Folyamatosan csökken a nemek közötti egyenlőtlenség
A nemek közötti egyenlőtlenség folyamatosan csökken, a nők átlagkeresete azonban még mindig alacsonyabb a férfiakénál. A női egyenjogúság kérdése először a francia forradalom idején vetődött fel. A nők munkához való jogát 1899 júliusában hirdették meg először, és a gyengébbik nem képviselői ekkor vehettek részt először nemzetközi és országos eseményekben. (MNO)
Férfiak uralják a terepet
Csak demográfiai szempontból számítanak a kormány számára a nők. Erről beszélt Népszavának Lévai Katalin a nőnap alkalmából. Megjegyezte, a nők hiába akarnak más életcélt követni, kizárólag a gyereknevelés feladatát szánja nekik a hatalom. Csak a legrosszabbul fizetett munkakörökben emelkedik a foglalkoztatásuk, a családon belüli erőszak kérdését pedig elbagatellizálja a kabinet.
Megüzenték: az alkotmány nem játék
Több száz tüntető részvételével az Alkotmánybíróságnál ért véget az alaptörvény negyedik módosítása elleni demonstráció. Mintegy tucatnyi rendőr sorfala előtt többek közt Tamás Gáspár Miklós filozófus szólt a tömeghez. A fiatalok az Andrássy úton és a Lánchídon át békésen vonultak át a budai Várba. Előzőleg mintegy 10 órán át tiltakoztak a Fidesz Lendvay utcai székházánál, ahol lelkiismereti kérdésnek nevezték a kormánnyal szembeni ellenállást. (Népszava, Népszabadság, Magyar Hírlap)
MSZOSZ, Politikatörténeti Intézet: vonja vissza a Fidesz-KDNP a negyedik alaptörvény-módosítást
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke és a Politikatörténeti Intézet főigazgatója nyílt levélben kérte csütörtökön a Fidesz-KDNP parlamenti frakcióját, hogy vonják vissza az alaptörvény negyedik módosítását. (Népszava)
Kemény válasz az alkotmányos aggodalmakra
Pontról pontra elmagyarázva igyekezett eloszlatni minden aggályt a magyar alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a csütörtöki, az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak címzett levelében. A miniszter a többi között emlékeztetett, az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntésében nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az átmeneti rendelkezések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy azok nem átmeneti jellegűek. Az ezek alaptörvénybe emelését kifogásoló Jagland – amint ezt szóvivőjétől a Magyar Hírlap megtudta – megkereste a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szóban forgó rendelkezéseket.
MNB: Matolcsy átszervez
Első munkanapján átstrukturálta a jegybank jól működő vezetési rendszerét, és közleményben bírálta – nem nevesítve – elődje Simor András tevékenységét Matolcsy György, a jegybank újonnan kinevezett elnöke. A Szabadság térre újabb vezetők érkeztek a nemzetgazdasági tárcától, akiknek közös jellemzőjük az unortodox gazdaságpolitika iránti feltétlen hűségük, valamint az, hogy eddigi életútjuk során nem sok közük volt a monetáris politikához. (Népszava, Magyar Hírlap)