Változnak a közszféra foglalkoztatási szabályai

Az új Ptk. átírja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt is.

Az új Ptk. átírja a  közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt is. A rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát felváltja a joggal való visszaélés tilalma, a személyiségi jogok megsértése esetén az új Ptk. szabályait kell alkalmazni, a megtámadás szabályait pontosítják – csak néhány változás a legfontosabbak közül.

2014. március 15-én hatályba lép a polgári jogi szabályok teljesen új kódexe, a 2013. évi V. törvény, amelyre figyelemmel a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) számos rendelkezése is módosul. Ezek a változások 2014. március 15-én, az új Polgári Törvénykönyvvel egyidejűleg lépnek hatályba.

A rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát felváltja a joggal való visszaélés tilalma, viszont a szabály tartalma nem változik meg. A joggal való visszaélést ugyanakkor már a bíróság is orvosolhatja. Ha ugyanis a joggal való visszaélés a Kttv. vagy a Kttv. végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság ítéletével pótolhatja a jognyilatkozatot. Mivel ez csak kivételes és végső lehetőség, a jognyilatkozat bíróság általi pótlásának további feltétele, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

A személyhez fűződő jogok elnevezést az új Ptk.-hoz igazodva a személyiségi jogok meghatározás váltja fel. A személyiségi jogok védelme az új Ptk. védelmi rendszere alá kerülnek, így a személyiségi jogok megsértése esetén az új Ptk. szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a felelősség megállapítására a Kttv. kárfelelősségi szabályai az irányadók. Az új Ptk. a személyiségi jogok megsértésének új szankciójaként bevezeti a sérelemdíjat, és egyúttal megszünteti a nem vagyoni kártérítést. A sérelemdíj tehát a személyiségi jogok megsértése miatt előállt nem vagyoni sérelem vagyoni elégtétellel történő kompenzációja, amely 2014. március 15-től a közszférában is alkalmazható. A sérelemdíjra való jogosultsághoz csak a jogsértés tényét kell bizonyítani, további hátrány bekövetkezését nem. A sérelemdíjjal összefüggésben még számos helyen módosul a Kttv. Így alapvető munkáltatói jognak minősül a sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása, a sérelemdíj megállapítása. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal szemben közszolgálati panasz nyújtható be, valamint a Közszolgálati Döntőbizottság döntésével szemben harminc napon belül bírósághoz lehet fordulni. A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény – három év helyett – öt év alatt évül el. Ha azonban a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, az ennek megfelelő idő alatt érvényesíthető a sérelemdíj iránti igény.

A megtámadás szabályai az új Ptk.-ra figyelemmel pontosításra kerülnek. Így meghatározásra kerül, hogy a tévedés, illetve a téves feltevés körében lényegesnek az a tény, illetve körülmény minősül, amelynek ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást. A megállapodás abban az esetben is megtámadhatóvá válik, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. Rögzítésre kerül a Kttv.-ben az a polgári jogi szabály is, miszerint a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka az érvényesség szempontjából közömbös.

A tanulmányi szerződés esetén a szerződésszegésből eredő károk érvényesítésére, valamint a személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre a Kttv. helyett az új Ptk. szabályai az irányadók. Ez a rendelkezés „polgári jogiasabbá” teszi a tanulmányi szerződést.

Változik az illetmény késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi kamat. 2014. március 15. napjától ugyanis nem a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal, hanem a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.

Deklarálásra kerül, hogy engedményezésnek és tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye, munkáltatói tartozást pedig a kormánytisztviselő, köztisztviselő nem vállalhat át. Meghatározásra kerül a levonásmentes illetményrész, amely a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrészt jelenti. A nettó munkabérből általában legfeljebb 33 %-ot lehet levonni, azonban egyes követelések esetén (pl. tartásdíj, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér) 50 %-ot. Tehát ha az illetményből bírósági határozat alapján tartásdíjat (is) vonnak le, az illetmény fele mentes a levonás alól. 
Új szabályként kerül meghatározásra, miszerint a kormánytisztviselő, köztisztviselő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, de annak mértéke nem haladhatja meg a jegybanki alapkamatot. Ebből az is következik, hogy kamat csak akkor jár, ha a felek arról megállapodtak.

Megszűnik az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége, így kormánytisztviselői, köztisztviselői károkozás esetén a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, és a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket kell megtéríteni.

A törvény 2014. március 15-től kimondja azt a gyakorlatban már eddig is érvényesülő szabályt, miszerint a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

A fent ismertetett változásokkal nagyrészt egyező tartalmú módosításokon esett át a Munka Törvénykönyve is, amely egyúttal a közalkalmazottak jogviszonyának háttérjogszabálya, ezért kijelenthető, hogy az új Ptk. hatálybalépésére tekintettel a versenyszférában, és a közszféra mindkét ágában azonos módosítások lépnek hatályba 2014. március 15. napjától.

Szerző: dr. Jónás Tünde

Forrás: www.ugyvedvilag.hu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és