“Tisztességes bérek – a társadalom, a gazdaság felemelkedésének akadálya vagy motorja?
“Tisztességes bérek – a társadalom, a gazdaság felemelkedésének akadálya vagy motorja?”
A fenti címet viselte az a konferencia, amelyet közösen tartott meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ)és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) október tizenharmadikán. Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa, aki a versenyképes bérekről, Wimmer István az MGYOSZ,
főtitkára a „Tisztes munka – tisztes bér”, Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára “Minőségi közszféra – minőségi bérek”, és Pataky Péter, a MaSZSZ elnöke, aki „Program a dolgozói szegénység ellen” címmel tartott munkavállalói és munkáltatói érdekvédőknek előadást.
Minőségi közszféra – minőségi bérek
Boros Péterné, az MKKSZ főtitkár asszonya előadásában rámutatott, hogy a közszférában 2008 óta nem volt tarifaemelés. Ma Magyarországon 660 ezren dolgoznak költségvetési intézményekben, ehhez képest 10 évvel ezelőtt még 820 ezer foglalkoztatott volt a közszférában, ez 20% létszámcsökkenést mutat. A csökkenés a közszolgálat minden ágazatát érintette, de a legjelentősebb a közigazgatásban valósult meg ahol 70 ezer álláshely szűnt meg 10 év alatt. A bértarifák 6 éve változatlanok, megszűnt a 13. havi juttatás, jutalmazás nincs, a béren kívüli juttatások jelentősen csökkentek. A munkavállalók közel egyharmada, 28,4%-a nem az illetménytábla szerinti fizetést kapja, minimálbért kapnak, mert a tábla elavult. Célunk a tisztességes bérek elérése, ehhez egy három éves bérmegállapodást készülünk kötni a kormányzattal. Készül az új életpályatörvény, ehhez elvárjuk a megfelelő illetményeket.
Az EU-nak nincs, de azért…
Az EU-nak szinte semmi kompetenciája nincs a bérek meghatározásában, kívül esik a szerződés hatáskörein, de elismerik a kollektív alku jogát, ám az EU-n belüli szabályozásbeli sokszínűséget figyelembe kell venni – mondta Andor László EU-biztos. Ha viszont közgazdasági oldalról nézzük, akkor más egy kicsit a kép, miután sok mindenre hatással van a bérek színvonala, így a közös célkitűzésekben nem is maradhat semleges az EU – tette hozzá. Az EU 2020 ugyanis számszerű célokat tűzött ki, ebbe már elkerülhetetlenül belekerülnek a bérek alakulására vonatkozó elemek is.
A siker és a bér összefüggései
Wimmer István, az MGYOSZ főtitkára előadásában leszögezte, hogy akkor van tisztességes bér, ha van tisztességes munka. A tisztes bérek mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak fontosak, mivel meghatározzák a vásárlóerő nagyságát, ezáltal a gazdaság teljesítményét. Ezért fontosak a nemzetgazdaság szempontjából is. A főtitkár kiemelte: az elmúlt 6-7 évben csökkent Magyarországon a versenyszférában foglalkoztatottak száma, amely „lázmérője” az ország gazdasági helyzetének.
A béremelés és a gazdasági sikeresség sorrendje nem felcserélhető és nem hagyható figyelmen kívül. Magas átlag- és minimálbérek sikeres, erős gazdaságokban alakultak ki, tehát előbb kell a siker és az eredmény, ezután lehet csak tisztességes munkabérről beszélni – hangoztatta véleményét.
Összefogás a dolgozói szegénységgel szemben
Pataky Péter, a MaSzSz elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a dolgozói szegénység növekvő probléma Magyarországon, amelyet közösen kell megoldani, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány együttműködésével. A bérek emelése a válság által okozott társadalmi krízis megoldásának egyetlen valódi eszköze.
A szakszervezeti szövetség javaslata szerint egységesíteni kell a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért. A szakszervezet elnöke hozzátette: definíció szerint nem lehetne kevesebbet keresni, mint a minimálbér, azonban jelenleg a közfoglalkoztatotti bér az igazi minimálbér. A közfoglalkoztatás átmenetileg, bizonyos helyzetekben szükségszerű, de hosszú távon több a káros hatása, mint az előnye – jelentette ki, utalva a bérek letörésére és a munkaerőpiac torzítására. Pataky Péter hangsúlyozta: a létminimum és a minimálbér közti különbséget fokozatosan csökkenteni kell. Az a cél, hogy 2018-ra érje el a nettó minimálbér az akkori létminimumot.
A MaSzSz elnöke rámutatott: a munkavállalók 36 százaléka a létminimumnál kevesebbet kap munkabérként. Tarthatatlan, hogy 8 órás, teljes munkaidős munkáért ne lehessen a létminimumot megkeresni – hangsúlyozta.
Forrás: www.mszosz.hu, MTI, www.mkksz.org.hu
Cikkek
Napi.hu: Az Ön fizetésébe is beleszól majd Brüsszel?
KlubRadio.hu: Nem elég a pénzügyi szigor a gazdaság talpra állítására
