DGB Kongresszus 2014

Beszámoló a Német Szakszervezeti Szövetség Kongresszusáról

Németország legjelentősebb szakszervezeti konföderációja az 1949-ben alakult Német Szakszervezeti Szövetség (DGB), mely 2014. május 11-16. között tartotta 20. kongresszusát Berlinben.

A DGB-nek több mint 6 millió tagja van, nyolc tagszervezete képviseli a német munkavállalók háromnegyedét. A legnagyobb és a legjelentősebb szervezete az IG Metall, és a Ver.di, az előző a fémipari dolgozókat, az utóbbi a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket és a közszolgáltatásokban dolgozókat tömöríti. További, már jelentősen kisebb ágazati szervezetei nagyság szerint: Bánya-, Energia- és Vegyipari Ágazati Szakszervezet (IG BCE), Építőipari, Mezőgazdasági és környezeti Ágazati Szakszervezet (IG BAU), az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (GEW), Vasúti és Közlekedési Szakszervezet (EVG), az Élelmezés, Élvezeti Cikkek és a Vendéglátóipari Szakszervezet (NGG) és a Rendőrszakszervezet (GdP).

A kongresszusi küldöttek száma összesen 400 volt. A DGB pártoktól független, de történelmi hagyományaik miatt szoros kapcsolatot ápol a német szociáldemokrata párttal, az SPD-vel. 

A DGB kongresszus Németországban fontos politikai eseménynek számít, mert a németek számára fontos a demokrácia, a szakszervezeteket pedig a demokrácia megtestesítőinek tartják. Ezt tükrözte a meghívott vendégek száma is, jelen voltak a kormány, a különböző minisztériumok, a munkáltatói szervezetek, az egyházak, a nagykövetségek és a civil szervezetek képviselő is, plusz a több mint 100 külföldi szakszervezeti konföderáció küldöttei.

A kongresszust, – vagy ahogyan ők nevezik, – a munka parlamentjét, Michael Sommer, a konföderáció elnöke nyitotta meg, aki beszédében arra emlékezett, hogy hogyan alakult meg a DGB 1949-ben, mint ipari- és egységszakszervezet.

Ezután Joachim Gauck, szövetségi elnök mondott üdvözlő beszédet, aki szerint a DGB már az alapításakor sok ember életét megváltoztatta, de szerinte az elmúlt év is ilyen volt, amikor a DGB a szociáldemokrata párttal együtt elérte, hogy bevezetésre kerüljön a minimálbér Németországban. Megemlített továbbá, hogy más fontos események is a küszöbön állnak, mint pl. az európai parlamenti választások, a közelgő ütemi tanácsi választások és az elnökváltás. Ezután méltatta a leköszönő Michael Sommer elnöki tevékenységét, és a DGB tagjainak is köszönetet mondott az elvégzett munkájukért, majd a munka világát és szakszervezetek fontosságát elemezte napjainkban. 

A következő vendég Klaus Wowereit, Berlin főpolgármestere volt, beszédében azt mondta, hogy a minimálbér és a nyugdíjreform, pontosabban az, hogy 45 év szolgálati idő után már 63 éves korban nyugdíjba lehet menni, a szakszervezetek nélkül sose valósult volna meg. Azt is kihangsúlyozta, hogy a 8,50 eurós órabér nem elérendő cél, hanem az a minimálbér! Szólt még a képzésről és a német duális modellről, amit sikerként értékelt, a szolidaritás szükségességéről, az esélyegyenlőségről és az európai parlamenti választások tükrében a populisták veszélyeitől, akik a kisebbségek kárára próbálnak szavazatokat gyűjteni maguknak.  Beszédében Magyarország is megemlítésre került:

”Szabad Európát akarunk, ahol az emberek valóban együtt, a saját különbségeikben, szabadon élhetnek. Ennek így kell lennie Berlinben, így kell lennie Németországban, és Magyarországon, Budapesten is.”- jelentette ki.

A kongresszuson jelen volt Guy Ryder, az ILO főigazgatója is, aki néháány éve még a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségnek volt a főtitkára. Ő az esélyegyenlőségről, és ezen belül a nők hátrányos helyzetéről, a nők és férfiak bére közötti különbségről, a klímaváltozásnak a munkavállalókat érintő hatásairól és a gyerekmunkáról beszélt.

Felszólalt még a kongresszuson Bernadette Ségol, az ETUC főtitkára is. 

A kongresszus több témát tárgyalt meg. A témák címei és főbb pontjai:

A munka világának újraszabályozása

  • a „jó munka” meghatározása és annak törvényi keretei
  • a kollektív autonómia biztosítása
  • a minimálbér
  • munkavállalói jogok védelme
  • A bizonytalan, a határozott idejű foglalkoztatás, a „minimunka” stb. visszaszorítása
  • nagyobb védelmet kell biztosítani a munkanélkülieknek
  • a munka humanizálása
  • a foglalkoztatási jogviszonyok „europaizálása”

Európa jövőjéért: Szociális, igazságosság, demokrácia

  • egy másmilyen Európa megteremtése
  • európai szociális haladás iránti elkötelezettség
  • autonómia a kollektív tárgyalásokhoz és a szociális partnetség
  • az európai munkaügyi kapcsolatok megerősítése
  • munkaegészségügy, munkaidő, nyugdíjak
  • minimális bevételek
  • a szociális jogok védelme
  • anti-diszkrimináció
  • igazságos, szociális Európa

A fair globalizációhoz erős szakszervezetekre van szükség

  • erős szakszervezetek kellenek
  • globális kormányzás
  • ILO egyezmények
  • nemzetközi keretszerződések
  • az egyenlőtlenségek megszüntetése

Új gazdaságpolitika kell – Válságkezelés helyett formáljuk a jövőt

  • az eurozóna válsága
  • változásokért a gazdaságpolitikában

Szociális és környezetvédelmi szempontból nézve is igazságos kereskedelem-politika kell

  • A kereskedelmi egyezményeket demokratikusan és átláthatóan kell tárgyalni
  • nem szabad a közszférát liberalizálni
  • a kereskedelmi szerződéseknek a munkavállalók védelméről szóló világos, átlátható és kötelező érvényű szabályokat kell tartalmazniuk                                                                                          
  • a környezetvédelemre vonatkozó szakszervezet-politikára van szükség

Migráció – a menekültpolitikának humanitáriusnak és szolidárisnak kell lennie

  • El kell érni, hogy a menekültpolitika humanitárius elveken alapuljon
  • Harmadik országokból kölcsönzött munkaerő
  • A munkavállalók szabad mozgás az EU-n belül: fair mozgást a mobil munkavállalóknak
  • A mobil munkavállalók jogainak védelme
  • oktatás és képzés – akadályok a migránsok számára
  • integráció, mint szociális kihívás

Küzdelem a jobboldali extrémisták, a növekvő rasszizmus ellen

  • Fel kell lépni a munkahelyi rasszizmus ellen
  • Fel kell lépni az előre kitervelt rasszista támadások ellen – az áldozatoknak segíteni kell
  • Meg kell szüntetni a rasszista alapú diszkriminációt
  • Egyenlő esélyeket kell biztosítani

A kongresszusi határozattervezethez sok módosító javaslat érkezett, a legtöbb „A munka világának újraszabályozása” című fejezethez.

A kongresszus új vezetőséget választott.

A DGB új elnöke Reiner Hoffmann, Elke Hannack az új alelnök, és Annelie Buntenbach és Stefan Körzell pedig az elnökségi tagok.

A DGB kongresszuson SZEF-et Koller Erika nemzetközi titkár képviselte.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós