MSZOSZ: az állami vállalatoknál is szülessenek bérmegállapodások
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége azt követeli szerdán kiadott nyilatkozatában, hogy az állami vállalatoknál mindenhol szülessenek bérmegállapodások. A szakszervezeti szövetség az MTI-hez eljuttatott dokumentumban a bérek emeléséről kifejti: meglepve tapasztalták, hogy az állam “tulajdonosként már nem érzi magára nézve kötelezőnek azt, amit elvár a magántulajdonban lévő cégektől”. (Népszava)
Csúsztatás a bérekről is
Noha a kormány hirdetésekben állítja, hogy 2010 óta 24 ezer 500 forinttal nőtt a minimálbér, ebből mindössze 4 ezer forint kerül a dolgozók zsebébe. A kabinet szerint a “jelentős” emelés nyertesei a rehabilitációs ellátásra jogosultak is, csakhogy ők éppen azok, akiket az Orbán-kormány kitaszított a nyugdíjrendszerből. A hirdetésben nincs szó arról, hogy a nettó minimálbér egyre inkább elmarad a létminimum összegétől, pedig az is csak a szűkösen értelmezett mindennapi megélhetést fedezni. (Népszava)
Balog: közel a megállapodás a hallgató szerződésről
Az emberi erőforrások minisztere szerint akár jövő héten is megállapodhatnak a hallgatói szerződésekről, amelyekkel kapcsolatban már csak az a nyitott kérdés, hogy hány éven belül dolgozzák le magyarországi tanulmányi idejüket az állami ösztöndíjasok. Balog Zoltán arról is beszélt az m1 reggeli műsorában, hogy nő a fogyatékkal élők juttatása, amelynek a jogosultsági köre is bővül. (Magyar Hírlap)
Önellentmondó alkotmány: meddig lehet a közszereplőket lehülyézni?
Továbbra is büntetlenül lehet majd a közszereplőket „lehülyézni” vagy „lehazaárulózni”, vagy az alaptörvény negyedik módosításának április 1-jei hatálybalépése után ez már kockázatos vállalkozás lesz? Nincs kizárva, hogy a bíróságok az ilyen jelzők miatt kártérítést ítélnek majd meg. (Népszabadság)
Elhúzódó rejtett előválasztás
Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 Választói Szövetség Párt társelnöke elismerte, „rejtett előválasztás” folyik Bajnai Gordon volt kormányfő és Mesterházy Attila MSZP-elnök között, de szerinte elég nyár végéig megállapodni a közös miniszterelnök-jelöltről. Gyurcsány Ferenc ellenben úgy véli, már nyárig dönteni kell a kérdésben. A megállapodást nehezíti, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint lényegében egyforma Bajnai Gordon és Mesterházy Attila támogatottsága. (Magyar Nemzet)
Bokros teendők a baloldalon
Újabb ellenzéki alakulat bonthat zászlót: Bokros Lajos formációja. A DK-hoz és az Együtt 2014-hez hasonlóan az új pártot ugyancsak egy, a megszorító politikájáról is elhíresült volt szocialista kormánytag vezetheti. A jelenleg EP-képviselő, egykori pénzügyminiszter Bokros jövő vasárnap jelenheti be hivatalosan pártalapítását. (Magyar Hírlap)
A kormány új frontot nyit az imázsháborúban
Nemzetközi jogi tekintélyeket is latba vet a kormány, válaszul a politikáját, az alkotmányozást és törvények sokaságát bíráló sorozatos külföldi megnyilvánulásokra, értesült lapunk. A munkát Trócsányi László jelenlegi párizsi nagykövet, volt alkotmánybíró, az Európa Tanács velencei bizottságának korábbi tagja koordinálja. (Népszabadság, MNO)
Nem mindenki kapja a beígért kedvezményt
Bár a kormányzat azt állítja, hogy minden család részesül a januárban bevezetett tíz százalékos áramdíj csökkentésből, a valóságban több tízezer család nem kapja meg ezt a kedvezményt. Azok a fogyasztók ugyanis nem jutnak hozzá a beígért árengedményhez, akik az elmúlt évek során a területi áramszolgáltatójuktól átszerződtek valamelyik másik társasághoz. (Népszava)
A családi pótlék sem tabu
A rózsaszín csekkeket is terheli a pénzügyi tranzakciós illeték, vagyis a családi pótlék és a nyugdíj után is meg kell fizetnie a Magyar Államkincstárnak a sarcot. Szakértők szerint ebből 10 milliárd forint körüli összeg folyhat be az államkasszába. (Népszava)
Menesztették a mentők teljes menedzsmentjét
Lendületesre sikerült az Országos Mentőszolgálat új főigazgatójának hivatali belépője: megbízása után két nappal valamennyi főigazgató-helyettessel és igazgatóval közölte, hogy nem tart igényt a továbbiakban jelenlegi beosztásukban a munkájukra. (Népszabadság, Magyar Hírlap)
Magyarország nem vonzó
A Magyarországon működő vállalkozások szerint a következő egy év nem lesz egy diadalmenet a magyar gazdaság számára – derült ki a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tegnap bemutatott konjunktúrajelentéséből. (Népszabadság)
Keményen bírál az unió
A magyar gazdaságban továbbra is egyensúlytalanság áll fenn, de az nem túlzott mértékű – állapította meg az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott jelentése. Az EB szerint az adósságállomány és az alacsony növekedési kilátás miatt az ország továbbra is sérülékeny, kiszolgáltatott a piaci hangulat esetleges hirtelen romlásának, ezért a pénzügyi konszolidáció folytatását, az adórendszer felülvizsgálatát, illetve a különadók mértékének csökkentését javasolják. (Népszava)
