Cikkajánló – 2013. szeptember 3.

Fölháborodott tanárok

Orbán Viktor miniszterelnök engedetlen tanulónak bizonyult, Hoffmann Rózsa meg a pedagógusokat sértegette a tanévnyitó alkalmából. (Népszabadság, Népszava)

‘A fiatalok kivándorlásával manipulálnak’

A fiatalok munkanélküliségi rátáját próbálja kozmetikázni az Orbán-kormány az MSZP szerint. “A kormány folyamatosan hazudik a munkanélküliségi adatokról. A KSH számaiból ugyanis világosan látszik, hogy Orbánék a közmunkával és a fiatalok kivándorlásával manipulálnak. Különösen felháborító, hogy éppen a fiatalok (15-24 éves korosztály) munkanélküliségi rátáját próbálta az Orbán-rezsim elhallgatni, kozmetikázni” – fogalmaz Winkfein Csaba, az MSZP elnökségi tagja közleményében. (Népszabadság)

BKV: kisebb leépítés, kevesebb pénz

Engedett a BKV menedzsmentje, és tovább csökkentette elbocsátani tervezett dolgozóinak létszámát. Az eredeti 200 fős létszámleépítés először 170 főre módosult, majd a kollektív munkaügyi vita tegnapi fordulóján újabb, 10-15 százalék közötti engedményt tett a cég. Úgy tudjuk, végül 151 BKV-s dolgozónak – javarészt járművezetőnek – mondanak fel, arra hivatkozva, hogy a 150 alvállalkozói üzemeltetésű autóbusz idei forgalomba állításával 13 százalékos piacvesztést szenvedett el a BKV. (Népszava)

Ötszáz milliárd forintot hagyott az állam az adózóknál

Tavaly az állam 565,2 milliárd forint adókedvezményt hagyott az adózóknál, a legnagyobb nyertesek a gyerekes családok, a bankok és a sportegyesületek voltak. A parlament elé került 2012-es költségvetés zárszámadásának számaiból kiderül, hogy a kormány nagyjából ugyanannyi adót engedett el adókedvezmény révén, amennyi a deficit volt tavaly, 599 milliárd forint. (Magyar Hírlap)

Még drágább bankszámlák

Tovább drágulnak a banki szolgáltatások a tranzakciós illeték emelkedése miatt – állítják a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők. A következő egy évben akár harminc százalékkal is emelkedhetnek a banki szolgáltatások árai. A bankváltással érdemes várni egy-két hónapot, hogy lecsengjen a drágítási hullám.

Gyurcsány: Együtt álljunk rajthoz!

Közös MSZP-DK listára és a szocialistákkal közös egyéni jelöltekre tett javaslatot hétfőn a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció a szocialista párt vezetőinek. Sőt, közösen állítanának miniszterelnök-jelöltet is, annak ellenére, hogy az MSZP és az Együtt múlt heti megállapodása külön listáról és listavezetőkről szólt. A szocialista párt egyelőre nem válaszolt a felvetésre. (Népszava)

Gyed extra: három részből áll a javaslat

A „gyed extra” nagy segítséget jelenthet a rövid idő alatt több gyermeket vállalóknak és a munkába hamar visszatérő kismamáknak is. Soltész Miklós, az EMMI szociális államtitkára a Lánchíd Rádióban elmondta: a kormány asztalán lévő javaslat három részből áll. Ez alapján új gyerek születésekor sem kellene lemondania a családnak az előző után járó juttatásról. Továbbá már a gyermek 1 éves korától visszamehetne dolgozni az anyuka, akár teljes munkaidőben is, és emellett is kapná a gyest, illetve gyedet. De akár úgy is dönthet, hogy már az első 12-18 hónapban lekéri a 3 évre szóló pénzt, és úgy áll utána munkába. (MNO)

Tovább küzdenek a rokkantak ellen

Külső szakértőket is bevonnak a rokkantsági nyugdíjban részesülők felülvizsgálatába – értesült a Világgazdaság. Mint a Népszava megírta, a Széll Kálmán terv azt írta elő, hogy 2013 végéig 190 milliárd forintot kell spórolni a rokkant ellátáson.

Az utolsó centig minden forrást lehívunk

Az elmúlt egy hónapban 250 milliárd forint uniós forrás kiosztásáról született döntés, erről még ezen a héten értesítést is kapnak a pályázók – mondta az MTI-nek Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését. A legtöbb forrás kisvállalkozók gazdaságfejlesztésére fordítják, de 50 milliárd forintot jutott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésre a kórházak struktúraváltására. (Magyar Hírlap)

Hatalmas hiba a Tárkinál, összekeverték a kutatás számadatait

Összekeverte a múlt héten az uniós tagságunkról szóló közvélemény-kutatásának adatait a Tárki. Pénteken még azt közölték, évtizedes trend fordult meg, hiszen felmérésük szerint valamivel többen gondolják hátrányosnak európai uniós tagságunkat, mint ahányan jónak. Közzétett adataik szerint a magyarok 39 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 22 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása. Tegnapra már kiderült, óriásit bakizott a Tárki. Az igazság az, hogy a valós adataik szerint 32 százalék tartja jó dolognak EU-tagságunkat, míg 22 százalék gondolja ennek ellenkezőjét. (Magyar Hírlap)

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk