Az ETUC és az ETUI azért szervezte ezt az információs napot, hogy tájékoztatást nyújtson a résztvevőknek az európai szociális alapokat érintő választásokról.
Az ETUC és az ETUI azért szervezte ezt az információs napot, hogy tájékoztatást nyújtson a résztvevőknek az európai szociális alapokat érintő választásokról.
Az első, az alapok változásairól szóló előadást Diego Villalba, a Regionális Főigazgatóság képviselője tartotta. Az előadás lényege a következő volt:
Az Európai Strukturális és Szociális Alapok jogi keretéül az Unió működéséről szóló szerződés 174. cikke adja az alapok jogi keretét.
Az alapok a következők:
· Európai Regionális Fejlesztési Alap
· Európai Kohéziós Alap
· Európai Szociális Alap
· Európai Tengerügyi és Halászati Alap
· Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
Ezekhez tartozik még az európai területi és a csoportos területi együttműködés is.
2014-től ezek az alapok egy közös keretben működnek és kiegészítő politikai célkitűzéseket követnek. Európai Uniós szinten ezek jelentik a legfőbb beruházási forrást, hogy segítsék a tagállamokat a növekedés helyreállításában és fokozásában, valamint egy állásokban gazdag fellendülés biztosításában, lehetővé téve ugyanakkor a fenntartható fejlődést, összhangban az Európa 2020 célkitűzésekkel.
A 11 tematikus cél:
„Intelligens növekedés”
- Kutatás és fejlesztés
- Információs és kommunikációs technológiák
- A KKV-k versenyképessége
„Fenntartható növekedés”:
- Áttérés az alacsony szénfelhasználású iparra
- Alkalmazkodás a környezetváltozáshoz, kockázat megelőzés és kezelés
- Környezetvédelem és forráshatékonyság
- Fenntartható közlekedés és a és a legfontosabb infrastrukturális akadályok megszüntetése
„Befogadó növekedés”
- A foglalkoztatás és a munkavállalók mobilitása
- Szociális befogadás és a szegénység elleni küzdelem
- Oktatás, szakképzés és élethosszig tartó tanulás
- Intézményi kapacitásépítés és hatékony közhivatalok
A következő előadást M. Geleng, a Foglalkoztatási Főigazgatóság képviselője tartotta az az Európai Szociális Alapokról (2014–2020)
Melyek az ESZA-t érintő legfőbb változások?
2014-től az ESZA szerepe megerősödik:
- A kohéziós politika finanszírozásán belül minden egyes tagállamban az ESZA minimálisan garantált részesedésén keresztül fogják biztosítani a humán tőkébe történő befektetés kritikus tömegét. Ez azt jelenti, hogy az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés számára biztosított 3 milliárd eurós különleges támogatással együtt az elkövetkező 7 év során több mint 80 milliárd eurót fektetnek az európai emberekbe.
- Az Alap legalább 20%-át a társadalmi befogadás céljára biztosítják, ami azt jelenti, hogy a nehézségekkel küzdő emberek és a hátrányos helyzetű csoportok nagyobb támogatásban részesülnek annak érdekében, hogy a társadalomba történő integrálódás céljából másokhoz hasonló lehetőségeket kapjanak.
- A nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítését és a mindenki számára egyenlő lehetőségek megkülönböztetés nélküli biztosítását valamennyi fellépésbe integrálják, illetve konkrét kezdeményezések révén is támogatni fogják.
- Nagyobb hangsúlyt kap az ifjúsági munkanélküliség leküzdése. Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés segíteni fogja a 25%-nál magasabb ifjúsági munkanélküliségi aránnyal sújtott régiók nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiataljait. Legalább 6,4 milliárd eurónyi támogatásban részesülnek azok a tagállami erőfeszítések, melyek az Ifjúsági Garancia végrehajtási terveinek gyakorlatba ültetését szolgálják.
- A finanszírozás koncentrálása az eredmények elérése érdekében: A finanszírozás kellően nagy kritikus tömegének biztosítása céljából beavatkozásai során az ESZA korlátozott számú prioritásra fog összpontosítani, hogy valódi hatást érhessen el a tagállamok előtt álló legfontosabb kihívások kezelése terén.
- Nagyobb támogatást kap a szociális innováció, azaz a szociális, foglalkoztatási és oktatási igények kezelésére szolgáló innovatív megoldások tesztelése és fejlesztése.
- Az ESZA végrehajtása során a nemzeti, regionális és helyi szinteken szoros együttműködés lesz az egész programciklus alatt a hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalmat képviselő testületek között.
- A projektek végrehajtásának egyszerűsítése érdekében az Európai Szociális Alap az előtérbe fogja helyezni az innovatív irányítási szabályokat. A Bizottság segíti a tagállamokat az ESZA végrehajtásának egyszerűsítésében az eredményekre való összpontosítás érdekében, illetve hogy az ESZA egyszerűbbé és biztonságosabbá váljék a kedvezményezettek számára.
Melyek az ESZA célkitűzései a 2014–2020 közötti időszakra?
Munkahelyek az embereknek: az ESZA Unió-szerte támogatni fogja a szervezeteket olyan projektek beindításában, amelyek célja az emberek képzése és munkához jutásuk segítése. Az induló vállalkozások és a szerkezetátalakítással vagy a szakképzett munkavállalók hiányával küzdő vállalatok támogatására szolgáló kezdeményezések finanszírozására ugyancsak sor kerül. A fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének segítése valamennyi uniós országban az ESZA legfontosabb prioritása.
Társadalmi befogadás: a foglalkoztatás a leghatékonyabb módja annak, hogy biztosítsuk a függetlenséget, a pénzügyi biztonságot és a valahova tartozás érzését az emberek számára. Az ESZA továbbra is folytatja azon sok ezer projekt finanszírozását, amelyek segítik a nehézségekkel küzdő és a hátrányos csoportokból származó embereket abban, hogy készségekre és állásra tegyenek szert és ugyanolyan lehetőségeket kapjanak, mint mások.
Jobb oktatás: Az ESZA szerte az Unióban finanszírozza a oktatás és képzés fejlesztésére szolgáló kezdeményezéseket, és gondoskodik arról, hogy a fiatalok befejezzék tanulmányaikat és megszerezzék azokat a készségeket, amelyekkel versenyképesebbé válhatnak a munkaerőpiacon. A szakképzési és felsőoktatási lehetőségek javítása mellett az iskolai lemorzsolódás csökkentése az elsődleges fontosságú feladat.
Hatékonyabb közigazgatás: Az ESZA támogatni fogja a tagállamoknak a közigazgatás és a kormányzás minőségének javítására irányuló erőfeszítéseit, így támogatja szerkezeti reformjaikat is azzal, hogy biztosítja számukra a szükséges igazgatási és intézményi kapacitásokat.
Forrás: http://ec.europa.eu/esf/main.jsp?catId=62&langId=hu
Ezután előadás következett az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről, melyet Marie Anne Paraskevas, a Foglalkoztatási Főigazgatóság munkatársa és Aloys Rigaut, a Régiók Bizottságának képviselője tartottak.
Háttér
Az európai uniós alapok kezelésének egyik vezérelvét jelentő partnerség szoros együttműködést igényel a nemzeti, a regionális és a helyi szintű tagállami hatóságok és a magánszektor, valamint más érdekelt felek között. Az érdekeltektől érkező visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a partnerségi elv gyakorlati megvalósulása – annak ellenére, hogy a kohéziós politika szerves részét képezi – mindeddig tagállamról tagállamra nagymértékben különbözött, nagyrészt annak függvényében, hogy az adott tagállam intézményi és politikai kultúrája kedvező volt-e az adott érdekelt féllel folytatott konzultáció, együttműködés és párbeszéd szempontjából.
A partnerségi elvről szóló európai magatartási kódex értelmében a tagállamoknak meg kell erősíteniük az uniós strukturális és beruházási alapok felhasználásáért felelős saját hatóságaik és a projektpartnerek közötti kapcsolatot annak érdekében, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszakban megvalósuljon az információk, a tapasztalatok, az eredmények és a bevált gyakorlatok megosztása, valamint biztosított legyen a források hatékony felhasználása.
A magatartási kódex, amelynek formája jogilag kötelező erejű bizottsági rendelet, célkitűzéseket és kritériumokat határoz meg annak biztosítására, hogy a tagállamok alkalmazzák a partnerség elvét.
Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak:
- biztosítaniuk kell az átláthatóságot azon regionális, helyi és más állami hatóságokat képviselő, valamint a civil társadalmat képviselő szociális és gazdasági partnerek és testületek kiválasztása során, amelyeket a programok ellenőrző bizottságának teljes jogú tagjaivá neveznek ki;
- a megfelelő konzultációs folyamat előfeltételeként kellő időben kell információt szolgáltatniuk a partnerek számára;
- biztosítaniuk kell, hogy a partnerek ténylegesen részt vesznek a folyamat valamennyi szakaszában, vagyis az előkészítéstől a végrehajtásig, ideértve a programok ellenőrzését és értékelését is;
- kapacitásépítési támogatást kell biztosítaniuk a partnerek számára – figyelemmel a folyamatokba történő aktív bekapcsolódásukra – kompetenciáik és készségeik tökéletesítése céljából, valamint
- platformokat kell létrehozniuk a kölcsönös tanulás, a bevált gyakorlatok és az innovatív megközelítések céljára.
- A rendelet megállapítja azokat az elveket, amelyeket a tagállamoknak alkalmazniuk kell, ugyanakkor kellő mozgásteret biztosít számukra ahhoz, hogy meghatározzák a különböző programozási szakaszokban a megfelelő partnerek bevonásával kapcsolatos gyakorlati részleteket.
Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-5_hu.htm
A második előadó hozzászólásából, aki e Régiók Bizottságának tagja, egyértelműen kiderült, hogy a regionális politikában érintettek nem támogatták a szociális partnerek partnerségbe történő bevonását.
Ezután 3 projekttel ismerkedhettünk meg, melyek az Európai Szociális Alapokból kerültek megvalósításra.
- A szociális partnerek részvétele az európai szociális alapok menedzselésében
A DGB és a német munkáltatói szervezetek közös projektje
- A bolgár CITUB és a bolgár munkáltatói szervezet közös projektje:„Biztonságot a jogi keretek, rugalmasságot pedig a kollektív szerződéseken keresztül”
- az ír ICTU projektje a nők szerepének a növelésére a szakszervezeti mozgalomban
Mindhárom projekt jó példát mutat arra. hogy lehet az Európai Szociális Alapokra pályázni és meg lehet valósítani egy-egy elképzelést akkor is, ha néha nehéz a brüsszeli bürokráciával megküzdeni.
A workshopot összességében hasznosnak találtam.
Az előadások anyagai a következő linken tekinthetők meg:
Koller Erika
