Jön a pedagógusleépítés
Elismerte a népszerűtlen Diákhitel 2 kudarcát Balog Zoltán, holott a kormány koncepciója szerint éppen ennek bevezetése miatt nincs tandíj ma Magyarországon. Az emberi erőforrás miniszter azt is bejelentette: március végére kiderül, hány pedagógust kell elbocsátani a közoktatási intézményekből. Balog tavaly szeptemberben még tagadta, hogy tanárok kirúgására lesz szükség. (Népszava, Népszabadság, Magyar Hírlap)
Szűz területen toboroz új tagokat a Liga
Hamarosan milliárdos forráshoz juthat a Liga, igaz, nem önmagában, hanem konzorciumban a nagy munkáltatói szervezetekkel. A pályázati pénz felhasználásával, kiterjedt hatásvizsgálatok után, javaslatokat készítenének elő a munka törvénykönyve további módosítására, illetve felgyorsítanák tavaly meghirdetett kampányukat a magyar szakszervezeti mozgalom megújítására. Ennek egyik fő eleme az érdekvédelmi tevékenység lehetőségének megteremtése a kis- és középvállalkozásoknál is. „Ajtóról ajtóra megyünk majd” – vázolta az újfajta tagtoborzási módszert a Magyar Hírlapnak Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke.
Tízezer munkahely van veszélyben
Állami beavatkozás nélkül rövid időn belül akár 12-15 ezer munkahely is megszűnhet a magyar baromfiágazatban. Az egykori sikerszektor újraélesztéséhez több százmilliárdos fejlesztésre, áfacsökkentésre, az uniós támogatások hatékonyabb felhasználására van szükség. (Népszabadság)
Mérlegen a mérlegelési lehetőségek
Az alapvető jogok biztosához fordult az MSZP azt kérve: közjogi érvénytelenség miatt kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál (Ab) az alaptörvény egy hete elfogadott módosításának megsemmisítését. Miközben Áder János a pápa megválasztása után néhány perccel a közszolgálati televízióban bejelentette: aláírja a módosítást, az Országgyűlés által egy hete elfogadott jogszabályt még csak nem is láthatta, hiszen Kövér László házelnök csak tegnap látta el kézjegyével, s küldte el az államfőnek. (Népszava)
Elhalasztották a rezsidöntést
Nem maradt hatástalan Orbán Viktor miniszterelnöknek a “rezsicsökkentést akadályozó” bíróságok elleni kirohanása. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ugyanis elhalasztotta az áramszolgáltatók és a Magyar Energia Hivatal közötti, a januári tarifacsökkentések jogszerűségével kapcsolatos ügyben az ítélethozatalt. (Népszava, Népszabadság)
Állami monopóliummá válhat az időjárás-jelentés
Az új törvénytervezet szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat egyszerre lesz hatósági és piaci szereplő. A Népszabadság értesülései szerint a hét végi hókatasztrófa tapasztalataitól függetlenül, változatlan formában kerül a kormány és utána vélhetőleg a parlament elé a meteorológiai törvény tervezete, amely szerint időjárási vészhelyzettel kapcsolatos (tehát például szél- vagy hóviharra, jégesőre vonatkozó) információt, illetve mért adatot közzétenni csak az állami meteorológia jóváhagyásával lehet.
Brüsszeltől remélik a magyarok a megoldást
A magyaroknak csak alig több mint fele érzi magát uniós polgárnak, mégis a nagy többség az uniótól vár segítséget gazdasági bajaink megoldásában – derül ki az Európai Bizottság (EB) Magyarországi Képviseletének felméréséből. Eszerint a magyar állampolgárok 67 százaléka várja el az EU-tól, hogy vegyen részt a gazdasági és pénzügyi válság leküzdésében és a gazdaságélénkítésben. Az uniós átlag jóval kisebb, 49 százalék. (Népszava, Népszabadság)
