ETUC Gazdasági és szociális kohézió munkacsoport ülése

Koller Erika SZEF nemzetközi titkár beszámolója

Koller Erika SZEF nemzetközi titkár beszámolója az ETUC Gazdasági és szociális kohézió munkacsoport 2013. március 22.-i üléséről:

A munkacsoport ülés első témája az EU többéves pénzügyi keretterv volt, ami a 2014-2020 közötti évekre határozza meg az EU költségvetési prioritásait. Az ezzel kapcsolatos jelenlegi helyzetet Ivailo Kalfi, EU parlamenti képviselő, a Parlament Költségvetési Bizottságának az alelnöke mutatta be nekünk.

Elmondta, hogy bár Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke minden tagállamba ellátogatott és lobbizott a költségvetésért, a tagállamok a 2007–2013-as kerethez képest lecsökkentették az Unió rendelkezésére álló pénzügyi forrásait. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest nagyobb összeget irányoztak elő az oktatásra, a kutatásra és a fejlesztésre, azért hogy elősegítsék a foglalkoztatás növekedését különösen a fiatalok helyzetére vonatkozóan, és ezekkel az intézkedésekkel előmozdítsák a növekedést is. A többéves pénzügyi keretterv azonban csak akkor lesz hatályos, ha azt az Európai Parlament is elfogadja.

Az Európai Parlament a kerettervet azonban jelenlegi formájában több okból kifolyólag nem fogadja el, sőt a Parlament Költségvetési Bizottsága eleve lehetetlennek tartja, hogy a források megnyirbálásával egyidejűleg megfelelő egyensúlyt lehessen majd tartani. A folyamatot továbbá nem tartják átláthatónak, mert az egyeztetés csak politikai síkon, a tagállamok és a Tanács között folyt, ami elfogadhatatlan. Nem működik továbbá az sem, hogy egyik oldalon ígérgetés folyik, majd az ígéretek sose valósulnak meg. A Parlament véleménye szerint nagyon sok a problémás dolog, ami lehetetlenné teszi, hogy ez a pénzügyi keret elfogadásra kerüljön, többek között pl. hogy az EU költségvetése már 7 éve folyamatosan csökken, és így az EU 2020 által kitűzött ambiciózus célokat nem lehet majd teljesíteni. Gondot okoz az is, hogy nem lehet behajtani azt a pénzt sem, amit a tagállamok évek óta nem fizettek be, görgetve tovább az adósságokat, ezért az EU nem képes kifizetni az Európai Szociális Alapból azokat a támogatási összegeket sem, melyeket az egyes tagországok megelőlegeztek, negatívan befolyásolva ezzel ezeknek az országoknak a nemzeti költségvetését. Az EP ragaszkodik a 2012-es kifizetetlen számlák idei kiegyenlítéséhez. A Parlament továbbá el akarja érni, hogy legyen a tervnek egy félidős felülvizsgálata. A Parlament továbbá támogatná azt, hogy egyszerűsödjön a különböző európai alapokhoz való hozzájutás folyamata és annak az adminisztrációja, mert az eljárás bonyolultsága elrettentően hat a pályázási kedvre. Ivailo Kalfi az EU többéves pénzügyi kerettervét és az EU általános helyzetét sem látja túl biztatónak, szerinte abban az esetben, ha a tagállamok nem hajlandók nagyobb áldozatot hozni, akkor további nehézségek várhatók.

A következő napirendi pont a 2013. utáni kohéziós politika volt, a szabályok, a partnerség elve és a partnerségi magatartási kódex.

Az Európai Bizottság 2011-ben fogadta el azt a jogszabálycsomag-tervezetet, amely az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikáját meghatározza. A cél a politika stratégiai dimenziójának erősítése, valamint Európa 2020 stratégia megvalósulásának biztosítása, az a növekedés, és a foglalkoztatás élénkítése, melyek segítségével a hosszú távú európai célokat el lehet érni. A csomag a különböző alapokra vonatkozó szabályokat is harmonizálja (beleértve a vidékfejlesztést, valamint a tenger- és halászati politikát), megerősítve ezzel az EU tevékenységeinek egységességét.

Luca Viscentini, az ETUC konföderációs titkára bevezetőjében elmondta, hogy hogy a strukturális politika 2014-2020 időszakra vonatkozó tárgyalások közepénél tartunk, és a többéves pénzügyi keretterv aggasztja az ETUC-t, mert nem világos, hogy az ebben megfogalmazott „rugalmasság” mit is jelent az Európai Szociális Alapok számára. Ugyanakkor vannak üdvözlendő dolgok is a pénzügyi kerettervben, ilyen a pályázati eljárások egyszerűsítése, és a partnerségi terv elve. A magatartási kódex tervét is aggályosnak tartja, mert ennek megvitatásába nem vonták be a szociális partnereket, és nem világos a különböző partnerekre vonatkozó meghatározás.

