Beszámoló az FNV – holland szakszervezeti konföderáció – Kongresszusáról
Beszámoló az FNV Kongresszusáról
2013. május 14-15., Rotterdam
2013. május 14-15-én került megrendezésre az FNV – a mintegy 1,2 millió tagot számláló, legnagyobb holland szakszervezeti konföderáció – soron következő kongresszusa, amelyre a SZEF képviselőit is meghívták. A meghívásnak eleget téve a SZEF képviseletében Lázár András alelnök és Nagy Viktória SZEFIT elnök vett részt a kongresszuson.
Ez a kongresszus ugyan az FNV alapszabály szerinti kongresszusa volt, de nemcsak azért volt időszerű, mert letelt a négy év, hanem azért is, mert az FNV-ben az elmúlt négy év a belső feszültségek és viták miatt kifejezetten „viharosan” telt el. Kb. 1-1,5 éve menesztették az előző elnököt és egy kívülről jövő, ideiglenes elnököt kértek fel az az elnöki teendők ellátására, aki közvetített a tagszervezetek között. A problémák is többrétűek voltak, az előző elnök tevékenységét általában nem tartották elég hatékonynak, így a nyugdíjkorhatár emelése elleni tiltakozásban sem, másrészt a megnyilatkozásait sem ítélték elfogadhatónak. Emiatt a tagszervezetek egy része követelte az elnök asszony távozását, aki végül hosszas huzavona után lemondott.
A belső konfliktusok az alapszabályból adódtak, abból, hogy a nagy és a kis tagszervezetek ugyanakkora súllyal szavazhattak, ami a nagyoknak természetesen nem tetszett. (Tudni kell, hogy nagy a tagszervezetek taglétszáma közötti különbség, pl. az FNV Bondgenoten-nek,- amely a dokkmunkásokat, a vasasokat, vegyészeket stb. tömöríti-, taglétszáma 500 000 fölött van az 1,2 millió tagot számláló FNV-n belül). A nagy tagszervezetek elhatározták, ha az FNV nem lesz képes megújulni, akkor létrehoznak egy új konföderációt, de szerencsére sikerült a szervezeteknek egyezségre jutniuk, és így nem tagolódott tovább a holland szakszervezeti mozgalom. (Hollandiában egyébként három szakszervezeti konföderáció van, az FNV-n kívül a keresztény konföderáció, a mintegy 350 ezer tagú CNV és az menedzsereket és vezető beosztásban lévőket tömörítő, mintegy 160 ezer tagú MHP.
A kongresszus a Van Nelle Ontwerpfabriekban, egy régi kávégyárban került megrendezésre, a szervezők elmondása szerint azért, mert az épület annak idején nagyon újító szelleműnek hatott és ezt az érzést kívánták megragadni az új szervezet megalakításához. A kedd esti érkezés után a nemzetközi vendégeknek Catelene Passchieralelnök beszélt a megújulási folyamatról.
Nagyon érdekes volt arról hallani, hogy a 2012. júniusi rendkívüli kongresszus döntése alapján egyrészt decentralizáció, másrészt centralizáció zajlik az FNV-n belül. Ez az ún. hibrid modell azt jelenti, hogy a nagy – korábbi fúziókból kialakult – tagszervezetek lényegében visszabomlanak ágazatokra és közvetlenül lesznek az FNV tagjai, oda fizetve a tagdíjukat is, míg a kisebb szervezetek továbbra is önállóan lesznek tagjai a konföderációnak. Ettől a kettős rendszertől azt remélik, hogy az ágazatok jobban felismerik majd a saját érdekeiket és gyökereiket az FNV-n belül.
Szintén új dolog a „szakszervezeti házak” hálózatának kiépítése és a most megválasztott mintegy 100 tagú legfelsőbb döntéshozó szerv, az ún. Tagok Parlamentje. Előbbi arra szolgál, hogy helyi szinten tudjanak közelebb kerülni a tagokhoz, utóbbi pedig arra, hogy minden ágazat, illetve a különböző tagozatok (fiatalok, nyugdíjasok, stb.) is arányosan képviseltessék magukat a döntéshozásban. Ennek a Tagok Parlamentjének jogköre az FNV vezető testületeinek megválasztása.
Első alkalommal fordult elő az is, hogy „népszavazással” választották meg az új elnököt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az FNV összes, tehát mind a 1,2 millió tagja kézhez kapott postán egy levelet, benne a személyes szavazókódjával, amelynek segítségével beléphetett az internetes szavazófelületre és leadhatta a szavazatát a jelöltek valamelyikére. A két jelölt az eddigi megbízott elnök, illetve a közszolgálati szakszervezet vezetője volt.
Május 15-én már a hivatalos kongresszus keretében zajlott le a megválasztott Tagok Parlamentje képviselőinek bemutatkozása, majd ezt követően a választások. A Tagok Parlamentje elektronikus szavazórendszer segítségével választotta meg az Elnökséget, majd bemutatták a „népszavazásos” elnökválasztás eredményét. A választást az addigi megbízott elnök, Ton Heerts nyerte, aki az egész megújulási folyamatot előkészítette. A mintegy 1,2 millió tagból több mint 138 000 szavazat érkezett és ezek több mint 60%-át kapta ő. Bár arányaiban a tagságnak csak kicsivel több, mint tizede szavazott, így is sokkal többen választották meg az elnököt, mint az egyébként hagyományos küldöttek révén történő választások során, amely remélhetőleg nagyobb stabilitást és támogatást jelent majd számára.
A választásokat követően többen is köszöntötték az újonnan felállt FNV Elnökséget és vezető testületeiket. Köztük a holland kormány képviseletében Lodewijk Asscher miniszterelnök helyettes, az ETUC képviseletében Bernadette Segol főtitkár és az ITUC képviseletében Sharon Burrow főtitkár mondott köszöntő beszédet.
Ezt követően az új elnök átadta a „Febe Velazquez – Nemzetközi Szakszervezeti Jogok” díjat, amelyet ez alkalommal egy bangladesi szakszervezeti vezető kapott. Bangladesben komoly harcokat vívtak azért, hogy a dolgozók egyáltalán alakíthassanak szakszervezetet a munkáltatók engedélye nélkül, illetve részesüljenek nyugdíj- és egészségbiztosításban.
A kongresszus záró szakaszában különböző prezentációk hangzottak el a megújulással kapcsolatban pl. a regionális és helyi képviseletet megvalósító szakszervezeti házakról; az ún. „globális polgár” programról, amely a migráns munkavállalókkal foglalkozik; illetve bemutatkozott az FNV Jong, az konföderáció ifjúsági szervezete, amely a fiatalok megszólítására törekszik Hollandiában.
