Polgárháború van

A „fülkeforradalom és szabadságharc kormánya” szellemi polgárháborút folytat az általa „irányított” országgal. Ez a polgárháború már 2010-ben elkezdődött.

A „fülkeforradalom és szabadságharc kormánya” szellemi polgárháborút folytat az általa „irányított” országgal. Ez a polgárháború már 2010-ben elkezdődött. Nyitánya volt a közszolgálatok durva megalázása, az indokolás nélküli felmondással, a 98 százalékos különadóval. A folyamathoz tartozik az érdekegyeztetés kialakult rendszerének szétverése, a 2/3-os parlamenti többség talán soha nem volt társadalmi kétharmaddá transzformálása: „a mindenkit mi képviselünk, mert mögöttünk a 2/3-os többség” mítoszával.

A kormány átalakít mindent. Szolgálati és rokkant nyugdíjat, szociális és egészségügyi ellátó rendszert, önkormányzatokat, a kultúrát, a köz- és felsőoktatást, a média világát. A többség új választási szabályt alkot, hogy visszacsinálhatatlan legyen minden, hogy ellehetetlenüljön bármilyen közmegegyezés.

Lehet, hogy a hallgatói keretszámok radikális és egyoldalú változtatása az utolsó csepp a pohárban?
Lehet, hogy a hideggel is dacoló, utcára vonuló egyetemisták egy lavina elindítói?
Ki tudja.

Egy biztos, a felháborodást kiváltó kormánydöntés egy kicsit közelebbről vizsgálva szinte egyedi példaként is megmutatja, mi az elfogadhatatlan jellemzője a 2010 utáni kormányzásnak.

  1. Több mint udvariatlan néhány héttel a felsőfokú felvételi jelentkezések beadása előtt olyan durván beavatkozni a rendszerbe, amilyen módon most már másodszor teszi ezt a kormány. Középiskolások ezreit és az őket tanító tanárokat, többéves közös munkájukat veszi semmibe az, aki ilyen döntésekre képes. Valamikor – a minden évben megjelenő felvételi tájékoztatókban – két évvel előre kellett jelezni a változásokat. Nem véletlenül, hiszen hónapok, évek tudatos munkája szükséges egy sikeres felvételihez.
  2. Teljesen egyértelmű, hogy a tudás leértékelésével, az államilag finanszírozott képzések szűkítésével, bizonyos területeken a megszűntetésével, a társadalmi mobilitás ellen dolgozik a kormány. Teszik ezt olyan döntéshozók, kormánytagok, akik közül sokan maguk is elsőgenerációs értelmiségiek, költségtérítésnek álcázott tandíj nélkül tanultak, és ma általuk is elátkozott liberális pénzmogulok ösztöndíjával szélesítették látókörüket.
  3. Látszólag egyeztet, hiszen valamikor valakikkel valamiről tárgyal, a keretszámok várható alakítását még konzultációra vitte a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács plenáris ülésére, az ott elhangzott véleményekből, – mint ahogy a párbeszédnek álcázott nemzeti konzultációkból is – kimazsolázta a számára kedvezőket, és ehhez képest még a látszategyeztetésre vitt és többek által kritizált javaslatokhoz képest is más döntést hozott.
  4. A tiltakozók akcióit lekicsinylik, politikainak minősítik, azok szervezőit – jelesül most a HÖOK-os vezetőket – személyükben is lejáratják, mert Gíró Szász András kormányszóvivő úr listája arról, hogy a HÖOK vezetői közül ki hány éve egyetemi polgár, egy demokratikus országban nemigen lehetne szóvivői tájékoztató témája. A szakterületi államtitkárság, a miniszter az érintettek érdekeit szolgáló döntésnek és nemzeti érdeknek minősíti mindazt, ami ellen csak azok tiltakoznak, akiket éppen érint.

Vagyis leegyszerűsítve (1) a kormány figyelmen kívül hagyja döntéseinek hatását az érintettekre; (2) döntéseivel egy olyan tekintélyuralmi rendszer irányába mozdul, amelyben a merev társadalmi struktúrák tovább erősítik az általa vágyott rendszert, (3) mindehhez általa széles körűnek tartott konzultációkat és működésképtelen párbeszédintézményekkel tárgyal érdemi egyeztetés nélkül; (4) és mindazokat, akik ebben a dologban néha kételkedni mernek, nemzetellenesnek, a nemzetközi ballib összeesküvések hazai szócsövének, jobb esetben nem is létezőnek tekinti. Ha ebben a vázlatos négyes dimenzióban vizsgáljuk a közigazgatási reformot, a köznevelést, a média-helyzetet, az egészségügyet, a kultúrát vagy a mai Magyarország társadalmának-gazdaságának bármely szeletét, nem kell nagyon nagy erőfeszítés hozzá, hogy a séma tartalommal töltődjön fel.

Azonban nem ezt tartom a legnagyobb problémának. 2010 óta nem tudok olyan kormányzati intézkedést, olyan jogszabály-változási területet említeni, amelyre nem lehetett volna, vagy ne lehetne azt mondani, hogy ne lenne szükség a változtatásra, és sajnos olyat se tudok mondani, ahol ezek a változtatások vagy intézkedések ne váltottak volna ki feszültséget, ne rontották volna tovább a helyzetet, és nem polarizálták volna tovább a már-már végletesen szétszakított társadalmat. A kormány és a mögötte álló pártszövetség – a soha nem volt társadalmi kétharmad mítoszával – nem tudott értelmesen élni a valóban létező parlamenti kétharmaddal, talán csak visszaélni.

2012 decemberének „diáklázadása” akár azt is jelentheti, hogy a társadalmi többség a mélyrétegekben is szembefordult ezzel a hatalommal.

láva

 

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Meg kell tanulni közösségben gyakorolni demokratikus jogainkat

Karácsony Szilárd a SZEF oktatási programjának tananyag-fejlesztője, egyúttal talán legnépszerűbb előadónk. Hiteles Szakszervezeti aktivista, aki rengeteg tanáccsal igyekszik segíteni az őt megkereső tagokat. Nyilatkozatában a pedagógusok küzdelme kapcsán általában a

Elhunyt Kordás László

Megdöbbenéssel fogadtuk Kordás László harcostársunk halálhírét. A MASZSZ egykori elnökeként folyamatosan együttműködtünk és segítettük egymás munkáját, küzdelmét. Legközelebbi szövetségesünkként mindig vele vettük fel elsőként a kapcsolatot, vagy elsőként keresett minket.

Külügyi hírek

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről Brüsszel, 2022. december 6. Új ETUC főtitkár; felkészülés, jelölések a 2023. évi tisztújító ETUC kongresszusra; mesterséges intelligencia a munka világában; biztonságban

Aktuális EGSZB vélemények

Az EGSZB 2022. októberi Plenáris ülése által elfogadott érdekesebb vélemények Egy egzisztenciális fenyegetés közös kezelése: a szociális partnerek és a civil társadalom az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések végrehajtásáért ÁLLÁSFOGLALÁS Az EGSZB

Csorbuló sztrájkjogok, folytatódó oktatási akciók

Az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (ETUC) fordultunk a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel együtt, és közös levélben tájékoztattuk a szövetséget a pedagógusok helyzetéről és a tanárok rendkívüli elbocsátását célzó kormányrendeletről. Bővebben a  HírKlikk