Elégtételt akarnak a bírók
A 2012-ben kényszernyugdíjazott bírók jelentős része tavaly ismét magára ölthette a talárt, közülük sokan mégsem vonják vissza a strasbourgi emberi jogi bírósághoz korábban benyújtott panaszt – tudtuk meg az érdekeltek képviseletében egymástól függetlenül eljáró Magyar Helsinki Bizottságtól, illetve Cech András ügyvédtől. Ők úgy vélik, sérelmeiket nem orvosolták maradéktalanul, és ezért kártérítésre számítanak. (Népszabadság)
Összefogás van, de mi lesz az üzenet?
Vasali Zoltán politikai elemző szerint „egy kellemetlen dramaturgia végén tulajdonképpen épp akkor zárult le egy egységesülési folyamat, miután szinte minden szereplő évekig a saját önálló identitását építgette. Az eddig sokszor össze nem illő politikai szereplők most a közös lista elfogadásával arra tesznek kísérletet, hogy az eddigi, sokszínűségnek álcázott káoszt végre egy közösen kivitelezett kampánykommunikációvá formálják.” (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, MNO)
Önmagában a LÉT semmit nem old meg
A feltétel nélküli alapjövedelem „levegőben lógó” tétel – mondták a Magyar Hírlapnak közgazdászok, akiket a hétvégén bemutatott, szociológusok által készített Surányi György volt jegybankelnök által is támogatott, LÉT „koncepcióról” kérdeztünk. Ugyanis önmagában a LÉT, amely azt javasolja, hogy mindenkinek feltétel nélkül járjon alapjövedelem, nem old meg semmit, csak komplex társadalmi problémaként lehet a szociális problémát orvosló felvetést kezelni. Közgazdasági szempontból, legalábbis a rendelkezésre álló információk szerint, lehetetlen elemezni ezt az ellátási formát – mondták lapunknak közgazdászok, akik szerint a konstrukció ma még gazdasági és társadalmi szempontból is „éretlen és alkalmatlan”. Számítások szerint a LÉT költségvetési oldalról az éves GDP húsz százalékára, több mint hatezermilliárd forintra rúgna, amely megrengetné az államháztartást.
Köztér – Pártatlan közszolgálat
Méltó módon ünnepelte meg a teljesen független és pártatlan közmédia, hogy az ellenzéki pártok közel jutottak a közös listáról szóló megállapodáshoz. Még az egyezség megszületése előtt Orbán kedvenc adója – leánykori nevén Kossuth Rádió – azzal szórakoztatta a hallgatókat, hogy mennyire távol állnak az ellenzéki pártok elképzelései egymástól. (Népszava)
Hatott már a rezsicsökkentés
Decemberre 0,4-0,5 százalékos, a tavalyi év egészére 1,7-1,8 százalékos inflációt várnak a Magyar Hírlap által megkérdezett elemzők. A szakértők véleménye eltér arról, hogy a második rezsicsökkentés hatása decemberben vagy januárban jelentkezik először. A KSH ma hozza nyilvánosságra a legfrissebb adatokat.
IMF-kritika hazánknak
A kiemelten sérülékeny országok közé sorolta hazánkat az IMF európai részlegének vezetője: ennek oka elsősorban a magas finanszírozási igény. A közép-kelet-európai régióra lassú növekedés elébe néz, a bővülés mindössze fele a válság előtti szintnek. (Népszava)
