Aktív fiatalság vagy apatikus fiatalság?

Erre a kérdésre kereste a választ a FES és a Political Capital azonos című konferenciája.

Van e apátia és ha igen, akkor mi okozta azt? Utálják a fiatalok a politikát vagy csak közömbösek? Egyet jelent számukra a “lájkolás” a véleménynyilvánítással? – A Friedrich Ebert Alapítvány és a Political Capital tegnapi rendezvénye arra kereste a választ, hogy miért nem érdeklődnek a fiatalok a politika, a közélet iránt.

Köszöntő beszédében Krekó Péter, a Political Capital igazgatója egy furcsa kettősségről számolt be, miszerint míg a gazdasági marketing fő célcsoportja a 15-49 éves korosztály, addig a politikai marketingé épp ellenkezőleg az idősebb generációkra, szinte kizárólag a nyugdíjasora koncentrál. (Kivételt csak a Jobbik és az LMP jelent.) Ennek fényében a fiatalok jó fogyasztók, de rossz demokraták. 

A Political Capital kapcsolódó tanulmányának eredményeit Juhász Attila ismertette a konferencián. Kimutatásaik szerint a magyar fiataloknak alacsony a politikai érdeklődése, csökkenő tendenciát mutat a választási hajlandóságuk és nagyfokú a körükben a bizonytalanság. A politikai pártok támogatottsága – a Fideszt kivéve – a fiatalok körében alacsonyabb, mint a többi korcsoportban. A probléma gyökereit a PC tanulmánya szerint a családban és az oktatásban lehet keresni, mert mindkét terepen tabunak számít a politika, így a fiatalokban nem alakul ki a megfelelő politikai – közéleti érdeklődés, a civil társadalom pedig nem tölti be tőle elvárható kritikai szerepet.

Szabó Andrea, az Aktív Fiatalok kutatója előadásában arról beszélt, hogy bár a fiatalok több mint fele egyértelműen negatív asszociációkkal (hazugság, átverés, csalás, korrupció, lopás, stb.) társítja a politikát, mint kifejezést, azért van még reménysugár, elsősorban az egyetemista és főiskolás fiatalok csoportját tekintve. Ez a 20-25 éves korosztály komolyabb aktivitást mutat, mint már kortársaik. Igaz az ő aktivitásuk is leginkább az ún. virtuális részvételben nyilvánul meg. Ez az jelenti, hogy elsősorban az internetes csatornákon keresztül, “lájkolással”, szavazással, kommenteléssel, a legbátrabbak blogolással nyilvánítanak véleményt. 

Személyes véleményem és a konferencián elhangzott kerekasztalbeszélgetések alapján úgy látom, nincs is ebben semmi csodálkoznivaló, hiszen a politika, és itt elsősorban a pártpolitikát értem, nem tekinti tárgyalópartnernek a fiatalokat (sem). Ezzel szemben azonban nem a kivonulás a legjobb válasz, hanem az össezfogás, a szerveződés, az érdekképviseletek, köztük a szakszervezetek megerősítése, hizsen ahogy a VoteWatch brüsszeli képviselője említette előadásában: “Ha te nem politizálsz, valaki más teszi majd meg helyetted.”

A konferenciáról és az ott elhangzott előadásokról bővebben ír az index.hu és a mandiner.hu cikke.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós