A cégvezetők többsége nem tervez béremelést

A Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség 2013 végén a munkaadók és a szakszervezetek közötti országos bérmegállapodás megítéléséről, és a 2014 évi béremelési tervekről készített kutatást a KKV cégvezetők körében.

 

A Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség 2013 végén a munkaadók és a szakszervezetek közötti országos bérmegállapodás megítéléséről, és a 2014 évi béremelési tervekről készített kutatást a KKV cégvezetők körében. Az adatok szerint a cégvezetők nagyon óvatosak a béremeléssel, és sokan félnek az állami hatóságok vélt szankcióitól.

 

A többség tudja, hogy van bérmegállapodás

 

A szakszervezetek és a munkáltatók közötti év végi tárgyalások eredményeként született meg a 2014. évi országos bérajánlás. Vannak ugyan akik vitatják a relevanciáját, de jó részük zsinórmértéknek tekinti.

 

A KKV szektorban hagyományosan kevésbé érvényesülhet a szakszervezetek befolyása. Ezért van jelentősége,hogy ezen szektor cégvezetői miképpen vélekednek a bérajánlásról, mekkora körükben annak ismertsége, és valóban tartják, vagy tartani kívánják-e magukat ahhoz.

 

A cégvezetők 58%-a hallott arról, hogy elfogadták a 2014. év országos bérajánlást. Ugyanakkor csak alig több mintegy negyedük tudta megmondani, hogy pontosan mekkora is annak a mértéke. Ez azt jelenti, hogy a médiában érezhetően nem kapott – a minimálbér megállapodás mellett – elég teret az országos bérajánlás elfogadása, esetleg az idő rövidsége miatt a munkáltatói szervezeteknek nem volt kellő idejük arra, hogy tájékoztassák tagjaikat.

 

Az azonban mindenképpen komoly kommunikációs problémát jelez, hogy a cégvezetők 42%-a egyáltalán nem hallott a bérajánlásról. Sajnos, mivel ezen cégek döntő többségében nincs is szakszervezet, ezért ez a fajta tájékoztatási feladat csak a munkáltatói szövetségekre, a kamarákra hárulhatna.

 

A bérkommandó mély nyomokat hagyott

 

Az előzetes várakozásainkkal egybevág az az adat is, hogy a cégvezetők abszolút többsége számára nem befolyásoló tényező a bérajánlás. A válaszolók 61%-a mondta azt, hogy szerintük a cégek a saját helyzetüknek megfelelően alakítják a bérpolitikájukat. Már csak azért is, mivel a KKV szektorban az alacsony érdekvédelmi szervezettség miatt jóval kisebb a munkavállalók befolyásolásának (nyomásgyakorlásának) lehetősége.

 

Ugyanakkor ennél jóval meglepőbb volt, hogy a KKV cégek 19%-a úgy gondolja, hogy azért van a bérajánlás betartásának jelentősége, mert nem teljesítése esetleg ellenőrzéseket indíthat el az állami szervek részéről. Ez a„félelem-faktor” nyilván a 2011-ben indított bérkommandó hatására maradt meg a cégvezetőkben. Akkor ugyanis a kormánypártok úgy szerették volna kikényszeríteni a béremeléseket, hogy un. bérkommandóval, azaz hatósági ellenőrzésekkel fenyegették meg a cégek vezetőit. Ez a politika láthatólag mély nyomot hagyott a cégvezetőkben.

 

Jelentős azok száma (14%) is, akik úgy vélekednek, hogy a bérajánlás iránytű a cégvezetők számára, míg csupán6%-uk mondta azt, hogy a bérajánlás betartása megakadályozza a cégüktől történő elvándorlást. Márpedig ez lenne egy jól működő munkaerőpiacon a fő feladata bármilyen bérmegállapodásnak.

 

Sokan még nem terveznek béremelést

 

A KKV cégvezetők 48%-a mondta, hogy nem tervez 2014-ben béremelést. Ugyanakkor már most sokan vannak (32%), akik tudják, hogy minimum a bérajánlásnak megfelelő mértékű emelést hajtanak végre 2014-ben. Az adatfelvétel időpontjában még sokan nyilatkoztak úgy, hogy nem tudják milyen bérpolitikát követnek majd 2014-ben.

 

Saját cégükhöz képest ugyanakkor jóval optimistábbak saját ágazatuk összességét, illetve versenytársaikat tekintve a kkv szektor cégvezetői. 56%-uk mondta, hogy a bruttó 3,5%-os emelés teljesülni fog saját szektorában. Mindössze32%-uk szerint nem várható ekkora emelés, és 12%-uk még nem tudta megmondani, hogyan is alakul majd a bérhelyzet.

 

Az adatok azt mutatják, hogy nagyon óvatosak a cégek a béremelést tekintve. Az előző évek tapasztalatai alapján azonban végül a többségük alkalmazkodni fog idén is az országos bérajánlásban megfogalmazott mértékhez. Ugyanakkor azokon a területeken biztosan nehezebb lesz kiharcolni a növekvő béreket, ahol alacsony a munkavállalók szervezettsége.

 

A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük. A kutatás 2013. december 13-19. között zajlott on-line vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel.

Forrás: policyagenda.hu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Meg kell tanulni közösségben gyakorolni demokratikus jogainkat

Karácsony Szilárd a SZEF oktatási programjának tananyag-fejlesztője, egyúttal talán legnépszerűbb előadónk. Hiteles Szakszervezeti aktivista, aki rengeteg tanáccsal igyekszik segíteni az őt megkereső tagokat. Nyilatkozatában a pedagógusok küzdelme kapcsán általában a

Elhunyt Kordás László

Megdöbbenéssel fogadtuk Kordás László harcostársunk halálhírét. A MASZSZ egykori elnökeként folyamatosan együttműködtünk és segítettük egymás munkáját, küzdelmét. Legközelebbi szövetségesünkként mindig vele vettük fel elsőként a kapcsolatot, vagy elsőként keresett minket.

Külügyi hírek

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről Brüsszel, 2022. december 6. Új ETUC főtitkár; felkészülés, jelölések a 2023. évi tisztújító ETUC kongresszusra; mesterséges intelligencia a munka világában; biztonságban

Aktuális EGSZB vélemények

Az EGSZB 2022. októberi Plenáris ülése által elfogadott érdekesebb vélemények Egy egzisztenciális fenyegetés közös kezelése: a szociális partnerek és a civil társadalom az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések végrehajtásáért ÁLLÁSFOGLALÁS Az EGSZB

Csorbuló sztrájkjogok, folytatódó oktatási akciók

Az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (ETUC) fordultunk a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel együtt, és közös levélben tájékoztattuk a szövetséget a pedagógusok helyzetéről és a tanárok rendkívüli elbocsátását célzó kormányrendeletről. Bővebben a  HírKlikk