A téma meghívott előadója Diego Villalba de Miguel, az EU Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának képviselője volt. Ő is megemlítette, hogy az Európai Parlament nem fogadta el a többéves pénzügyi kerettervet, és jelezte, hogy a Tanács már tart tőle, hogy nem lesz egyezség a témában az idén. A Kohéziós politikával kapcsolatban ismét a magatartási kódex került elő, amit az mindenképp szabályozni kell, mert nem mindenki minden ugyanannyira érintett minden programban, mert pl. az ETUC sokkal nagyobb erőt képvisel, mint más egyéb szervezetek (pl. kis NGO-k). Az előadó szerint a Bizottság a megegyezést tartaná fontosnak, nem a szavazati jogot.

A harmadik téma az Európai Szociális Alap jövője volt.

A gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a szolidaritás elve része az EU Alapszerződésének, ezeket az 5. cikkelyében rögzíti. Ennek megfelelően ezeknek az elveknek az Európai Unió jövőbeli költségvetéséről folytatott vitáknak is a középpontjában kell állniuk. Az Európai Bizottság meg akarja újítani a Szociális Alapok rendszerét. Az Alapban nagyobb hangsúlyt kapna a munkanélküliség, különösen a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, a társadalom peremére sodródott, hátrányos helyzetű csoportok (pl. romák) segítése, a szociális fejlesztések, a kompetenciaépítés elősegítése, a szociális partnerek és a civil szervezetek támogatása. Ezekkel az ETUC is egyetért. A szociális partnerekkel kapcsolatban azonban az ETUC megjegyzi, hogy sajnos nem minden tagországban tárgyal a kormány az Európai Szociális Alapokról a szociális partnerekkel. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a válság miatt az ESZA szerepe a korábbinál is nagyobb. Az ESZA átfogó keretét továbbra is a munkaerő-piaci és a szociális politikáknak kell alkotniuk. A beruházásoknak a humánerőforrás fejlesztésére, a képességek javítására, valamint az elbocsátott munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszailleszkedésére is vonatkozniuk kell. Prioritást kellene azonban biztosítani a minőségi munkahelyteremtésnek, a fenntartható fejlődésnek, valamint a kiszolgáltatott társadalmi csoportok – többek között a fiatalok, a nők, a bevándorlók, a tartósan munkanélküliek, a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak, az idősek, a fogyatékkal élők és az etnikai kisebbségek tagjai – munkaerőpiacra és társadalomba való beilleszkedésének, hogy javuljon az EU versenyképessége, valamint az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása.

Utolsóként a szociális befektetési csomaggal kapcsolatos ETUC állásfoglalásról volt szó, melyet a VB majd idén júniusban fog megtárgyalni. A Bizottság 2013 februárjában mutatta be ezt a csomagot, melyhez később csatoltak egy mellékletet is, gyerekekre vonatkozó ajánlásokkal. A következő témákat kell a csomaggal kapcsolatban megvitatni: biztosítani kell a tagállamok számára a növekedést és a szociális előrelépést, az embereket nagyobb mértékben kell tájékoztatni a szociális jogaikról. Az ETUC üdvözli a gyermekekre vonatkozó külön csomagot, különös tekintettel a gyermekszegénységre. Támogatni kell a szülőket és a családokat, lehetővé kell tenni minden gyerek számára, hogy óvodába, majd iskolába járhasson. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget minden gyerek számára. A szociálpolitikát „társadalmi vagyonnak” kell tekinteni, mely nem maradhat meg a puszta retorika szintjén, a szociális kormányzást a gazdaságpolitikák megtervezésekor figyelembe kell venni. A szociálpolitikát összetett területnek kell tekinteni, ahol a személyes szükségletekre is figyelni kell. Az ETUC általánosságban támogatja a szociális befektetési csomagot, de felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a kitűzött célokat csak akkor lehet elérni, ha megfelelő forrást is biztosítanak mellé. Forrásként az Európai szociális Alap kerül megjelölésre, de az ETUC szerint csak az ESZA nem szolgálhat forrásul, mert annak jogi háttere nem teszi lehetővé, hogy szegénység-, vagy ifjúsági munkanélküliség ellenes programokat finanszírozzanak belőle. Végezetül az ETUC arra is felhívja a figyelmet, hogy bár nagyon pozitívnak tartja a kezdeményezést, de önmagában a szociálpolitika nem fogja megoldani a gazdaságpolitika, azaz a megszorítások által okozott károkat.

2013. április 29.

Koller Erika

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Október 1. Az idősek világnapja

Az ENSZ Közgyűlése 1991-ben határozott arról, hogy október elsejét az idősek világnapjává nyilvánítja. A cél az volt, hogy felhívják a világ figyelmét az idősekre annak érdekében, hogy méltányos életkörülmények között

ILO 100 – és egy holnapi határidő

Dr. Agg Géza Magyarország ILO tagságának centenáriumára Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) az első világháború befejezése után a szakszervezetek sürgetésére a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június

Beszámoló a NYOK nyári képzéséről

A Nyugdíjasok Országos Képviselete augusztus 30-án Zamárdiban nagyon tartalmas programmal értekezletet rendezett a szervezet tagjainak. Tekintettel arra, hogy a SZEF Nyugdíjas Választmánya is tagja a NYOK-nak ezért mi is résztvevők

A SZEF elnöke az EVDSZ vendége volt

2022. augusztus 27-én Csóti Csaba, a SZEF elnöke az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vendége volt az EVDSZ családi napján. A kötelen beszélgetések során az EVDSZ egyes vezető tisztségviselőivel elsősorban a