Cikkajánló – 2014. január 20.

Áprilisban újra választ az ország

Az előzetes kalkulációknak megfelelően április 6-ra írta ki az idei országgyűlési választásokat Áder János köztársasági elnök. Az államfő az időpont meghatározásánál több szempontot is figyelembe vett. Az ellenzéki pártok többségét nem lepte meg a döntés. (Magyar Hírlap, Népszava)

Új népszavazási törvény, vége a népi kezdeményezésnek

Áder János köztársasági elnök kitűzte a tavaszi országgyűlési választás időpontját, és ezzel egy időben hatályba lépett az új népszavazási törvény, írja a hvg.hu. Az új jogszabály több ponton megváltoztatta a korábbi szabályozást, így mostantól legalább húsz támogató aláírás szükséges a kérdés benyújtásakor, a külképviseleteken is lehet szavazni a referendumokon, és megszűnik az országos népi kezdeményezés jogintézménye. (Népszava)

Andor László: Diszkriminálni nem lehet

Tiszta vizet kellene önteni a pohárba, és nem egyes helyi feszültségekre hivatkozni, hanem korrekt módon tálalni a tényeket – mondta a Népszabadságnak a kelet-európai bevándorlókkal kapcsolatos brit hangulatkeltésről Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos, aki az elmúlt hetekben az uniós munkavállalók és a szabad mozgás EU-s alapelve körüli politikai vita középpontjába került. A magyar biztos azt is elmondja, a hétéves átmeneti időszak alatt a befogadó országoknak is fel kell készülniük a határok megnyitására, de a valódi kockázatot a küldő ország vállalja. Ismét leszögezi: minden számítás azt mutatja, hogy a migráns munkaerő nettó befizetője a jóléti rendszereknek.

Adórendszer: nincsenek vesztesek

Az egykulcsos adó bevezetése és az elvárt béremelés együttesen 682 milliárd forinttal emelte a lakosság jövedelmét, és még a legalsó jövedelmi sávban sem volt negatív a mérlege – állapította meg Giday András. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdásza a Magyar Nemzetnek megerősítette, a régióban sok helyen csak mutatóba, politikai okokból alkalmaznak kétkulcsos rendszert. A magasabb kulcs az adózók egy–másfél százalékát érinti.

Nem fontos a kormánynak a nyelv?

Csak B1-es nyelvtudásszintig kellene eljuttatnia az iskoláknak a diákokat az új Nemzeti alaptantervre (Nat) vonatkozó múlt heti kormányrendelet-módosítás szerint, miközben a 2012 decemberében kiadott “Nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája” – vagyis az úgynevezett “Fehér könyv” – szerint 2017-től B2-es szintű nyelvvizsga lenne a feltétele a felsőoktatási felvételi jelentkezésnek. (Népszava)

Huszonhétezren a Magyar Csapatban

Már huszonhétezren jelentkeztek a Magyar Csapatba. A jelentkezések száma felgyorsult, amióta kiderült, összeállt a Gyurcsány-koalíció, hiszen mindenki számára világossá vált, a baloldal igazi főnöke Gyurcsány Ferenc – mondta Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A politikus a Gyurcsány-koalíció programjában a legfontosabb elemnek a rezsicsökkentés eltörlését nevezte. (Magyar Hírlap)

Fókuszban az ingyenes pénzfelvétel

Csak ma estig lehet nyilatkozni arról, melyik bankszámlánkról kérjük a havi két ingyenes készpénzfelvételt. A bankkártyával nem rendelkező ügyfelek számára idén december 31-ig biztosítja a jogszabály a bankfiók pénztárából az ingyenes pénzfelvételt. Egyebek között arra kerestük a választ, előírhatja-e a bank, hogy ügyfele havi jövedelmének az adott számlára kell érkeznie. Illetve ha egy bankszámlának két vagy több számlatulajdonosa van, kinek kell nyilatkoznia, s ingyenes-e a postai készpénzfelvétel. (Magyar Hírlap, Népszava, Népszabadság, MNO)

A tehetségek nagy része elkallódik Magyarországon

A tehetség átlagon felüli teljesítményt jelent a mai magyar felnőtt lakosság számára, és legkésőbb kisiskolás korban kiderül, kiben rejlik, ugyanakkor Magyarországon nem számít értéknek – egyebek között ezt tartalmazza az az országos, reprezentatív közvélemény-kutatás, amelyet a Matehetsz (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége) készíttetett a tehetség társadalmi megítéléséről. (Népszava)

Ónody-Molnár Dóra: Feltétel nélkül

A jóléti állam halott, és nincs ember, aki vitába szállhatna ezzel a megállapítással, kiváltképp a 2008-as válság óta, már ha valóban akkor érte el csúcspontját a jólét, és az nem valamiféle jól-jóllét lett volna, már bőven túl a jóléten. De nem 2008 hozta el a fordulatot. Valójában már bő harminc éve az a központi kérdés Európában, hogy milyen módon őrizhető meg vagy bontandó le a jóléti államnak az a modellje, amelyet a háború utáni első harminc év teremtett. Merthogy abban a formában, változatlanul, bizonyosan nem működtethető tovább, és a kilencvenes évek végétől ezt a baloldali pártoknak is el kellett fogadniuk. (Népszabadság)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk