmény, ezután lehet csak tisztességes munkabérről beszélni – hangoztatta véleményét.

Összefogás a dolgozói szegénységgel szemben

Pataky Péter, a MaSzSz elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a dolgozói szegénység növekvő probléma Magyarországon, amelyet közösen kell megoldani, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány együttműködésével. A bérek emelése a válság által okozott társadalmi krízis megoldásának egyetlen valódi eszköze.
A szakszervezeti szövetség javaslata szerint egységesíteni kell a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért. A szakszervezet elnöke hozzátette: definíció szerint nem lehetne kevesebbet keresni, mint a minimálbér, azonban jelenleg a közfoglalkoztatotti bér az igazi minimálbér. A közfoglalkoztatás átmenetileg, bizonyos helyzetekben szükségszerű, de hosszú távon több a káros hatása, mint az előnye – jelentette ki, utalva a bérek letörésére és a munkaerőpiac torzítására. Pataky Péter hangsúlyozta: a létminimum és a minimálbér közti különbséget fokozatosan csökkenteni kell. Az a cél, hogy 2018-ra érje el a nettó minimálbér az akkori létminimumot.
A MaSzSz elnöke rámutatott: a munkavállalók 36 százaléka a létminimumnál kevesebbet kap munkabérként. Tarthatatlan, hogy 8 órás, teljes munkaidős munkáért ne lehessen a létminimumot megkeresni – hangsúlyozta.

Forrás: www.mszosz.hu, MTI, www.mkksz.org.hu 

Cikkek

Napi.hu: Az Ön fizetésébe is beleszól majd Brüsszel?

KlubRadio.hu: Nem elég a pénzügyi szigor a gazdaság talpra állítására

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és

SZEF Nyugdíjas Tagozatának továbbképzése

Tájékoztató   2022. november 23-án a SZEF Nyugdíjas Szervezete továbbképző konferenciát tartott a Benczúr Hotelben. A rendezvényen neves közgazdász egyetemi tanárok és szociológus tartott előadást a megjelent nyugdíjas szakszervezeti tagoknak.

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós