KKDSZ: 8 és 4

Szeptember 5.-től 12-ig a KKDSZ vezetői nyolc napon belül négy fórumon vettek részt és ismertették a közgyűjteményi és közművelődési szakmai ágazatok elfogadhatatlan bérhelyzetét.

Szeptember 5.-től 12-ig a KKDSZ vezetői nyolc napon belül négy fórumon vettek részt és ismertették a közgyűjteményi és közművelődési szakmai ágazatok elfogadhatatlan bérhelyzetét.

 

 Szeptember 5-én találkozott a KKDSZ elnöke és két alelnöke Dr. Cseri Miklóssal, az EMMI kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárával, amely megbeszélésen részt vett Vigh Annamária Közgyűjteményi Főosztályvezető és Beke Márton Közművelődési Főosztályvezető is. Mindkét fél kinyilvánította a rendszeres találkozó szükségességét, melyre előre egyeztetett napirend alapján, feltehetően kéthavonta kerül majd sor.

A szakszervezet vezetői a szakterületek legfontosabb problémáit ismertették. Jelezték, hogy – elsősorban a könyvtárakban – előfordul, hogy kulturális közfoglalkoztatottak, máskor nem szakképzett dolgozók töltenek be szakmai képesítéshez kötött munkaköröket. A két fél egyetértett abban, hogy konkrét esetekre vonatkozóan tájékoztatni fogják egymást a jövőben, különös tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat egyik fél álláspontja szerint sem követendő.

Abban is egyetértettek, hogy a kistelepülések ellátási nehézségei mellett sürgető a közművelődési szakfelügyelet mielőbbi újraindítása, melynek jogszabályi feltételei a közeljövőben megújulnak.

Szóba került továbbá a múzeumok szakmai támogatásának kérdésköre, illetve a magyar levéltárügyben a Nemzeti Levéltár létrejöttéből adódó új típusú egyeztetések szükségessége is.

A szakági kérdések mellett az első, legfontosabb és ismételten előtérbe állított kérdés a szakmák bérhelyzete volt. A KKDSZ-nek 2013 júniusában készült az azóta is érvényesnek tekintett bértábla javaslata (1-es és 2-es számú melléklet), melynek elfogadását a szakszervezeti oldal ez alkalommal is szorgalmazta, kifejtve, hogy a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények dolgozóinak jövedelme minden szinten megszégyenítő és elfogadhatatlan, az igen rossz közalkalmazotti béreken belül is a legalacsonyabbak közé tartozik.

A jelenlévők fölvetették a KÁÉT (Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács) összehívásának, valamint a minisztérium és a KKDSZ közötti megállapodás felújításának szükségességét. Ez utóbbinak egykor kézzelfogható pozitív eredménye volt.

 

  Szeptember 8 és 10. között az EPSU KÖZÉP-KELET EURÓPA ÉS NYUGAT-BALKÁNI régiójának  találkozója zajlott Budapesten a Benczúr Hotelben, melyre a KKDSZ meghívására,  és a segítő közreműködésével került sor.  Az EPSU, európai közszolgálat szakszervezeti szövetség (public sector unio), melynek a KKDSZ tagja. A programot az EPSU szervezte és finanszírozta, egy szabadidős porgrammal járult hozzá az ittlét tartalmassá tételéhez az EPSU 5 magyarországi tagszervezet, és ehhez adott anyagi támogatást a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF szakszervezeti konföderáció) is. A régió közalkalmazotti szakszervezeteinek 65 képviselője mellett Jan Willem Goudriaan, az EPSU főtitkára és két munkatársa vett részt a tanácskozáson.

A magyarországi ország-jelentést Varga László, a SZEF elnöke tartotta, ebben is kitért a bérhelyzetre és annak elfogadhatatlan voltára. Emellett Földiák András, a KKDSZ elnöke és Papp Katalin alelnök is ismertette ezt a helyzetet és kérte az EPSU szolidaritását, szükség esetén a konkrét támogatását.

 

 Szeptember 10-én tartotta a Magyar Szakszervezeti Szövetség Szövetségi Tanácsa a VDSZ székházában, szintén a Benczúr utcában az ülését, melyen küldöttként a KKDSZ elnöke vett részt. Pataky Péter, az MSZSZ elnöke megküldte valamennyi küldöttnek a KKDSZ augusztusi elnökségi ülésének erre a célra készült szakszervezet-politikai összefoglalóját (3-as számú melléklet). Ennek negyedik pontjában Földiák András hangsúlyozza, hogy egyes ágazatokban a kormány megteremtette a dolgozók egy részének a béremelését, más ágazatokban érthetetlen és elfogadhatatlan módon minimális „bérpótlékot” biztosított, megint más közszolgálati ágazatokban vagy alágazatokban nem is kezdeményezte a rendezés, vagy az elemi korrekció előkészületeit sem. A Magyar Szakszervezeti Szövetség az egyes szakmák és szakterületek semmivel nem magyarázható diszkriminációját, ezt a „közalkalmazotti rendezésnek” feltüntetett igazságtalanságot nem fogadhatja el.Sértő és az ágazatok visszafejlesztése miatt nemzetileg kifejezetten káros a jelenlegi állapot. Ezért halasztást nem tűrő módon el kell érni minden közszolgálati terület bérviszonyainak igazságos, az európai bérszínvonalhoz közelítő rendezését.

 

 Szeptember 11 – 13-án a SZEF Ügyvivői Testülete kihelyezett ülésen tekintette át a konföderáció legfontosabb második félévi feladatait. A SZEF november 8-i Kongresszusán várhatóan kimondja beolvadását a Magyar Szakszervezeti Szövetségbe, ez számos tisztázandó kérdést vetett fel. Emellett és számos egyéb aktuális kérdés mellett részletesen szó esett a konföderáció bérpolitikájáról, az elhangzottak alapján Fehér József  SZEF alelnök és OKÉT ügyvivő összefoglalót készít és kéri a kormánytól az OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) összehívását.

E napirendi pont keretében Földiák András ismertette a KKDSZ bérköveteléseit és elmondta, hogy ha rövid időn belül nem kapnak komoly ígéretet a bérhelyzet javítására, akkor minden törvényes eszközt igénybe vesznek, hogy tiltakozásuknak a szakterület dolgozói hangot adjanak.  

Budapest, 2014. szeptember 15.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

A NYUSZET nyílt levele a Miniszterelnöknek

A NYUSZET szeptember 25-én nyílt levelet intézett az Idősek Tanácsa elnökéhez, Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A szervezet — melynek tagja a SZEF Nyugdíjas Választmánya is — ebben a válságos, régen nem

09.27-én kerekasztal beszélgetés a szolidaritásról

A szolidaritás esélyei a válságban Meghívó a Nyomtass te is! klubeseményére   Időpont: 2022. szeptember 27. kedd, 19:00 óra Téma: Működhet-e a szolidaritás a válságban? Van-e esélye a szakszervezetek összefogásának,