Fidesz: Folytatjuk az egészségügyi bérrendezést
Nyitrai Zsolt a Semmelweis-nap alkalmából azt közölte, hogy a Fidesz elkötelezett az egészségügyi dolgozók bérrendezésének folytatása mellett. A nagyobbik kormánypárt társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója szerint az ország gazdasági és pénzügyi teljesítményével arányban, a Fidesz elkötelezett a bérrendezés folytatásában és a munkakörülmények javításában. A fideszes politikus az egészségügyi dolgozók napján kiemelte, hogy már negyedik éve több lépcsőben zajlik az egészségügyi dolgozók bérrendezése, amelynek egyaránt részesei az ápolók, az orvosok, a szakorvosok, a háziorvosok, a mentőorvosok, a védőnők, a fogorvosok, a rezidensek, a gyógyszerészek és a házi gyermekorvosok. (Magyar Hírlap)
LMP: Rendezzék a közszférában dolgozók bérét
Az LMP azt követeli a kormánypártoktól, hogy tartsák be az ígéreteiket és kezdjenek tárgyalásokat a közszférában dolgozók bérének rendezése érdekében, emellett haladéktalanul dolgozzák ki az új életpályamodellt számukra. (Magyar Hírlap)
Köröket vert az unióra Magyarország
Kissé javult a foglalkoztatási helyzet az Európai Unióban, májusban 10,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta az áprilisi 10,4-ről – közölte kedden az Eurostat, az unió statisztikai hivatala. (MNO)
Újratervezés a felsőoktatásban
Akár teljesen kiszállhat az állam a közösségi főiskolává alakuló intézmények fenntartásából, hiszen ezek nem az állam vagy a nemzetgazdaság érdekeit szolgálják, hanem a helyi igényeknek képeznek szakembereket – emelte ki lapunknak adott interjújában az új felsőoktatási államtitkár. Palkovics László szerint a továbbiakban egyházaknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak vagy cégeknek kellene felelősséget vállalni ezekért a főiskolákért, akár tulajdonosként, akár működtetőként. (Magyar Nemzet)
Ne hagyd magad, munkavállaló!
Jogellenesen végzett munkahelyi ellenőrzés miatt 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a jogsértés súlyától függően – hívja fel a figyelmet a Deloitte Legal. (Népszava)
Ki dönthet az étkezési támogatásról?
Felesleges dokumentumokat kérhetnek az óvodák és az iskolák a normatív étkezési kedvezmény megállapításához, a gyermekvédelmi törvény pedig nem határozza meg egyértelműen, ki jogosult az étkezési térítési díj megállapítására és az ezzel kapcsolatos jogorvoslat elbírálására – derül ki az alapjogi ombudsman lapunk által megismert jelentéséből. A minisztérium megvizsgálja a jogszabály-módosítás szükségességét. (Magyar Nemzet)
Végtörlesztett? Pereljen!
Akár több tízezer új devizahiteles per is indulhat, ellehetetlenítve a bíróságok működését a kormány döntése miatt. Amint arról beszámoltunk: a kabinet múlt pénteken benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a Kúria devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi határozatának megállapításait illeszti be a jogrendbe. (Népszabadság)
A bankok elutasítják a kollektív bűnösséget
Politikai indíttatásból általános jogelveket rúg fel a kormány – fejtette ki a tegnapi sajtótájékoztatóján Kovács Levente. A Magyar Bankszövetség főtitkára ezzel arra utalt, hogy a készülő devizahiteles mentőcsomaggal a kormány újraértelmezi az elévülés szabályait. (Népszava, Magyar Nemzet)
Rejtve emelkednek a banki költségek
A tavasszal kiszabott jegybanki büntetések hatására óvatosabban változtatnak díjaikon a bankok. Ez azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy a korábbinál rejtettebben, de azért növeljék az ügyfeleket terhelő díjakat. (Magyar Nemzet)
Norvég alapok: itt a Transparency-levél
A Transparency International (TI) Magyarország nyilvánosságra hozta honlapján az alapvető jogok biztosának írt levelet, amelyben a civil szervezet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) a Norvég Civil Támogatási Alappal kapcsolatos hatáskörének és tevékenységének vizsgálatát kérte. (Népszava)
Lezavarják a lex RTL-t
Ma reggel 9-ig még tovább lehet faragni az eddig is bőszen csinosított reklámadó-törvényen – eddig lehet ugyanis beadni még további módosítókat hozzá, és pénteken már el is fogadhatja a lex RTL-t a kétharmados parlament. De ugyancsak szavaznak a bónuszokról és az interneten hirdetők, közvetve a Google és a Facebook “megadóztatásáról”. (Népszava)
L. Simon saját kollégáinak cégeiben bízik
Közvetlen munkatársaihoz köthető cégeket hívott meg egy 9,4 milliós kommunikációs tenderre L. Simon László fideszes politikus. (Népszabadság)
Nyomkövetőt kapnak a járulékok
Nem most, és nem így van szükség a nyugdíjjárulék-befizetések összesítésére. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője nem érti, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek mellett beérkező nyugdíjjárulék “gyűjtésével” mi a cél, hiszen az időskori ellátást nem a befizetett járulék alapján, hanem a munkával eltöltött évek, és az 1988-tól a szolgálati idő végéig elért jövedelem, illetve annak átszámítása (valorizálás) szerint határozzák meg. A napokban jelentették be: a nyáron bevezetik a járulékbefizetések nyomonkövethetőségi rendszerét. Először az 1955-59 között születettekkel kapcsolatos eljárás zajlik le, majd fokozatosan kiterjesztik a teljes biztosítotti körre. (Népszava)
A 4-es metrót az utasok kerülik el, nem az elszámoltatók
Az Európai Bizottság várhatóan 2017-ben vizsgálja meg, teljesítette-e Magyarország a 4-es metró építésére kapott uniós támogatás fejében tett vállalásait – tájékoztatták a Népszabadságot Brüsszelből. Nem lesz könnyű menet.
Tavasszal ismét szégyenpadra ülünk?
Költségvetési kiigazításra van szükség, különben jövő év tavaszán ismét túlzottdeficit-eljárás alá kerül Magyarország – derül ki az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott közleményéből. A brüsszeli szakértők június 24-27-e között jártak hazánkban, hogy a 2008-as EU-IMF hitelhez tartozó felülvizsgálatot elvégezzék. Az EB üdvözli, hogy az export és a belföldi fogyasztás bővülése ösztönzi a gazdasági növekedést, ugyanakkor szerinte a jövő évben ez jelentősen le fog lassulni, a mostani alacsony szintről. Emellett a magasnak tartják külső államadósságot és a refinanszírozási arányt. (Népszava)
Újraválasztották EP-elnöknek Martin Schulzot
Bár az előzetes napirend óvatosságból négy fordulót írt ki, az Európai Parlament már az első fordulóban, elegáns többséggel megválasztotta elnökének a szocialista frakció jelöltjét, Martin Schulz német EP-képviselőt. A leadott és érvényes 612 szavazatból 409-et kapott, vagyis a szocialistákon és a néppártiakon túl feltehetően sok liberális is rá szavazott. (Népszava)
